A 100 leggazdagabb magyar avagy hogyan látjuk a gazdagságot?

Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, Gattyán György: ők azok a leggazdagabb magyarok listájának első 10 helyéről, akiknek tevékenységével a 16 év feletti magyar társadalom jelentős része (76%, 68%, 30%) tisztában van (I.ábra). Rajtuk kívül még Garancsi István és Szijj László tevékenysége örvend 20% körüli ismertségnek, Felcsúti Zsolt és Veres Tibor tevékenységét ellenben alig ismerik (8%,7%).
Mészáros Lőrinc kormányközeli mivoltával kapcsolatban kevés kétely él a magyar közvéleményben (I.ábra): többen (82%) vannak tisztában a NER-ben betöltött szerepével, mint ahányan ismerik a tevékenységét. Csányi Sándort is a magyarok kb. fele (47%) kormányközelinek tartja, rajta kívül még Garancsi Istvánt érzékelik sokan (32%) a kormányhoz közelállónak. Általánosan elmondható – Csányi Sándor és Gattyány György kivételével –, hogy a 10 leggazdagabb magyart többen tartják kormányközelinek, mint ahányan a tevékenységükkel tisztában lennének. Jellemző továbbá, hogy a Tisza-szavazók és az egyéb ellenzéki pártok szavazói sokkal nagyobb aránya érzékeli a top 10 magyart kormányközelinek, mint a kormánypárti szavazók. Részleges kivétel Mészáros Lőrinc személye, róla még a kormánypárti szavazóknak is közel háromnegyede (73%) gondolja, hogy kormányközeli.
Összességében elmondható, hogy a gazdagokkal szembeni előítéletek és negatív asszociációk általánosak a magyar társadalomban (II.ábra). A magyarok 77%-a szerint a gazdagok jellemzően tisztességtelen módon gazdagodtak meg, 70% szerint egy egészséges társadalomban nincs helye “szupergazdagoknak”, 76% támogatná a gazdagokra vonatkozó különadó valamilyen formáját, 70% szerint szoros NER-es kapcsolatok nélkül lehetetlen meggazdagodni ma Magyarországon és 76% szerint a politika mindig is a gazdagok érdekeit helyezi előtérbe. A leginkább előítéletesek e tekintetben politikai blokkok szerint vizsgálva a kérdést a Tisza-szavazók csoportja, a demográfiai csoportok között meg az alacsony jövedelműek azok, akikben a legerősebb az ellenérzés a gazdag magyarokkal szemben.
A magyarok relatív többsége (40%) 500 milliós-1 milliárdos vagyonra (ingatlanokkal ingóságokkal, pénzügyi vagyonnal együtt) teszi azt a szintet, amely fölött ma jelenleg gazdagnak tekinthető valaki (III.ábra), azonban a magyarok 12%-a szerint már 50 millió forint is elég a gazdagsághoz. Az alacsony jövedelműek körében nem túl meglepő módon valamivel alacsonyabban van a gazdagság mércéje (34%-uk szerint 50, vagy 100 millió forint feletti vagyonnal tekinthető már valaki gazdagnak). Ennél meglepőbb, hogy a fővárosiak az országos átlagot messze meghaladó aránya (38%) teszi erre az 50-100 millió forintos szintre a gazdagság belépési küszöbét.
Hasonló eloszlások születtek arra a kérdésre adott válaszoknál is, hogy mi az a vagyoni szint, amivel elégedettek lennének már a magyarok (III.ábra). Ebben a megközelítésben azonban markánsabban kirajzolódik, hogy az alacsonyabb státuszúak (iskolázottsági és jövedelmi kategóriákban vizsgálva a kérdést) kevesebbel is beérnék: a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezők és az alacsony jövedelműek 39%-a már az 50-100 milliós vagyoni szinttel beérnék a diplomások 18 és a magas jövedelműek 16%-ához képest.

I. ábra

II. ábra

III. ábra

*Módszertan: az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 május 22.-én között vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazatát is figyelembe vettük, az eredményekben feltüntetett választói csoportok ezeket a visszaemlékezéseket jelölik. A mérések hibahatára 2,9%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.