• A megkérdezettek 44%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hetekben bejelentett, a legalább 2 gyermekes édesanyákra vonatkozó SZJA-mentességgel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket részleteiben is ismeri, további 45% pedig hallott róla szalagcímek szintjén. Az iskolai végzettség és a politikai aktivitás sem döntő tényező e tekintetben: a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezőknek és a pártnélkülieknek (pontosabban azoknak, akik nem vettek részt a 2024-es Európai Parlamenti választásokon) is mindössze 13%-a állította, hogy nem hallott még a kormányzati tervekről, a teljes népességben pedig mindössze 11% ez az arány.
• Egy 5-ös támogatási skálán a teljes népesség 44%-a adott “inkább”, vagy “teljes mértékben” támogató választ és csak 34% elutasítót a bejelentett intézkedésekre. Ha azonban az egygyermekes édesanyák “kihagyásával” kapcsolatos kritikáról kérdeztük a válaszadókat, akkor a többség (59%) jogosnak, azon belül is 40% teljes mértékben jogosnak érzi a kritikát. Mind az általános támogatottság tekintetében, mind a konkrét kritikával kapcsolatban éles a szakadék a támogatások közvetlen haszonélvezői ás a társadalom többi szegmense között. A többgyermekes, 25 és 50 év közötti nők közel kétharmada (64%-a) támogatja az intézkedéseket és csak 45%-a ért egyet az egygyermekes édesanyákkal kapcsolatos kritikával. Érdekesség, hogy a többgyermekes férfiak oldalán még nagyobb is a támogatók aránya (77%) és a kritikával is valamennyivel alacsonyabb arányban (43%) hajlamosak egyetérteni. Mindez feltehetően nem független attól a ténytől, hogy az adóelengedésnek háztartási szinten ők is kedvezményezettjei. Mindehhez képest merev elutasításba ütközik a javaslat az eggyermekes szülők körében: az eggyermekes édesanyáknak csak 31%-a ért egyet az elképzeléssel és 78%-uk egyetért a kritikával (azonbelül is 64% teljes mértékben egyetért).
• A háztartásszerkezeten túl a pártpolitikai hovatartozás alapvetően meghatározza a véleményeket: a kormánypárti szavazók 70%-a támogatja az elképzelést és csak 36%-a érzi jogosnak a kritikát, a Tisza-szavazók körében csak 17% a támogatók aránya és 76%-uk szerint jogos a kritika. A pártnélküliek (ebben is) középutas álláspontot képviselnek: relatív többségük (43%) ugyan általánosságban támogatja az adókedvezményeket, de 64%-uk a kritikát szintén jogosnak tartják.
• A lakosság 43%-a szerint egyáltalán nem bírja el jelenleg a magyar költségvetés az adókedvezményre vonatkozó terveket, míg egy további 24% az egy fokkal árnyaltabb, de szintén kritikus válaszopciót választotta a kérdésre: “nagy terhet jelent a költségvetésnek, de valahogy azért megoldható”. A legkritikusabbak a diplomások (54%-uk szerint egyáltalán nem bírja el a költségvetés), a megyei jogú városokban élők (52%) és különösképpen a Tisza-szavazók (66%).
• Széleskörű egyetértes mutatkozik meg annak tekintetében is, hogy az intézkedések mögötti elsőszámú motvációs tényező a kormányzat részéről a jövő évi választások (63%). Ezt még a kormánypárti szavazók több mint harmada (35%-a) is (f)elismeri, bár ők ennél nagyobb arányban gondolják tartják a népesedési szempontokat elsődleges tényezőnek (47%) a teljes népesség 25 és a Tisza-szavazók 9%-ához képest. E két szemponthoz képest az egyéb lehetséges indítékokat (mint például a gazdaságélénkítést, vagy a nők megsegítését a munkaerőpiacon) csak elenyésző arányban választották.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat március 9. és 11. között vette fel az Europion (korábban Opinio) mobilapplikációs és kiegészító webes adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és a lakosság demográfiai szegmensei közötti kisebb különbségeket súlyozással korrigálták a kutatók, a súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es Európai Parlamenti választásokra vonatkozó pártválasztását is figyelembe vették. Az eredményekben bemutatott választói csoportokat nem a jelenlegi pártpreferenciák, hanem a 2024-es EP-választáson leadott szavazatok (pontosabban az erre vonatkozó visszaemlékezés) alapján hoztuk létre. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

• A magyar közvéleményt is alaposan felrázta a pénteki Trump-Zelenszkij találkozó a Fehér Házban: a 16 év feletti magyar lakosság 84%-a hallott az eseményről legalább szalagcimek szintjén, 19% részletesebben is utánaolvasott saját bevallása szerint és egy további 27% az erről készült videót is megnézte. A leginkább tájékozottak a 60 év felettiek (66%-uk részletesen is utánaolvasott, vagy megnézte a videót), a diplomások (62%), a magas jövedelműek (55%), a Tisza- és az egyéb ellenzéki párt szavazói (77, illetve 72%) és a kizárólag független (nem kormánypárti) médiacsatornákból tájékozódók (62%).
• Erősen megosztott a közvélemény annak tekintetében, hogy az adott helyzetben Trump vagy Zelenszkij viselkedett-e inkább a helyzetnek megfelelően: 29% szerint Trump, 24% szerint Zelenszkij, 34% szerint egyik sem, míg 12% szerint mindkét kulcsszereplő a saját helyzetének megfelelően viselkedett. Az erről alkotott véleményeket alapvetően a hazai pártpolitikai hovatartozás határozza meg: míg a kormánypárti szavazók 60%-a szerint Trump viselkedett megfelelően (és csak 4 % szerint Zelenszkij), addig a Tisza-szavazók körében fordított a helyzet: 57% szerint Zelenszkij és 9% szerint Trump viselkedett inkább megfelelően.
• Annak tekintetében teljes a holtverseny, hogy melyik vezető narratívájával értenek egyet inkább a magyarok. 37% szerint jogos Zelenszkij álláspontja, miszerint csak olyan békeszerződés írható alá, ami bizontsági garanciát nyújt Ukrajna számára, míg 36% szerint azonal békét kell kötni biztonsági garancia nélkül is. A pártpolitikai törésvonalak itt is meghatározóak: a kormánypáti szavazók 66%-a szerint Trump narratívájával, míg a Tisza-szavazók 68%-a Zelenszkij narratívájával értenek egyet.
• A csörtében, és az azt megelező napok üzengetései során elhangzott állítások közül egyikkel sem ért maradéktalanul egyet a magyarok több, mint negyede. A legnépszerűbb állítások (25, illetve 23%-os egyetértési aránnyal) azonban inkább azok, amelyek Zelenszkij szájából hangoztak el: “Trump egy dezinformációs buborékban él”, illetve “Ukrajna a háborúval Európát is védi”.
• A magyarok kevesebb, mint negyede (23%-a) érzékeli úgy, hogy Trumpnak sikerült közelebb hoznia a háborús feleket a békéhez az elnökválasztási kampányban tett igéretének megfelelően. Ezzel még a kormánypárti szavazóknak is csak alig fele (52%-a) ért egyet. A többségi álláspont (51%) szerint se nem kerültünk közelebb, se nem távolabb a békétől, míg 26% szerint távolodtak is a béke esélyei.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 március 2. és 3. között vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vettük, a pártpreferencia szerinti bontások az ábrákon erre vonatkoznak. A mérések hibahatára 3%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

• A teljes 16 év feletti magyar lakosság 19%-a látta a Direkt36 Dinasztia című dokumentumfilmjét a múlt hétvégével bezárólag. Ez nagyságrendileg konzizents a Youtube nézettségi statisztikáival, az adatfelvétel lezárásakor ugyanis 2 milliónál állt ez a mutató. A filmet az országos átlagnál többen látták a férfiak (25%), a 60 év felettiek (30%), a diplomások (39%), a fővárosiak (25%) és a Tisza- és az egyéb ellenzéki szavazók körében (40%, illetve 35%).
• A válaszadók relatív többségét (45%-át) inkább, vagy nagyon érdekli a film által feldolgozott téma (a miniszterelnökhöz közvetlenül kapcsolódó üzleti körök meggazdagodása). Még a kormánypártiak körében is közel ugyanannyian vannak a téma iránt érdeklődők (37%), mint azok, akit inkább, vagy egyáltalán nem érdekel a téma (40%). A legérdeklődőbbnek ebben a tekintetben is a diplomások mutatkoznak, nekik közel kétharmaduk (63%-uk) nyilatkozott úgy, hogy inkább, vagy nagyon érdekli őket a téma.
• A gyorsfelmérésben egy narratíva-tesztet is végeztünk. A szóban forgó üzleti körök meggazdagodásának problematikus mivoltát állítottuk szembe a kormány gyakran hangoztatott narratívájával, mi szerint nemzeti érdek egy erős magyar tőkésosztály. A két narratíva közül elsöprő többséget élvez az első (62%-kal), a teljes népesség mindössze 13%-a tud azonosulni a másodikkal, miközben minden negyedik válaszadó mindkét narratívában ugyanannyi igazságot lát. Érdekesség, hogy a kormánypártiak táborában is csak 31%-a tud azonosulni a második narratívával, ebben a körben a középutas attitűd (mindkét álláspontban ugyanannyi igazság van) élvez relatív többséget (42%).
• Végezetül a kormányhoz köthető legismertebb üzletemberek tevékenységéről is megkérdeztük a válaszadóinkat. A kétes értékű ismertségi versenyt Mészáros Lőrinc nyerte meg 79%-kal, mögötte Csányi Sándor (65%) és Tiborcz István (64%) végzett még a képzeletbeli dobogón. Viszonylag magas ismeretség övezi rajtuk kívül Hernádi Zsolt (35%), Garancsi István (33%) és Szijj László (29%) tevékenységét.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 február 9. és 10. között vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vettük, a pártpreferencia szerinti bontások az ábrákon erre vonatkoznak. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

• Megfelelően tájékozott, vagy legalábbis annak tartja magát a 16 év feletti magyar lakosság az Ügyfélkapu+ / Digitális Állampolgárság applikációra való átállási folyamattal kapcsolatban az Europion (korábban Opinio) legújabb országosan reprezentatív kutatása alapján. A válaszadók 47%-a teljes mértékben tisztában van az átállás részleteivel, míg egy további 36% “valamennyire” tisztában van vele. Csupán 6% válaszolt úgy, hogy egyáltalán nincs vele tisztában.
• 57% már sikeresen elvégezte az átállást a január 16.-i határidő előtti napokban, de 12% elakadt a folyamatban. A maradék 31% vagy el sem kezdte még az átallást, de tervezi (20%), vagy egyáltalán nem foglalkozik elektronikus ügyintézéssel (11%). Érdekesség, hogy az idősek (60 év felettiek) körében sem magasabb az elektronikus ügyintézéssel egyáltalán nem foglalkozók aránya az országos átlagnál, azonban a legalacsonyabb iskolázottsági kategóriában (8 általánost végzettek) jelentősen (26%), illetve az alacsony jövedelműek és a falvakban élők körében (19%, illetve 16%) valamennyire meghaladják az országos átlagot.
• Kb. minden ötödik 16 év feletti magyar (21%) ment már be kormányablakba segítségért és egy további 21% tervezi, hogy bemegy a határidő előtti napok állása alapján. A kormányablakos segítségre szorulók aránya a legalacsonyabb iskolázottsági csoportban kiemelkedő (58%). A jövőben amúgy az elektronikus ügyintézést igénybevevők többsége inkább az Ügyfélkapu+ -t tervezi használni (54%) és csak 24% tervez élni a Digitális Állampolgárság applikáció lehetőségével.
• Megosztott a társadalom az egész átállási folyamat megítélésében. Közel ugyanannyian értékelik inkább, vagy nagyon negatívnak a folyamatot (32%), mint ahányan inkább, vagy nagyon pozitívnak (30%). A legidősebb korcsoport tagjai (60 év felettiek) kritikusabbak az országos átlagnál (42%) annak ellenére, hogy nem szorultak jelentősen nagyobb arányban segítségre (vagy akadtak el a folyamatban), mint a társadalom egésze. A pártpolitikai hovatartozások azonban még egy ilyen rutinszerű állami funkció megítélésére is rányomja bélyegét: a kormánypártiak 42%-a pozitívnak és csak 17% negatívan értékelte a folyamatot, addig a Tisza-szavazók körében fordított (31 % pozitív, 35%) ez az arány.
• A magyarok relatív többsége (45%) elsősorban a sajtóból és médiából tájékozódott az átállás részleteiről, de az ismeretségi háló is fontos szerepet töltött be (család: 12%, kollágák, szakmai kapcsolatok: 9%, barátok: 4%). Hivatalos állami értesítésekből csak kb. minden ötödik állampolgár (21%) tájékozódott, bár a 60 év felettiek és az alacsony jövedelműek körében (28, illetve 29%) magasabb ez az arány.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 január 14. és 15. között vette fel az Europion mobilapplikációs  és kiegészítő webalapú adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vették. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

• A 16 év feletti lakosság negyede (25%) nyilatkozott úgy, hogy a korábbiaknál jobban odafigyelt a forintárfolyamra az elmúlt hetek forintgyengülésének kontextusában. Ez az arány a társadalom magasabb státuszú szegmenseiben magasabb az országos átlagnál (diplomások körében 38%, magas jövedelmű háztartásban élők körében 31%). Az ellenzéki pártok szavazói, azon belül is elsősorban a Tisza-szavazók nagyobb részét foglalkoztatta a kérdés, az ő körükben 42% követte a szokásosnál jobban az árfolyamtrendeket bevallásuk szerint a kormánypártiak 15%-ához képest.
• Alapvetően pesszimisták a lakossági várakozások a forintárfolyam további alakulását tekintve: 61% további gyengülésre számít és csak 10% bízik abban, hogy visszaerősödik a forint árfolyama a következő hónapokban. Érdekesség, hogy még a kormánypártiak körében is a pesszimisták vannak relatív többségben a forintárfolyam alakulását tekintve, noha az országos átlaghoz képest itt jóval szűkebb az olló: ebben a körben 30% számít további forintgyengülésre és 23% számít visszaerősödésre.
• A személyes érintettség kérdésében 44% számolt be jelentős érintettségről (4-es és 5-ös értékelések arányának összege az 1-5-ös skálán). Az érintettek köre  az 50-60 éves korcsoportban, a diplomások körében, a magas jövedelműek körében és a Tisza-szavazók körében érik el, vagy haladja meg az 50%-ot.
• Éles különbségek mutatkoznak meg annak tekintetében, hogy különböző társadalmi csoportok milyen arányban írják az elmúlt hetek fejleményeit a devizapiacokon a magyar gazdaságpolitika, vagy a világpiaci trendek számlájára. Összességében a magyar gazdaságpolitikát hibáztatók (48%) vannak relatív többségben a világpiaci trendekkel magyarázókkal szemben (22%), míg a társadalom közel harmada (30%) a két tényező hatását kb. ugyanakkorára becsülik. A legfiatalabb korcsoportok (60%), a magas jövedelműek (66%), illetve a Tisza-szavazók (88%) azonban az országos átlagot jócskán meghaladó arányban teszik felelőssé a magyar gazdaságpolitikát.
• A személyes érintettséget meghaladó arányban vannak azok, akik inkább, vagy nagyon aggódnak a forint jövőbeli árfolyama miatt (56%) és csupán 13%-nyian inkább, vagy egyáltalán nem aggódnak miatta. Még a kormánypártiak körében is egyenlő arányban (28%) vannak azok, akik aggódnak, illetve akik nem aggódnak a forint jövőbeli árfolyama miatt.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat december első napjaiban vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs  és kiegészítő online adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát is figyelembe vettük. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

ÁBRÁK