A Trump-Zelenszkij konfliktus megítélése

  • A magyar közvéleményt is alaposan felrázta a pénteki Trump-Zelenszkij találkozó a Fehér Házban: a 16 év feletti magyar lakosság 84%-a hallott az eseményről legalább szalagcimek szintjén, 19% részletesebben is utánaolvasott saját bevallása szerint és egy további 27% az erről készült videót is megnézte. A leginkább tájékozottak a 60 év felettiek (66%-uk részletesen is utánaolvasott, vagy megnézte a videót), a diplomások (62%), a magas jövedelműek (55%), a Tisza- és az egyéb ellenzéki párt szavazói (77, illetve 72%) és a kizárólag független (nem kormánypárti) médiacsatornákból tájékozódók (62%).
  • Erősen megosztott a közvélemény annak tekintetében, hogy az adott helyzetben Trump vagy Zelenszkij viselkedett-e inkább a helyzetnek megfelelően: 29% szerint Trump, 24% szerint Zelenszkij, 34% szerint egyik sem, míg 12% szerint mindkét kulcsszereplő a saját helyzetének megfelelően viselkedett. Az erről alkotott véleményeket alapvetően a hazai pártpolitikai hovatartozás határozza meg: míg a kormánypárti szavazók 60%-a szerint Trump viselkedett megfelelően (és csak 4 % szerint Zelenszkij), addig a Tisza-szavazók körében fordított a helyzet: 57% szerint Zelenszkij és 9% szerint Trump viselkedett inkább megfelelően.
  • Annak tekintetében teljes a holtverseny, hogy melyik vezető narratívájával értenek egyet inkább a magyarok. 37% szerint jogos Zelenszkij álláspontja, miszerint csak olyan békeszerződés írható alá, ami bizontsági garanciát nyújt Ukrajna számára, míg 36% szerint azonal békét kell kötni biztonsági garancia nélkül is. A pártpolitikai törésvonalak itt is meghatározóak: a kormánypáti szavazók 66%-a szerint Trump narratívájával, míg a Tisza-szavazók 68%-a Zelenszkij narratívájával értenek egyet.
  • A csörtében, és az azt megelező napok üzengetései során elhangzott állítások közül egyikkel sem ért maradéktalanul egyet a magyarok több, mint negyede. A legnépszerűbb állítások (25, illetve 23%-os egyetértési aránnyal) azonban inkább azok, amelyek Zelenszkij szájából hangoztak el: “Trump egy dezinformációs buborékban él”, illetve “Ukrajna a háborúval Európát is védi”.
  • A magyarok kevesebb, mint negyede (23%-a) érzékeli úgy, hogy Trumpnak sikerült közelebb hoznia a háborús feleket a békéhez az elnökválasztási kampányban tett igéretének megfelelően. Ezzel még a kormánypárti szavazóknak is csak alig fele (52%-a) ért egyet. A többségi álláspont (51%) szerint se nem kerültünk közelebb, se nem távolabb a békétől, míg 26% szerint távolodtak is a béke esélyei.

 

 

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 március 2. és 3. között vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vettük, a pártpreferencia szerinti bontások az ábrákon erre vonatkoznak. A mérések hibahatára 3%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.