Költészet és a magyar lakosság

‘…s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szived?’

 

A magyar költészet napjának alkalmából gyorsfelmérést végeztünk a 16 év feletti magyar lakosság* körében. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire érdeklődnek az emberek a magyar költészet iránt, milyen gyakran, milyen témában és melyik magyar költőtől olvasnak szívesen verseket. Egy kérdés erejéig a kortárs költészetről való közvélekedést is érintettünk. A kutatásban 1200 fő vett részt. Alább mutatjuk az eredményeket.

  • A lakosság több, mint fele (53%) érdeklődik a költészet iránt, nagyjából minden hatodik magyart (15%) viszont egyáltalán nem mozgat meg ez a művészeti forma. A nőket, a 60 év felettieket, valamint a legalább gimnáziumi végzettséggel rendelkező lakosokat jobban érdekli ez a műfaj, mint a férfiakat, a fiatalabb korosztályt, valamint gimnáziumi érettségivel nem rendelkezőket (nők: 59% vs férfiak 49% / 16-59 év: 44-51% vs 60 év felett: 67% / gimnázium alatt: 48% vs legalább gimnázium: 55-64%).
  • Hiába az alapvető érdeklődés, a költészet a kutatási eredmények alapján nem mindennapjaink része. A magyarok relatív többsége (40%) havi szinten sem olvas verset, további 22% pedig soha nem forgat ilyen jellegű alkotásokat. A naponta verset olvasók száma szinte elenyésző (4%) (I. ábra). 

(I. ábra).  Versek olvasásának gyakorisága

  • Honfitársaink számára a költészet kifejezési eszköz – mindúgy érzelmi (48%), mint művészi önkifejezés (38%) -, kulturális örökségük része (35%), valamint az emberi lélek és gondolkodás tükre, leképeződése (35%). A férfiak esetében előtérbe kerül a kreativitás, játékosság is (29%), míg a nők közül kevesebben társítják ezt a jelentést a szépirodalom ezen formájához (21%).
  • A 16 év feletti lakosság költőink közül József Attila (37%), Petőfi Sándor (36%), Ady Endre (29%) és Radnóti Miklós (27%) verseit olvassa legszívesebben (II. ábra). Sokan egyik, a lentebbi ábrán felsorolt költő alkotásait sem igazán kedvelik (18%). A diplomások körében Petőfi Sándor csupán a negyedik leginkább olvasott költő (29%), őt Ady Endre (37%), valamint Radnóti Miklós (36%) is megelőzi a képzeletbeli kedveltségi tabellán.

(II. ábra).  Magyar költők kedveltsége

  • Ha költészet, akkor szerelem és romantika. A magyarok közel fele (40%) kedveli ezeket a tematikájú verseket, de népszerűek még a humoros, ironikus (33%), valamint a természeti motívumokat használó, tájakról szóló alkotások is (29%). Legkevésbé a vallás és spiritualitás témájú verseket kedveli a magyar közönség; kevesebb, mint minden tizedik honfitársunk (7%) tölti idejét ilyen műalkotások olvasásával. (III. ábra) A nők közül kétszer annyian olvasnak romantikus alkotásokat, mint ami a férfiak körében figyelhető meg (nők: 53% vs férfiak 26%). A férfiak viszont a filozófiai ihletettségű (nők: 9% vs férfiak 20%), társadalomkritikai vagy közéleti alkotásokat (nők: 13% vs férfiak 23%) emelik le szívesebben a polcról. A fiatalok (16-29 évesek) ugyanolyan kedvvel olvasnak szerelmesverset, mint humoros alkotást (szerelem-romantika: 41% és 40%). A személyes, önéletrajzi ihletettségű művek az 50 éves kort betöltöttek körében örvendenek a leginkább népszerűségnek (50+ év: 22-25% vs fiatalabbak 17-18%). Az életkor előrehaladtával egyre többen lapozgatnak örömmel tájverseket vagy természeti tematikájú alkotásokat is (16-39 év: 22-23%, 40-59 év: 29-31%, 60 év felett: 35%).

(III. ábra).  Kedvelt témakörök

  • A mai kortárs költészetet a lakosság szerint a szabadság és aktualitásokra való reflexió jellemzi: kevésbé kötött, szabad formák (27%), formabontó, kísérletező stílus (26%), aktuális témák (23%). Majdnem minden ötödik magyar szerint (17%) napjaink versei elvontak, nehezen érthetőek. A megkérdezettek 29%-a nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri annyira a kortárs költészetet, hogy véleményt nyilvánítson a kérdésben.

*Módszertan: az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 április 10-én vettük fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,9%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.