Számít, hogy hazai? A magyar termékek kelendősége

• Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy miképpen vélekedik a 16 év feletti magyar lakosság* a hazai termékekkel kapcsolatban. Mennyire tudatosak a vásárlók e tekintetben, van-e olyan termékkategória, amelynél különösen fontos, hogy a vásárolt áru magyar termelőtől/gyártótól származzon. Arra is rákérdeztünk, hogy hajlandóak-e többet fizetni a hazai fogyasztók a magyar termékekért, és amennyiben igen, milyen mértékben teszik/tennék ezt meg.   
• A 16 év feletti magyar lakosság közel fele egyértelműen a hazánkban előállított termékeket részesíti előnyben vásárlásai során (44%), de szinte ugyanennyien (46%) vannak azok is, akiknek mindegy, hogy honnan származik egy általa megvásárolt áru. Mindössze minden tizedik magyar részesíti inkább előnyben a külföldi árucikkeket a hazánkban előállítottakkal szemben.  
• A lakosság elsöprő többsége (91%) ugyanakkor saját bevallása szerint tudatosan, rendszeresen vásárol hazai termékeket. A magyarok több, mint fele (57%) legalább hetente tesz ilyen termék(ek)et a kosarába, és mindössze kevesebb, mint minden tizedik magyar (9%) nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincsen figyelemmel arra, honnan származik az áru, amit megvesz.  
• A fogyasztók tudatos választási preferenciája egyértelműen az élelmiszerek esetében figyelhető meg leginkább: 72%-nyi válaszadó ügyel arra, hogy magyar terméket emeljen le a polcról. Az italok esetében már csak kevesebb, mint minden harmadik honfitársunk (29%) nézi meg az áru származási helyét, egyéb termékkategóriák (pl. kozmetikum, ruházati termék, lakberendezési cikk, stb…) tekintetében elmondható, hogy relatíve kevés lakos (13-6%) veszi figyelembe, honnan származik az áru. Minden ötödik megkérdezett (19%) nyilatkozott úgy, hogy tudatosan egyik termékkategória esetében sem ügyel külön a származási helyre. 
• Az idősebb lakosok inkább figyelnek arra, hogy tudatosan magyar terméket válasszanak, mint a fiatalabbak: a 40 év feletti magyarok csupán 11-17%-a nem nézi meg, honnan származik egy általa megvásárolt árucikk, míg a 16-39 évesek körében ez az arány 25-26% között alakul. 
• Az árazás fontos szempontnak tűnik a hazai termékek esetében is. A megkérdezettek fele nem lenne hajlandó többet fizetni egy olyan magyar termékért, amely minden egyéb paraméterében megegyezik egy külföldi áruval. Ugyanakkor minden negyedik magyar hajlandó lenne maximum 5%-kal, minden hatodik pedig maximum 10%-kal is többet fizetni egy hazai árucikkért csupán annak származási helye okán. 
• A hazai termékekről a válaszadók majdnem fele (44%) gondolja azt, hogy túlárazott, emellett viszont sokan társítják a ‘jó minőségű’ (35%), valamint a ‘könnyen beszerezhető’ (27%) jelzőket is a magyar árucikkekhez. Minden tizedik magyar szerint a hazai termékek környezetbarátak (13%) és egyediek (12%).  
• A kutatás eredményei szerint elmondható, hogy erőteljes preferencia figyelhető meg a magyar lakosság körében a hazai termékek irányába. Ugyanakkor ezen árucikkek megfizethetősége elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyarok még többször válasszák az itthon előállított termékeket, ezzel is segítve a hazai gazdaság stabilitását, növekedését. 

*Módszertan: az Opinio Institute Kft. az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 március 12 és 13 között vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1129 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 3%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.