Karácsonyi vásárok Magyarországon: drágák, de mennyire?

/ /by
  • Mérsékelt érdeklődést mutatnak a magyarok a karácsonyi vásárok iránt. A válaszadók egyharmada egyáltalán nem tervez ellátogatni idén karácsonyi vásárokba, további 36%-uk az ünnepi időszak alatt csupán egyszer vesz részt ilyen eseményen.
  • A részvételi hajlandóságot jelentős mértékben befolyásolják a vásárokon vélt vagy tapasztalt magas árak. A nők 42%-a a megfizethető árakat tartja a legfontosabb szempontnak egy karácsonyi vásár esetében, szemben az autentikus hangulattal (27%), vagy a változatos programokkal és kínálattal (12%). A férfiak azonban ugyanakkora hangsúlyt helyeznek a megfizethető árakra (34%) és a hangulatra (34%).
  • Márpedig a lakosság 52%-a kifejezetten drágának ítéli a hazai karácsonyi vásárokat és 53%-uk nagymértékű (20% fölötti) áremelkedésre számít az idei szezonban. A válaszadók másik 28%-a pedig egy mérsékeltebb, 10-20%-os áremelkedéssel kalkulál. Csupán 9%-uk prognosztizál alacsony szintű (10% alatti) emelkedést.
  • Érdekes különbség mutatkozik a nagyvárosokban és kisebb településeken élők között a tekintetben, hogy mit vásárolnak vagy fogyasztanak szívesen a vásárokban. Míg a községek, falvak lakosai legnagyobb mértékben (48%) ajándéktárgyakra költenek, addig a nagyvárosi népesség 54%-a alkoholos melegitalokat fogyaszt elsősorban.
  • A gyorsfelmérésben arra is kíváncsiak voltunk, hogy a magyar lakosság mennyire érzékeli pontosan a karácsonyi vásárok árszínvonalát. Konkrét példaként a legnépszerűbb termék, a forralt bor árának becslésére kérdeztünk rá. A kitöltők legnagyobb hányada (34%) szerint 1500 és 2000 Ft közötti összeget kérnek el az árusok egy adag forralt borért a budapesti Vörösmarty téri karácsonyi vásáron. A valóság ennél kedvezőbb, ugyanis az említett helyszínen 1450 Ft-ba kerül 3 dcl forralt bor. A valamelyest eltúlzott árszinvonal-érzékelésre utal az is, hogy a régióbeli vásárok közül a budapestieket gondolják a legtöbben a legdrágábbnak (30%), míg az objektív mércével mért drágább városok közül a bécsi vásárokat csak 21%, a münchenieket pedig csak 14% helyezte az első helyre.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat november 25. és 27. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs  és kiegészítő online adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-69 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16-69 éves lakosának lekérdezése eredményezett volna.

     

    ÁBRÁK

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    A budapesti közgyűlés konfliktusainak megítélése

    / /by
    • Mérsékelt választói érdeklődés övezte a fővárosi közgyűléssel kapcsolatos eseményeket. A teljes 16 év feletti magyar lakosság 56%-a egyáltalán nem követte a fejleményeket míg egy további 29% csak “szalagcímek szintjén” tette ezt. Mindössze 15% nyilatkozott úgy, hogy a részletekkel is tisztában van. Ezek az arányok a budapesti lakosok körében sem különböznek drámai mértékben, ezen a bázison 44% nem követte egyáltalán a fejleményeket, 34% követte szalagcímek szintjén és 22% van tisztában a részletekkel is. Szavazótábárok tekintetében érdeklődöbbnek bizonyultak a Tisza és a többi ellenzéki párt szavazói: az ő körükben csak 30, illetve 33% nem követte egyáltalán a fejleményeket a kormánypártiak 52, és a pártnélküliek 76%-ához képest.
    • A kialakult helyzet iránti felelősség tekintetében a többség vagy nem tudja/akarja megítélni a helyzetet (40%), vagy megosztott felelősséget (21%) lát a kérdéskörben. Az egyértelmű felelősséget érzékelők körében Karácsony Gergely főpolgármestert hibáztatják többen (17%) Magyar Péterrel (8%), Szentkirályi Alexandrával/Fidesz-frakcióval (8%) és Vitézy Dáviddal (2%) szemben. A Magyar Péter-Karácsony Gergely összevetésben csak az egyéb (Tiszán kívüli) ellenzéki pártok szavazói tulajdonítanak Magyar Péternek valamivel nagyobb felelősséget (17%) Karácsony Gergelynél (15%), a többi választói csoport (kormánypártiak, Tisza-szavazók, pártnélküliek) szerint egyértelműen a főpolgármestert terheli a nagyobb felelősség.
    • Hasonló képletet kapunk, amikor konkrétan a kinevezendő alpolgármester személyét érintő vitáról, illetve a vitában elfoglalt narratívákról kérdeztük a válaszadókat. A többség (52%) nem tud állást foglalni a kérdésben, a véleményt nyilvánítók között viszont többen osztják Magyar Péter álláspontját (19%), mint Karácsony Gergelyét (12%) – Budapesten 24% – 17% ez az arány Magyar Péter javára.
    • Népszerűnek bizonyult Vitézy Dávid kezdeményezése a BKK-rendészet felállításáról: a teljes népesség 43%-a szerint szükség volt erre az intézkedésre és csak 13% szerint nem volt rá szükség (a budapestiek körében még nagyobb az intézkedés támogatottsága, itt 58% – 14% ez az aránypár). Az intézkedés támogatottsága szinte pártállástól függetlenül érvényes, még a legkritikusabb „egyéb ellenzéki pártok szavazói” körben is 44% támogatja és csak 21% ellenzi az intézkedést.
    • A kialakult helyzet ellenére mérsékelten optimista a lakosság a “hogyan tovább” megítélésében. A teljes, 16 év feletti lakosság 32%-a és a budapestiek 35%-a szerint a kulccszereplők találni fognak olyan megoldást, amellyel működőképes lesz a főváros és ennek megfelelően mind a teljes lakosság, mind a fővárosiak 24%-a tartja nagyon, vagy inkább valószínűnek azt, hogy a normal 5 éves ciklus vége előtt előrehozott választásokat kell tartani Budapesten.

    *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat október 10. és 13. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs  és kiegészítő online adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. Az minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk, a súlyozási eljárásban a 2024-es EP-választások listás eredményeihez is igazítottuk a nyers adatokat. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

       

      ÁBRÁK

       

       

       

       

       

       

      Hogyan gondolkodunk a “fast fashion” világáról?

      / /by
      • A “fast fashion”-höz tartozó asszociációk közül a “sorozatgyártás” (27%), a “könnyű elérhetőség” (22%) és a “megfizethetőség” (19%) emelkednek ki, minden negyedik válaszadónak (25%) ellenben semmit nem jelent ez a kifejezés. Ez az arány különösen az érettségivel nem rendelkezők körében és meglepő módon a 30-39 éves korcsoportban jelentősen magasabb az országos átlagnál.
      • A ruhavásárlás szempontjai közül egyértelműen az ár emelkedik ki 62%-os említésaránnyal, de sokak szemében a kényelem (51%), valamint testhezállóság (mennyire illik a válaszadóhoz) is nagy súllyal nyom a latba (44%-os említésaránnyal). Az ár kiváltképp a lefontosabb tényező a nők (68%), a legalacsonyabb iskolázottsági kategóriába tartozók (8 általánost végzettek – 72%) és a megyei jogú városokban élők (67%) körében.
      • A legismertebb fast fashion márkák közül az H&M és a C&A emelkednek ki annak tekintetében, hogy a 16-59 éves társadalom hány %-a járt már az adott márkák üzleteiben az elmúlt 12 hónap során. A sztereotipiáknak megfelelően a női válaszadók a legtöbb felsorolt márkát nagyobb %-os arányban látogatták a férfiakhoz képest. A legszélesebbre a Reserved esetén nyílik az olló, ezt a női válaszadók 16%-a látogatta az elmúlt év során a férfiak 9%-ához képest. A legkedveltebb márkák rangsora megfelel a látogatási rangsornak, azonban a fent említett két márkára egyaránt igaz, hogy lényegesen többen látogatják, mint ahányan kedvelik.
      • A magyarok többsége bevásárlóközpontokban (31%) és online (24%) szeret elsősorban ruhákat vásárolni. Míg a férfiak inkább plázákban keresik a kedvenc ruhájukat (35% a nők 27%-ával szemben), addig fordítottak az arányak az online vásárlás esetében (27% a nők és 21% a férfiak esetén). Az online vásárlás elterjedtsége összefügg az életkorral is, a 20-29 éves korcsoport lényegesen magasabb arányban (29%) vásárol online, mint az országos átlag.

      *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 16. és 18. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

         

        ÁBRÁK

         

         

         

         

         

         

        Az árvíz utóélete: hogyan csapódtak le az elmúlt hetek eseményei a közvéleményben?

        / /by
        • A társadalom döntő többsége (88%-a) legalább felületesen (53%), vagy részletesen is (35%) követte a magyarországi árvízzel kapcsolatos eseményeket, csak 12% nyilatkozott úgy, hogy nem követte a témát. Átlagon felül az 50-59 évesek (56%), a diplomások (45%), a Fidesz és a Tisza-szavazók (50-44%) nyilatkoztak úgy, hogy rendszeresen követték az árvízzel kapcsolatos eseményeket.
        • A teljes társadalom 4%-a nyilatkozott úgy, hogy személy szerint volt érintett a mostani, vagy korábbi árvízek okozta káreseményekben. Ezentúl minden ötödik válaszadó (21%) személy szerint nem volt érintett, de ismer legalább egy egy olyan embert, aki érintett volt.
        • A döntő többség (62%) inkább, vagy teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy a “klímaváltozás hatására egyre nagyobb veszélyt jelentenek Magyarországon az árvízek”. A kérdés megítélésében nincsenek igazán erős politikai törésvonalak, a kormánypárti szavazóknak is csak 18%-a utasítja el teljes mértékben a fenti véleményt az egész társadalom 14%-ához képest.
        • A hatóságok munkájában már tetten érthető a pártpolitikai megosztottság. Míg a kormánypárti szavazók 69%-a szerint megfelelően reagáltak a hatóságok az árvízhelyzetre, addig csak minden negyedik Tisza-szimpatizáns, (25%), és valamivel több, mint minden harmadik pártnélküli (37%) vélekedett így.
        • A tekintetben is erősen megosztott a társadalom – de nem pártpolitikai vonalak mentén – hogy mennyire dolga a közéleti szereplőknek, hogy aktívan részt vegyenek a terepen való védekezésben. Szinte %-ra megegyezik azok köre (51%), akik szerint “elvárható a közéleti szereplőktől, hogy aktívan, a terepen vegyenek részt a védekezésben” illetve azoké, akik szerint “nem ez az elsődleges dolguk, az árvíz elleni védekezést meg kéne hagyni a szakembereknek és a hatóságoknak” (49%). Az aktív fellépés hívei valamivel felülreprezentáltak az alacsonyabb iskolázottsági kategóriákban, a 8 általánost végzettek 58%-a vélekedik így.
        • A pártok közvetlen szerepvállalásában a Tisza nyerte meg az “aktivitási versenyt” a közvélemény szemében, a teljes 16-59 éves társadalom 42%-a látta őket aktívnak a terepen, míg a kormánypárti politikusokról csak 39% állította ugyanezt. A két nagy politikai erőhöz képest sokkal kevésbé látták aktívnak a magyarok a többi ellenzéki párt szereplőit (DK-16%, Mi Hazánk – 12 % Momentum – 9%, Kétfarkú Kutyapárt -7%).

         

        *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 17. és 21. között vette fel az Opinion Institute mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus, magyarországi régió és a 2024-es EP listákra leadott szavazatmegoszlás tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

           

          ÁBRÁK

           

           

           

           

           

           

           

           

          Hogyan látjuk Európa népeit?

          / /by
          • A 16-59 éves magyar társadalom döntő többsége (87%-a) már járt legalább az Európai Unió egy tagállamában a legnagyobb és a velünk szomszédos országok közül. A leglátogatottabb országok Ausztria (58%), Szlovákia (54%) és Horvátország (43%), a legkevésbé látogatottabbak pedig Hollandia (13%) és Svédország (7%) a felsorolt országok közül. A férfi válaszadók kivétel nélkül nagyobb arányban jártak a felsorolt országokban mint a nők, és a különbségek pár kivételtől eltekintve statisztikailag is szignifikánsak.
          • Jóval alacsonyabb azok aránya, akik a felsorolt országok valamelyikében legalább már 2 hetet eltöltöttek összesen, a válaszadók 42%-a pedig úgy nyilatkozott, hogy egyik országban sem töltöttek ennyi időt. Ebben a minimum 2 hetes összehasonlításban Horvátország végzett az élen (18%), Ausztria (16%) és Olaszország (16%) előtt.
          • Hasonló arányban számoltak be arról a válaszadók, hogy mely országokból van külföldi ismerősük, barátjuk (41%-nak egyikből sincs). A látogatottsági dobogóhoz képest azonban Németország emelkedik ki ebben a tekintetben, innen a magyarok közel harmadának (30%-ának) van ismerőse, vagy barátja.
          • A felsorolt nemzetkarakterológiai jegyek közül a válaszadók nagyjából megerősítették a népszerű sztereotípiákat. A pozitív tulajdonságok közül a kedvesség-humor-szenvedélyesség hármasban egyértelműen a mediterrán országokat tartják nyerőnek a magyarok, míg a megbízhatóság, lojalitás kérdésében pedig a németek (17%), osztrákok (15%) és svédek (14%) végeztek a képzeletbeli dobogón. A legszimpatikusabb kultúra tekintetében szinte délre húzunk, míg a velünk, magyarokkal való rokonlelkűséget elsősorban a lengyelekben látjuk (29%).
          • Az európai népek közötti kulturális különbségeket hajlamosak vagyunk jelentősnek tekinteni még világviszonylatban is. Csak 19% ért egyet ugyanis azzal az állítással, hogy “Világviszonylatban nézve a dolgokat Európa népei hasonlóak, nincsenek köztünk igazán mély kulturális különbségek” és 42% kifejezetten nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.

          *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 8. és 10. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

             

            ÁBRÁK

             

             

             

             

             

             

             

            Miktől félünk? Fóbiák elterjedtsége a magyar társadalomban

            / /by
            • A 16-59 éves magyar társadalom döntő többsége (80%-a) érzékeli a különböző fóbiák jelenlétét az ismeretségi körükben. Különösen az érettségivel nem rendelkezők körében relatív magas azok aránya (14%), akik sok fóbiával élő emberről tudnak az ismeretségi körben.
            • A leggyakoribb fóbia a tériszony (36%), amit a pókiszony (23%), a klausztrofóbia és a fogorvosoktól, fogászati beavatkozásoktól való félelem (20-20%) követ a sorban. A legtöbb fóbiáról elmondható, hogy a nők körében nagyobb az előfordulási arányuk (vagy csak a nők hajlamosabbak bevallani a fóbiájukat): míg a férfiak 30%-a állítja, hogy nem szenvednek semmilyen fóbiában, addig a nőknek csupán 16%-a vallja ugyanezt.
            • A fóbiában szenvedők többsége (58%) nem igazán tesz semmit a fóbiájuk leküzdéséért, és hasonló arányban (60%) állítják, hogy nem igazán, vagy egyáltalán nem zavarja őket a fóbiájuk a mindennapjaik során. Egy 14%-os kisebbségnek azonban rendszeres kényelmetlenséget okoz a fóbiájuk, és ez az arány különösen magas (26%) a 16-19 éves korcsoportban. Azonban az idő múlásával a fóbiával élők inkább a fóbiájuk enyhülését (24%) tapasztalják, mint a súlyosbodását (8%).
            • Széles körben tapasztalják a válaszadók, hogy a társadalom nem veszi komolyan a fóbiákkal élőket. Ezzel az állítással ugyanis a válaszadók 49%-a egyetért és csak 15% vallja az ellenkezőjét. A társadalom érzéketlenségét a fóbiák tekintetében különösen a kistelepüléseken tapasztalják, itt 54% az állítással egyetértők aránya.

             

            *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 5. és 7. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

               

              ÁBRÁK

               

               

               

               

               

               

               

               

              A mobiltelefonok kötelező iskolai leadására vonatkozó kormányrendelet megítélése

              / /by
              • A 16-59 éves társadalom kiemelkedő aránya, 96%-a hallott már az iskolai mobiltelefon-leadást kötelezővé tévő kormányrendeletről legalább szalagcímek szintjén, ezen belül 60% állítja, hogy a részletekkel is tisztában van.
              • A rendelettel kapcsolatban összességébén megosztott a társadalom, de inkább az ellenzők vannak többségben 43-31%-os arányban, míg egy további 26% semleges álláspontot képvisel a kérdésben. A kistelepüléseken azonban jelentősen magasabb a rendelet támogatottsága, itt a válaszadók 47%-a ért egyet inkább, vagy teljes mértékben az intézkedésekkel.
              • A válaszadóknak felsoroltunk számos, a rendelet mellett és ellen szóló érvet. A legszélesebb körben elfogadott megfontolás az iskolákra és tanárokra nehezedő adminisztratív teher (52%), de sokan azt is aggályosnak látják (46%), hogy a diákok kevésbé fogják tudni igénybe venni az okoseszközöket a tanulásban hasznos célokra. A rendelet mellett szóló érvek közül a diákok társasági életére gyakorolt pozitív hatással értenek egyet a legtöbben (41%). A rendelet által közvetlenül érintett korosztály (16-19 évesek) sokkal fogékonyabb a kontra-érvekre, 60% fölötti egyetértés aránnyal.
              • A Madách Imre gimnázium igazgatójának kirúgásáról is jól értesült a többség, bár itt már van egy 20%-os réteg, akikhez nem jutottak el ennek az eseménynek a hírei. Az esemény megítéléséhez két narratívát állítottunk szembe egymással. A döntő többség (79%) azzal a narratívávál ért egyet inkább, hogy a kírúgás “elfogadhatatlan, hiszen csak a diákok érdekében lépett fel a rendelet ellen”. Egy jóval kisebb, 21%-os tábor szerint viszont “teljesen természetes és jogos, ha kirúgnak valakit, ha a törvények, szabályok nyílt megsértésére buzdít”. A 16-19 éves korosztályban 90% fölötti az első narratívával egyetértők aránya.
              • Saját gyermekük esetén a szűk többség (53%) középutas álláspontot képvisel(ne): ha az iskolában nem tartatják be szigorúan a szabályokat és van mozgástér, akkor azt tanácsolná, hogy maradjon a gyermeknél a mobil. 38% ellenben minden körülmények között a szabályok betartására buzdítaná a gyermekét és csak 8% tanácsolná a nyílt ellenszegülést.

               

              *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 3. 5. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

                 

                ÁBRÁK

                 

                 

                 

                 

                 

                Mit gondolnak a fitnesstermekről a magyarok?

                / /by
                • A magyar 16-59 éves népesség mindössze 18%-a jár fitnessterembe, és ezen belül is csak 12% jár legalább heti rendszerességgel. Különösen kiemelkedik a 40-49 korosztály a tekintetben, hogy 90%-uk egyáltalán nem jár fitnessterembe.
                • A fitnesstermek elkerülése mögötti okok közül a legtöbben az időhiányt (36%) és a pénzhiányt (31%) jelölték meg, de a közegtől való általános idegenkedés is széles körben jellemző (28%). A női társadalom körében jellemző továbbá a szégyenérzet (28%), ahogy a 20-29 éves korosztályban is meglepően sokan (38%) emelték ki ezt a távoltartó erőt.
                • A fitnesstermekbe járók között a gépes gyakorlatok a legnépszerűbbek (49%), de a szabadsúlyos gyakorlatokat (43%) és a gépes kardiogyakorlatokat (36%) is viszonylag gyorsan megjelölték. A gépes súlygyakorlatok elsősorban különösen a férfiak (55%) és a fiatal korosztályok körében (60% körül) népszerűek. A különböző edzésformákhoz képest jóval kevesebben jelölik meg a wellness szolgáltatásokat (úszoda, szauna, jacuzzi stb.) a fitnesstermekben végzett tevékenységek között.
                • A fitnesstermekbe járók döntő többsége kevesebbet, mint 20000 forintot költ egy hónapban erre a célra és nem igazán jellemző, hogy hajlandóak lennének többet költeni egy jobb fitnessteremért: míg jelenleg csak 7% költ 20000 forintál többet, egy ideális fitnessterem esetén is csak 9%-ra emelkedne ez az arány. Különösen a női válaszadókra jellemző, hogy nem szívesen adnak ki nagyobb összegeket fitnesstermekre.

                *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 31. és szeptember 2. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

                 

                ÁBRÁK

                 

                 

                 

                A MÁV és a vasúti fennakadások megítélése a magyar társadalomban

                / /by
                • A magyarok túlnyomó többsége (több, mint 90%-a) hallott az elmúlt napok/hetek fennakadásairól a vasúti közlekedésben és a válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy a részletekkel is tisztában van. Az alacsonyabb iskolázottsági kategóriákban is 80%-at meghaladja azok köre, akik legalább szalagcímek szintjén tisztában vannak a történtekkel.
                • A magyar 16-59 éves társadalom 68%-a használja a MÁV szolgáltatásait legalább évente, ezen belül is 36%-a legalább havonta. Korcsoportos bontásban a fiatalok (30 év alattiak) körében kiemelkedő a MÁV-ot legalább havonta használók aránya (63%), míg lakóhely tekintetében a kisebb városokban haladja meg jelentősen az átlagot a legalább havonta vonatozók köre (43%).
                • A magyar társadalom alapvetően elégedetlen a MÁV szolgáltatásaival, 35% egyáltalán nem elégedett és egy további 22% inkább nem elégedett – míg csupán 13% inkább, vagy teljes mértékben elégedett. Az elégedetlenség minden demográfiai csoportban hasonló méreteket ölt.
                • A Lázár János által bejelentett 5 pontos akcióterv egyik kulcseleme az az igéret, hogy az állam biztosítson a lakóhely és a járásközpont között naponta háromszor oda-vissza közlekedést átszállás nélkül. A magyar társadalom 35%-a szerint reális ez a vállalás, ennél kicsit nagyobb réteg szerint (37%) irreális, míg a többiek bizonytalanok. A leginkább szkeptikusak a fővárosi és a diplomás lakosok, az ő körükben csak 29, illetve 24% tartja reálisnak a vállalásokat.
                • Egyértelműen a pályafelújításokat tartja az elsődleges prioritásnak a vasúti közlekedésben a magyarok relatív többsége (44%-a), ezt követi a járműpark korszerűsítése 24%-kal. A jegyárak csökkentését csak 7% tartja fontos prioritásnak.
                • A politikai felelősség megítélésének kérdésében megosztott a társadalom. A válaszadók 30%-a szerint egyértelműen és egy további 23% szerint inkább Lázár János miniszteré a felelősség és emiatt le kéne mondani. A válaszadók 47%-a szerint viszont inkább a hosszú évek mulasztásai eredményezték a problémákat, ezért nem kéne rögtön bűnbakot keresni. Lázár János politikai felelősségét elsősorban a diplomások kérik számok, az ő körükben 64% a lemondását követelők aránya.

                *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 27-29.én vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

                ÁBRÁK

                 

                 

                 

                 

                Tapasztalatok és vélemények az ingatlanpiacon

                / /by

                   

                  • A magyar 16-59 éves népesség kicsit kevesebb, mint egyharmada (31%) volt érintett ingatlanpiaci tranzakcióban az elmúlt 12 hónap során. Mind az adásvételi, mind a bérleti piacon a keresleti oldalon (ingatlan vásárlás és bérlés) voltak többen (12% vevő, 8% eladó, 13% bérlő, 6% bérbeadó).
                  • A következő 1 évre tekintve méginkább a túlkereslet jellemző a piacra. 18% tervez ingatlanvásárlást a 9%-nyi potenciális eladóval szemben és 11% tervez bérlést az 5% bérbeadóval szemben. Az ingatlanvásárlásban gondolkodók aránya különösen az érettségivel rendelkezők (24%) és a megyei jogú városokban élők (28%) körében magas.
                  • Az elmúlt 1 év tranzakcióiban résztvevők kb. fele vett igénybe ingatlanközvetítőt. 29%-nak inkább pozitív, 18%-nak inkább negatív volt ezzel kapcsolatban a tapasztalata. Közép-Magyarországon lényegesen pozitívabbak voltak a nettó tapasztalatok, ott 40%-10% a pozitív tapasztalatok mérlege a negatívakkal szemben.
                  • A Duna House, az Otthon Centrum és az Ingatlan.com emelkednek ki a legnagyobb ingatlanközvetítők közül ismertség tekintetében. A Duna House ismertsége különösen az idősebb (40-49, 50-59) generációk körében magas (74%), míg az Ingatlan.com szolgáltatását inkább a fiatalabb (20-29 éves) generációk ismerik (63%). A legtöbb országos hálózattal bíró közvetítőről elmondható, hogy Közép-Magyarországon lényegesen magasabb az ismertsége, mint az ország egyéb régióiban.
                  • Az ingatlanközvetítői díjak tekintetében 5%-os díjat tart indokoltnak a válaszadók relatív többsége (23%) egy sikeres adásvételi tranzakciót követően. A válaszadók több mint felének válaszai azonban inkább az 5%-os szint alatt szóródnak és csak 21% tart indokoltnak 5%-ot meghaladó összeget. A nők hajlamosabbak magasabb díjakat is indokoltnak tartani, pl. a női válaszadók 11%-a akár egy 10%-os díjat is elképzelhetőnek tart.

                  *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 30. és szeptember 1. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna

                   

                  ÁBRÁK