Költészet és a magyar lakosság

/ /by

‘…s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szived?’

 

A magyar költészet napjának alkalmából gyorsfelmérést végeztünk a 16 év feletti magyar lakosság* körében. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire érdeklődnek az emberek a magyar költészet iránt, milyen gyakran, milyen témában és melyik magyar költőtől olvasnak szívesen verseket. Egy kérdés erejéig a kortárs költészetről való közvélekedést is érintettünk. A kutatásban 1200 fő vett részt. Alább mutatjuk az eredményeket.

  • A lakosság több, mint fele (53%) érdeklődik a költészet iránt, nagyjából minden hatodik magyart (15%) viszont egyáltalán nem mozgat meg ez a művészeti forma. A nőket, a 60 év felettieket, valamint a legalább gimnáziumi végzettséggel rendelkező lakosokat jobban érdekli ez a műfaj, mint a férfiakat, a fiatalabb korosztályt, valamint gimnáziumi érettségivel nem rendelkezőket (nők: 59% vs férfiak 49% / 16-59 év: 44-51% vs 60 év felett: 67% / gimnázium alatt: 48% vs legalább gimnázium: 55-64%).
  • Hiába az alapvető érdeklődés, a költészet a kutatási eredmények alapján nem mindennapjaink része. A magyarok relatív többsége (40%) havi szinten sem olvas verset, további 22% pedig soha nem forgat ilyen jellegű alkotásokat. A naponta verset olvasók száma szinte elenyésző (4%) (I. ábra). 

(I. ábra).  Versek olvasásának gyakorisága

  • Honfitársaink számára a költészet kifejezési eszköz – mindúgy érzelmi (48%), mint művészi önkifejezés (38%) -, kulturális örökségük része (35%), valamint az emberi lélek és gondolkodás tükre, leképeződése (35%). A férfiak esetében előtérbe kerül a kreativitás, játékosság is (29%), míg a nők közül kevesebben társítják ezt a jelentést a szépirodalom ezen formájához (21%).
  • A 16 év feletti lakosság költőink közül József Attila (37%), Petőfi Sándor (36%), Ady Endre (29%) és Radnóti Miklós (27%) verseit olvassa legszívesebben (II. ábra). Sokan egyik, a lentebbi ábrán felsorolt költő alkotásait sem igazán kedvelik (18%). A diplomások körében Petőfi Sándor csupán a negyedik leginkább olvasott költő (29%), őt Ady Endre (37%), valamint Radnóti Miklós (36%) is megelőzi a képzeletbeli kedveltségi tabellán.

(II. ábra).  Magyar költők kedveltsége

  • Ha költészet, akkor szerelem és romantika. A magyarok közel fele (40%) kedveli ezeket a tematikájú verseket, de népszerűek még a humoros, ironikus (33%), valamint a természeti motívumokat használó, tájakról szóló alkotások is (29%). Legkevésbé a vallás és spiritualitás témájú verseket kedveli a magyar közönség; kevesebb, mint minden tizedik honfitársunk (7%) tölti idejét ilyen műalkotások olvasásával. (III. ábra) A nők közül kétszer annyian olvasnak romantikus alkotásokat, mint ami a férfiak körében figyelhető meg (nők: 53% vs férfiak 26%). A férfiak viszont a filozófiai ihletettségű (nők: 9% vs férfiak 20%), társadalomkritikai vagy közéleti alkotásokat (nők: 13% vs férfiak 23%) emelik le szívesebben a polcról. A fiatalok (16-29 évesek) ugyanolyan kedvvel olvasnak szerelmesverset, mint humoros alkotást (szerelem-romantika: 41% és 40%). A személyes, önéletrajzi ihletettségű művek az 50 éves kort betöltöttek körében örvendenek a leginkább népszerűségnek (50+ év: 22-25% vs fiatalabbak 17-18%). Az életkor előrehaladtával egyre többen lapozgatnak örömmel tájverseket vagy természeti tematikájú alkotásokat is (16-39 év: 22-23%, 40-59 év: 29-31%, 60 év felett: 35%).

(III. ábra).  Kedvelt témakörök

  • A mai kortárs költészetet a lakosság szerint a szabadság és aktualitásokra való reflexió jellemzi: kevésbé kötött, szabad formák (27%), formabontó, kísérletező stílus (26%), aktuális témák (23%). Majdnem minden ötödik magyar szerint (17%) napjaink versei elvontak, nehezen érthetőek. A megkérdezettek 29%-a nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri annyira a kortárs költészetet, hogy véleményt nyilvánítson a kérdésben.

*Módszertan: az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 április 10-én vettük fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,9%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

A drogtörvény-szigorítás lakossági megítélése

/ /by
  • Az Europion országos gyorsfelmérést végzett a napokban bemutatott drogtörvény-szigorítás lakossági megítéléséről. A kutatásban összesen 1300-an vettek részt, az adatokat április 3. és 4. között vette fel az Europion mobil- és webapplikáció adatfelvétel segítségével.
  • A szintetikus szerek bűncselekménnyé való minősítését illetően összességében támogató a magyar közvélemény (I. ábra): 47% szerint már korábban is szigorítani kellett volna, míg egy további 17% szerint most volt időszerű. Minden negyedik magyar támogatja ugyan a büntetőjogi szigort, de a jelenlegi intézkedéseket túlzónak tartja, míg 12% egyáltalán nem támogatja a szigorítást. A támogatók – azaz azok aránya, akik szerint vagy már korábban lépni kellett volna, vagy most vált időszerűvé – különösen a 60 év felettiek (68%), a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezők (73%), a községekben élők (69%), az alacsony jövedelmű háztartásokban élők (70%) és különösen a kormánypárti szavazók körében (85%) kimagasló.
  • Külön rákérdeztünk a törvényjavaslat azon – talán leginkább megosztó – részére, amely szerint minden olyan eszköz elkobozható lesz, aminek köze lehet a szerhasználathoz, illetve bezárhatják azon üzleteket, amelyek összefüggésbe hozhatók ilyen tevékenységekkel. Itt is abszolút többségben vannak az elképzelést támogatók (58%), míg egy további 17% még szigorúbb szabályokat is támogatna. Csak minden negyedik magyar (25%) tartja túl szigorúnak ezt az elképzelést. A kormánypártiak táborában kétharmados többségben (66%) vannak a jelen elképzelés támogatói, de a Tisza-szavazók (49%), az egyéb ellenzéki szavazók (55%) és a pártnélküliek táborában (57%) is (közel) abszolút többségben vannak.
  • A törvényjavaslat másik fontos eleme, hogy a jövőben nem lesz különbségtétel a hagyományos és az új típusú szerek használatában a zéró tolarencia jegyében. Ezt a megközelítést is a társadalom nagy többsége (69%) támogatja szinte pártállástól és demográfiai profiltól függetlenül.
  • Abban már valamivel megosztottabb a társadalom, hogy a kábítószer-ellenes küzdelemben inkább a kereskedők, vagy inkább a fogyasztók felelősségre vonása élvezzen prioritást (II. ábra): míg 49% szerint inkább a kereskedőket kéne felelősségre vonni, 45% szerint nem indokolt ez a fajta különbségtétel (és csak 3% szerint kéne elsősorban a fogyasztókat üldözni). Míg a Tisza-szavazók inkább a kereskedők elleni fellépést favorizálja (72%), addig a kormánypárti szavazók többsége (58%) szerint ugyanolyan mértékben kell felelősségre vonni mind a kereskedőket, mind a fogyasztókat. Ahogy a kábítószer-elleni szigor megítélésében általában úgy ebben a kérdésben is az idősebbek (48%), az alacsonyan iskolázottak (51%) és a kistelepüléseken (51%) élők hajlamosabbak ez utóbbi álláspontot képviselni.
  • Mérsékelten optimista csak a lakosság annak tekintetében, hogy a szigorítás képes-e visszaszorítani a drogfogyasztást Magyarországon (III. ábra). A szűk többség (51%) szerint nem lesz érdemi hatása és csak 43% szerint fogja visszaszorítani (9% szerint még egyenesen nőhet is a drogfogyasztás a szigorítás dacára). A kormánypárti szavazók optimistábbak, az ő körükben 21% szerint jelentősen és egy további 47% szerint valamelyest csökkenni fog a drogfogyasztás mértéke Magyarországon.

I. ábra

II. ábra

III. ábra

*Módszertan: az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 április 3 és 4 között vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1300  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazatát is figyelembe vettük, az eredményekben feltüntetett választói csoportok ezeket a visszaemlékezéseket jelölik. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

Számít, hogy hazai? A magyar termékek kelendősége

/ /by
  • Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy miképpen vélekedik a 16 év feletti magyar lakosság* a hazai termékekkel kapcsolatban. Mennyire tudatosak a vásárlók e tekintetben, van-e olyan termékkategória, amelynél különösen fontos, hogy a vásárolt áru magyar termelőtől/gyártótól származzon. Arra is rákérdeztünk, hogy hajlandóak-e többet fizetni a hazai fogyasztók a magyar termékekért, és amennyiben igen, milyen mértékben teszik/tennék ezt meg.   
  • A 16 év feletti magyar lakosság közel fele egyértelműen a hazánkban előállított termékeket részesíti előnyben vásárlásai során (44%), de szinte ugyanennyien (46%) vannak azok is, akiknek mindegy, hogy honnan származik egy általa megvásárolt áru. Mindössze minden tizedik magyar részesíti inkább előnyben a külföldi árucikkeket a hazánkban előállítottakkal szemben.  
  • A lakosság elsöprő többsége (91%) ugyanakkor saját bevallása szerint tudatosan, rendszeresen vásárol hazai termékeket. A magyarok több, mint fele (57%) legalább hetente tesz ilyen termék(ek)et a kosarába, és mindössze kevesebb, mint minden tizedik magyar (9%) nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincsen figyelemmel arra, honnan származik az áru, amit megvesz.  
  • A fogyasztók tudatos választási preferenciája egyértelműen az élelmiszerek esetében figyelhető meg leginkább: 72%-nyi válaszadó ügyel arra, hogy magyar terméket emeljen le a polcról. Az italok esetében már csak kevesebb, mint minden harmadik honfitársunk (29%) nézi meg az áru származási helyét, egyéb termékkategóriák (pl. kozmetikum, ruházati termék, lakberendezési cikk, stb…) tekintetében elmondható, hogy relatíve kevés lakos (13-6%) veszi figyelembe, honnan származik az áru. Minden ötödik megkérdezett (19%) nyilatkozott úgy, hogy tudatosan egyik termékkategória esetében sem ügyel külön a származási helyre. 
  • Az idősebb lakosok inkább figyelnek arra, hogy tudatosan magyar terméket válasszanak, mint a fiatalabbak: a 40 év feletti magyarok csupán 11-17%-a nem nézi meg, honnan származik egy általa megvásárolt árucikk, míg a 16-39 évesek körében ez az arány 25-26% között alakul. 
  • Az árazás fontos szempontnak tűnik a hazai termékek esetében is. A megkérdezettek fele nem lenne hajlandó többet fizetni egy olyan magyar termékért, amely minden egyéb paraméterében megegyezik egy külföldi áruval. Ugyanakkor minden negyedik magyar hajlandó lenne maximum 5%-kal, minden hatodik pedig maximum 10%-kal is többet fizetni egy hazai árucikkért csupán annak származási helye okán. 
  • A hazai termékekről a válaszadók majdnem fele (44%) gondolja azt, hogy túlárazott, emellett viszont sokan társítják a ‘jó minőségű’ (35%), valamint a ‘könnyen beszerezhető’ (27%) jelzőket is a magyar árucikkekhez. Minden tizedik magyar szerint a hazai termékek környezetbarátak (13%) és egyediek (12%).  
  • A kutatás eredményei szerint elmondható, hogy erőteljes preferencia figyelhető meg a magyar lakosság körében a hazai termékek irányába. Ugyanakkor ezen árucikkek megfizethetősége elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyarok még többször válasszák az itthon előállított termékeket, ezzel is segítve a hazai gazdaság stabilitását, növekedését. 

*Módszertan: az Opinio Institute Kft. az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 március 12 és 13 között vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1129 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 3%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

Az édesanyák számára nyújtott SZJA-kedvezmények lakossági megítélése

/ /by
  • A megkérdezettek 44%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hetekben bejelentett, a legalább 2 gyermekes édesanyákra vonatkozó SZJA-mentességgel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket részleteiben is ismeri, további 45% pedig hallott róla szalagcímek szintjén. Az iskolai végzettség és a politikai aktivitás sem döntő tényező e tekintetben: a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezőknek és a pártnélkülieknek (pontosabban azoknak, akik nem vettek részt a 2024-es Európai Parlamenti választásokon) is mindössze 13%-a állította, hogy nem hallott még a kormányzati tervekről, a teljes népességben pedig mindössze 11% ez az arány.
  • Egy 5-ös támogatási skálán a teljes népesség 44%-a adott “inkább”, vagy “teljes mértékben” támogató választ és csak 34% elutasítót a bejelentett intézkedésekre. Ha azonban az egygyermekes édesanyák “kihagyásával” kapcsolatos kritikáról kérdeztük a válaszadókat, akkor a többség (59%) jogosnak, azon belül is 40% teljes mértékben jogosnak érzi a kritikát. Mind az általános támogatottság tekintetében, mind a konkrét kritikával kapcsolatban éles a szakadék a támogatások közvetlen haszonélvezői ás a társadalom többi szegmense között. A többgyermekes, 25 és 50 év közötti nők közel kétharmada (64%-a) támogatja az intézkedéseket és csak 45%-a ért egyet az egygyermekes édesanyákkal kapcsolatos kritikával. Érdekesség, hogy a többgyermekes férfiak oldalán még nagyobb is a támogatók aránya (77%) és a kritikával is valamennyivel alacsonyabb arányban (43%) hajlamosak egyetérteni. Mindez feltehetően nem független attól a ténytől, hogy az adóelengedésnek háztartási szinten ők is kedvezményezettjei. Mindehhez képest merev elutasításba ütközik a javaslat az eggyermekes szülők körében: az eggyermekes édesanyáknak csak 31%-a ért egyet az elképzeléssel és 78%-uk egyetért a kritikával (azonbelül is 64% teljes mértékben egyetért).
  • A háztartásszerkezeten túl a pártpolitikai hovatartozás alapvetően meghatározza a véleményeket: a kormánypárti szavazók 70%-a támogatja az elképzelést és csak 36%-a érzi jogosnak a kritikát, a Tisza-szavazók körében csak 17% a támogatók aránya és 76%-uk szerint jogos a kritika. A pártnélküliek (ebben is) középutas álláspontot képviselnek: relatív többségük (43%) ugyan általánosságban támogatja az adókedvezményeket, de 64%-uk a kritikát szintén jogosnak tartják.
  • A lakosság 43%-a szerint egyáltalán nem bírja el jelenleg a magyar költségvetés az adókedvezményre vonatkozó terveket, míg egy további 24% az egy fokkal árnyaltabb, de szintén kritikus válaszopciót választotta a kérdésre: “nagy terhet jelent a költségvetésnek, de valahogy azért megoldható”. A legkritikusabbak a diplomások (54%-uk szerint egyáltalán nem bírja el a költségvetés), a megyei jogú városokban élők (52%) és különösképpen a Tisza-szavazók (66%).
  • Széleskörű egyetértes mutatkozik meg annak tekintetében is, hogy az intézkedések mögötti elsőszámú motvációs tényező a kormányzat részéről a jövő évi választások (63%). Ezt még a kormánypárti szavazók több mint harmada (35%-a) is (f)elismeri, bár ők ennél nagyobb arányban gondolják tartják a népesedési szempontokat elsődleges tényezőnek (47%) a teljes népesség 25 és a Tisza-szavazók 9%-ához képest. E két szemponthoz képest az egyéb lehetséges indítékokat (mint például a gazdaságélénkítést, vagy a nők megsegítését a munkaerőpiacon) csak elenyésző arányban választották.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat március 9. és 11. között vette fel az Europion (korábban Opinio) mobilapplikációs és kiegészító webes adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és a lakosság demográfiai szegmensei közötti kisebb különbségeket súlyozással korrigálták a kutatók, a súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es Európai Parlamenti választásokra vonatkozó pártválasztását is figyelembe vették. Az eredményekben bemutatott választói csoportokat nem a jelenlegi pártpreferenciák, hanem a 2024-es EP-választáson leadott szavazatok (pontosabban az erre vonatkozó visszaemlékezés) alapján hoztuk létre. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

A HUNOR Magyar Űrprogramról alkotott lakossági vélemények

/ /by
  • Februári mérésünk alapján kijelenthető, hogy a 16 év feletti magyar lakosság 60%-a már értesült a 2021 óta érvényben lévő HUNOR Magyar Űrhajós Programról, de rendszeresen csak egy 5%-os kisebbség követi a program eseményeit. Az adatok alapján többségben inkább a férfiakra jellemző, hogy rendszeresen követik a program eseményeit (8%), mint a nőkre (2%).
  • A válaszadók közel fele (49%-a) vallja, hogy a programban való részvétel Magyarország számára inkább, vagy kiemelten fontos. A támogatók itt nagyrészt a diplomával rendelkezők (52%), a 40-49 éves korcsoport (57%) és legfőképp a kormánypárti szavazók (74%) köréből kerülnek ki.
  • Mint emlékezetes, a külügyminiszter azzal indokolta az űrkutatás fontosságát, mert ez a magyar tudományos és ipari életet is fejlesztheti. Adataink alapján azonban az ezt célzó állami kommunikáció feltételezhetően nem túl eredményes, mivel 10 magyarból több, mint 4 (41%) nem képes megítélni, hogy a jelenlegi ráfordítások mértéke megfelelő-e.
  • Mindezek ellenére is a megkérdezettek közel egyharmada (29%) egyetért azzal, hogy a program kedvező az ország tudományos fejlődése szempontjából. Közel ugyanannyian gondolják azonban, hogy a kutatásban való részvétel inkább presztízs-beruházás (27%), esetlegesen felesleges pénzkidobás (23%).
  • Végezetül meglepő lehet, hogy az űrhajós karriert övező népszerű gyermekkori vágy ellenére viszonylag kevés magyar élne egy ilyen lehetőséggel (28%). A 16-29 éves korosztály körében azért még valamennyire pislákolhat a régi láng, hiszen ennek a korosztálynak 40%-a is kipróbálná magát űrhajósként, ha erre lehetősége kínálkozna.

 

 

 

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025  február 18. és 19. között vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vettük, a pártpreferencia szerinti bontások az ábrákon erre vonatkoznak. A mérések hibahatára 3%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

A Trump-Zelenszkij konfliktus megítélése

/ /by
  • A magyar közvéleményt is alaposan felrázta a pénteki Trump-Zelenszkij találkozó a Fehér Házban: a 16 év feletti magyar lakosság 84%-a hallott az eseményről legalább szalagcimek szintjén, 19% részletesebben is utánaolvasott saját bevallása szerint és egy további 27% az erről készült videót is megnézte. A leginkább tájékozottak a 60 év felettiek (66%-uk részletesen is utánaolvasott, vagy megnézte a videót), a diplomások (62%), a magas jövedelműek (55%), a Tisza- és az egyéb ellenzéki párt szavazói (77, illetve 72%) és a kizárólag független (nem kormánypárti) médiacsatornákból tájékozódók (62%).
  • Erősen megosztott a közvélemény annak tekintetében, hogy az adott helyzetben Trump vagy Zelenszkij viselkedett-e inkább a helyzetnek megfelelően: 29% szerint Trump, 24% szerint Zelenszkij, 34% szerint egyik sem, míg 12% szerint mindkét kulcsszereplő a saját helyzetének megfelelően viselkedett. Az erről alkotott véleményeket alapvetően a hazai pártpolitikai hovatartozás határozza meg: míg a kormánypárti szavazók 60%-a szerint Trump viselkedett megfelelően (és csak 4 % szerint Zelenszkij), addig a Tisza-szavazók körében fordított a helyzet: 57% szerint Zelenszkij és 9% szerint Trump viselkedett inkább megfelelően.
  • Annak tekintetében teljes a holtverseny, hogy melyik vezető narratívájával értenek egyet inkább a magyarok. 37% szerint jogos Zelenszkij álláspontja, miszerint csak olyan békeszerződés írható alá, ami bizontsági garanciát nyújt Ukrajna számára, míg 36% szerint azonal békét kell kötni biztonsági garancia nélkül is. A pártpolitikai törésvonalak itt is meghatározóak: a kormánypáti szavazók 66%-a szerint Trump narratívájával, míg a Tisza-szavazók 68%-a Zelenszkij narratívájával értenek egyet.
  • A csörtében, és az azt megelező napok üzengetései során elhangzott állítások közül egyikkel sem ért maradéktalanul egyet a magyarok több, mint negyede. A legnépszerűbb állítások (25, illetve 23%-os egyetértési aránnyal) azonban inkább azok, amelyek Zelenszkij szájából hangoztak el: “Trump egy dezinformációs buborékban él”, illetve “Ukrajna a háborúval Európát is védi”.
  • A magyarok kevesebb, mint negyede (23%-a) érzékeli úgy, hogy Trumpnak sikerült közelebb hoznia a háborús feleket a békéhez az elnökválasztási kampányban tett igéretének megfelelően. Ezzel még a kormánypárti szavazóknak is csak alig fele (52%-a) ért egyet. A többségi álláspont (51%) szerint se nem kerültünk közelebb, se nem távolabb a békétől, míg 26% szerint távolodtak is a béke esélyei.

 

 

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 március 2. és 3. között vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vettük, a pártpreferencia szerinti bontások az ábrákon erre vonatkoznak. A mérések hibahatára 3%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

Orbán Viktor évértékelő beszéde

/ /by
  • Korlátozott érdeklődést váltott ki Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde szombaton. A teljes 16 év feletti lakosság 16%-a állította, hogy meghalgatta, vegy legalább belenézett a beszédbe, 26% egyáltalán nem is hallott az eseményről, míg a döntő többség (58%) vagy csak szalagcímek szintjén hallott róla, vagy részletesebben el is olvasta a beszéd főbb elemeit. A legérdeklődőbbek  – a beszédet meg-, vagy abba belehallgatók %-os arányát alapul véve – a 60 év felettiek (28%), a diplomások (29%), a kizárólag kormánypárti sajtóból tájékozódók (30%), illetve a kormánypárti szavazók (27%) voltak. Érdekesség viszont, hogy szintén a kormánypárti táborban viszonylag magas azok aránya is, akik egyáltalán nem is hallottak az eseményről (23%).
  • A beszéd megítélésének kérdésében – ezt már csak azoktól kérdeztük, akik legalább szalagcímek szintjén hallottak a beszédről – kiegyensúlyozottnak nevezhető a közvélemény, bár inkább a kritikus hangok vannak relatív többségben: a teljes 16 év feletti népesség 22%-a szerint gyengébb volt a beszéd a miniszterelnök korábbi hasonló beszédeinél és csak 14% szerint volt az idei jobb beszéd (38% szerint ugyanolyan volt, míg 26% nem tudja megítélni a kérdést). A kormánypárti táboron belül mérsékeltnek mondható a lelkesedés: 33% szerint volt jobb a beszéd a korábbiaknál, míg 46% szerint ugyanolyan volt, mint a korábbiak (csak 2%-uk értékelte gyengébbnek).
  • A beszédről legalább szalagcímek szintjén értesülők táborának többsége (55%) nem tudott/akart konkrét elemet kiemelni a beszédből az erre vonatkozó szabadszavas kérdésünkre válaszul (“Ki tudnál emelni egy kulcsgondolatot a beszédből?). Az érdemi válaszok között a 2 és 3 gyermeket nevelő anyák SZJA-mentessége emelkedik ki az említések közül (19%), ezen kívül csak az általános “hazudozás, ígérgetés” választípust mondták viszonylag sokan (9%). A beszéd további konkrét elemét, mint például az “Ukrajna nevű terület” szófordulatot, a Pride betiltását, a nyugdíjasokra vonatkozó áfa-kedvezményt, a Soros-hálózatot, vagy a gazdasági áttörést csak 1-2%-nyi válaszadó említette.

 

 

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 február 22. és 23. között vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vettük, a pártpreferencia szerinti bontások az ábrákon erre vonatkoznak. A mérések hibahatára 3%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

Direkt36, Dinasztia, Korrupció

/ /by
  • A teljes 16 év feletti magyar lakosság 19%-a látta a Direkt36 Dinasztia című dokumentumfilmjét a múlt hétvégével bezárólag. Ez nagyságrendileg konzizents a Youtube nézettségi statisztikáival, az adatfelvétel lezárásakor ugyanis 2 milliónál állt ez a mutató. A filmet az országos átlagnál többen látták a férfiak (25%), a 60 év felettiek (30%), a diplomások (39%), a fővárosiak (25%) és a Tisza- és az egyéb ellenzéki szavazók körében (40%, illetve 35%).
  • A válaszadók relatív többségét (45%-át) inkább, vagy nagyon érdekli a film által feldolgozott téma (a miniszterelnökhöz közvetlenül kapcsolódó üzleti körök meggazdagodása). Még a kormánypártiak körében is közel ugyanannyian vannak a téma iránt érdeklődők (37%), mint azok, akit inkább, vagy egyáltalán nem érdekel a téma (40%). A legérdeklődőbbnek ebben a tekintetben is a diplomások mutatkoznak, nekik közel kétharmaduk (63%-uk) nyilatkozott úgy, hogy inkább, vagy nagyon érdekli őket a téma.
  • A gyorsfelmérésben egy narratíva-tesztet is végeztünk. A szóban forgó üzleti körök meggazdagodásának problematikus mivoltát állítottuk szembe a kormány gyakran hangoztatott narratívájával, mi szerint nemzeti érdek egy erős magyar tőkésosztály. A két narratíva közül elsöprő többséget élvez az első (62%-kal), a teljes népesség mindössze 13%-a tud azonosulni a másodikkal, miközben minden negyedik válaszadó mindkét narratívában ugyanannyi igazságot lát. Érdekesség, hogy a kormánypártiak táborában is csak 31%-a tud azonosulni a második narratívával, ebben a körben a középutas attitűd (mindkét álláspontban ugyanannyi igazság van) élvez relatív többséget (42%).
  • Végezetül a kormányhoz köthető legismertebb üzletemberek tevékenységéről is megkérdeztük a válaszadóinkat. A kétes értékű ismertségi versenyt Mészáros Lőrinc nyerte meg 79%-kal, mögötte Csányi Sándor (65%) és Tiborcz István (64%) végzett még a képzeletbeli dobogón. Viszonylag magas ismeretség övezi rajtuk kívül Hernádi Zsolt (35%), Garancsi István (33%) és Szijj László (29%) tevékenységét.

 

 

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 február 9. és 10. között vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vettük, a pártpreferencia szerinti bontások az ábrákon erre vonatkoznak. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

Mekkorát ment Majka? A “Csurran, cseppen” lakossági ismertsége és megítélése

/ /by
  • A 16 év feletti magyar népesség kétharmada (66%-a) hallotta már Majka “Csurran, cseppen” című számát a megjelenését követő héttel bezárólag. A számot ismerők (meghallgatók) aránya a 60 év felettiek (73%), a diplomások (73%) és a Tisza-szavazók körében (88%) haladja meg jelentősen az országos átlagot. A számot ismerők több mint fele (55%-a) többször is meghallgatta a számot, ebben a tekintetben is a Tisza-szavazók bizonyultak a leglelkesebbnek: 71%-uk többször is meghallgatta a számot.
  • A szám megítélése pozitívnak mondható a teljes 16 év feletti népesség körében, a számot ismerők 41%-ának nagyon és egy további 21%-nak inkább tetszik, míg mindössze 27% fogalmazott meg inkább, vagy nagyon negatív véleményt a számról. Noha nem túl meglepő módon a Tisza-szavazók és az egyéb ellenzéki szavazók körében jóval magasabb a szám népszerűsége, még a kormánypártiak táborában is többen vannak a számról pozitív (45%), mint negatív (39%) értékelést megjelölők.
  • A Majkáról felkínált lehetséges narratívák közül a relatív többség Majkával kapcsolatban az “őszinte, vagány, szókimondó előadó, ami a szakmájában nem rendkívüli” jellemzéssel tudott leginkább azonosulni, míg a negatív, vagy legalábbis szkeptikus jellemzésekkel csak 28% értett egyet. Érdekesség, hogy noha a szám megítélésében a 60 év felettiek bizonyultak a legtámogatóbbnak, Majka személyének egészére nézve már ők nagyobb arányban fogalmaztak meg kritikus véleményeket (32%). A legkritikusabb csoport azonban a kormánypárti szavazók, az ő körükben 16% szerint “kifejezetten ellenszenvesek a megnyilvánulásai a stílusa” és összességében 43% fogalmazott meg Majkáról szkeptikus, vagy negatív véleményt.
  • Érdekesség, hogy a szám pozitív fogadtatása dacára általánában nem tartja jó ötletnek a magyar lakosság, ha celebek, előadóművészek politizálnak (65%) és csak 35% várna el Majkától a határozottabb politikai állásfoglalást. Még a Tisza-szavazókat is megosztja ez a kérdés, ebben a körben is közel ugyanannyian vannak az előző álláspont hívei (48%), mint a Majkától határozottabb fellépést elvárók (52%).
  • A relatív többség szerint (40%) egy ilyen produkciónak nem lesz hatása a következő parlamenti választások kimenetelére, de 28% szerint igenis képes egy ilyen performansz befolyásolni a népakaratot. Különösen a Tisza-szavazók optimisták ebben a kérdésben (is), 51%-uk szerint hatással lehet a következő választások kimenetelére Majka száma (ezzel szemben a kormánypártiaknak csak 11%-a osztja ezt a véleményt).

 

 

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 január 23. és 24. között vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vettük, a pártpreferencia szerinti bontások az ábrákon erre vonatkoznak. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

Az Ügyfélkapu+ átállási folyamattal kapcsolatos lakossági vélemények

/ /by
  • Megfelelően tájékozott, vagy legalábbis annak tartja magát a 16 év feletti magyar lakosság az Ügyfélkapu+ / Digitális Állampolgárság applikációra való átállási folyamattal kapcsolatban az Europion (korábban Opinio) legújabb országosan reprezentatív kutatása alapján. A válaszadók 47%-a teljes mértékben tisztában van az átállás részleteivel, míg egy további 36% “valamennyire” tisztában van vele. Csupán 6% válaszolt úgy, hogy egyáltalán nincs vele tisztában.
  • 57% már sikeresen elvégezte az átállást a január 16.-i határidő előtti napokban, de 12% elakadt a folyamatban. A maradék 31% vagy el sem kezdte még az átallást, de tervezi (20%), vagy egyáltalán nem foglalkozik elektronikus ügyintézéssel (11%). Érdekesség, hogy az idősek (60 év felettiek) körében sem magasabb az elektronikus ügyintézéssel egyáltalán nem foglalkozók aránya az országos átlagnál, azonban a legalacsonyabb iskolázottsági kategóriában (8 általánost végzettek) jelentősen (26%), illetve az alacsony jövedelműek és a falvakban élők körében (19%, illetve 16%) valamennyire meghaladják az országos átlagot.
  • Kb. minden ötödik 16 év feletti magyar (21%) ment már be kormányablakba segítségért és egy további 21% tervezi, hogy bemegy a határidő előtti napok állása alapján. A kormányablakos segítségre szorulók aránya a legalacsonyabb iskolázottsági csoportban kiemelkedő (58%). A jövőben amúgy az elektronikus ügyintézést igénybevevők többsége inkább az Ügyfélkapu+ -t tervezi használni (54%) és csak 24% tervez élni a Digitális Állampolgárság applikáció lehetőségével.
  • Megosztott a társadalom az egész átállási folyamat megítélésében. Közel ugyanannyian értékelik inkább, vagy nagyon negatívnak a folyamatot (32%), mint ahányan inkább, vagy nagyon pozitívnak (30%). A legidősebb korcsoport tagjai (60 év felettiek) kritikusabbak az országos átlagnál (42%) annak ellenére, hogy nem szorultak jelentősen nagyobb arányban segítségre (vagy akadtak el a folyamatban), mint a társadalom egésze. A pártpolitikai hovatartozások azonban még egy ilyen rutinszerű állami funkció megítélésére is rányomja bélyegét: a kormánypártiak 42%-a pozitívnak és csak 17% negatívan értékelte a folyamatot, addig a Tisza-szavazók körében fordított (31 % pozitív, 35%) ez az arány.
  • A magyarok relatív többsége (45%) elsősorban a sajtóból és médiából tájékozódott az átállás részleteiről, de az ismeretségi háló is fontos szerepet töltött be (család: 12%, kollágák, szakmai kapcsolatok: 9%, barátok: 4%). Hivatalos állami értesítésekből csak kb. minden ötödik állampolgár (21%) tájékozódott, bár a 60 év felettiek és az alacsony jövedelműek körében (28, illetve 29%) magasabb ez az arány.

 

 

 

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 január 14. és 15. között vette fel az Europion mobilapplikációs  és kiegészítő webalapú adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vették. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.