Nyilvánosak az ügynökakták

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát a magyarok közel háromnegyede támogatja, pontosan azonban csak kevesen tudják, hogy mit tartalmaznak az akták – a konkrét ügyek megítélése, mindenekelőtt Orbán Viktor beszervezési története, megítélése pedig szinte tökéletesen leképezi az áprilisi pártpreferenciákat.

Tegnap, 2026. november 4-én nyilvánosságra kerültek az úgynevezett ügynökakták: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára online kereshetővé tette a kommunista állambiztonság hálózati nyilvántartásának első részét a nyitottaktak.hu weboldalon. Az Europion a közzététel napján készült gyorsfelmérésében azt vizsgálta, mennyire ismeri és hogyan ítéli meg a közvélemény az ügyet. A fő kérdések eredményeit az alábbiakban ismertetjük.

Széles támogatás, de a fideszes tábor szembemegy a többséggel

A nyilvánosságra hozatalt a felnőtt népesség 72%-a támogatja, 28% nem ért egyet vele. A látszólagos össztársadalmi konszenzus mögött azonban éles törésvonal húzódik a politikai táborok között: míg a Tisza-szavazók közel egyöntetűen (89%) a közzététel mellett állnak, a Fidesz-szavazók az egyetlen csoport, ahol a (szűk) többség (55%) ellenzi azt – mindössze 45%-uk ért egyet vele. A Mi Hazánk szavazói (75%) és az egyéb szavazók/pártnélküliek (71%) a többségi állásponthoz állnak közelebb. A támogatás mértéke az életkorral csökken (a 16–29 évesek 80%-a, a 60 év felettiek 64%-a ért egyet), és a férfiak körében valamivel magasabb a támogatók aránya (77%), mint a nők között (67%).

Támogatják, de kevesen tudják pontosan, mik ezek az akták

Noha a közzétételt a többség helyesli, a téma tényleges ismerete felszínes. Arra a nyitott kérdésre, hogy saját szavaikkal írják le, pontosan mik is ezek az ügynökakták, a válaszadók 60%-a nem adott értelmezhető választ, további 23% nagyjából helyes választ adott, de pontatlanul fogalmazott, és mindössze 10% válaszolt pontosan (8% pedig tévesen vagy nem a kérdésre válaszolt). A válaszok pontossága erősen iskolázottság-függő: a diplomások 17%-a adott pontos választ, az érettségivel nem rendelkezőknek viszont csak 4%-a. Pártpreferencia szerinti bontásban pedig a Tisza-szavazók tűnnek legtájékozottabbnak (14% adott pontos választ és további 29% helyeset, de pontatlant), a fideszesek kevésbé (7% adott pontos választ és további 17% helyeset, de pontatlant).

Csak a kisebbség tervez böngészni az aktákban

Az aktákban a lakosság 29%-a tervez böngészni (vagy a nyilvánosságra hozatal napján, amikor a felmérés is készült, már bele is nézett), 40% nem tervez, 31% pedig még bizonytalan. Az aktákban való böngészési szándék a diplomások (43%), a Tisza-szavazók (43%) és a férfiak (35%) körében a legmagasabb, míg a Fidesz-szavazók (18%) és a 60 év felettiek (25%) körében a legalacsonyabb. Érdekes kontraszt figyelhető meg tehát annak tekintetében, hogy noha a legidősebbek a legtájékozottabbak az akták tartalmát illetően, az ő körükben legalacsonyabb a kinyilatkoztatott szándék az aktákban való böngészésre.

Személyes érintettség és várható lemondások

A többség nem számít személyes érintettségre: 63% szerint nem valószínű, hogy közeli hozzátartozót találna az aktákban, és csak 10% számít ilyen meglepetésre. A közélet szintjén ugyanakkor sokan számítanak konkrét következményekre: a népesség 63%-a számít arra, hogy fontos közéleti személyeknek kell majd lemondaniuk vagy háttérbe vonulniuk (24% sok ilyet, 40% egy-két ilyet vár). A lemondásokat a Tisza-szavazók várják a legnagyobb arányban (31% számít sokra), a fideszesek a legkevésbé (16%).

Az Orbán-szál: a legélesebb törésvonal

A felmérés külön kitért arra, hogy Orbán Viktor volt kormányfő bejelentésére – amely szerint sorkatonaként megpróbálták beszervezni, de nem működött együtt az állambiztonsággal – hogyan reagál a közvélemény. Itt rajzolódik ki a legélesebb megosztottság. A teljes népességben 26% egyáltalán nem hisz neki („van mit takargatnia”), míg 36% hisz neki (19% teljesen, 17% inkább), 18% pedig inkább kételkedik. A politikai táborok szinte egymás tükörképei: a Fidesz-szavazók 52%-a teljes mértékben hisz Orbánnak, és mindössze 3%-uk utasítja el az állítását; a Tisza-szavazók körében viszont 46% egyáltalán nem hisz neki, és csak 2%-uk fogadja el teljesen a magyarázatát. Életkori bontásban az idősebbek (60+) hajlamosabbak hinni neki (31%), a fiatalok körében pedig bizonytalanság uralkodik.

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. november 4-én, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának napján vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1727 fő volt, a fent bemutatott %-os becslések reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és régió tekintetében. Az online panelek nyers adataiból származó, jól ismert torzulásokat (például egyes demográfiai csoportok, illetve a digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációját) a nemzetközi online survey-módszertanban régóta használt MrP-módszerrel (multilevel regression and post-stratification) korrigáltuk. A korrekció keretében a válaszadók digitális aktivitási szintjét és a 2026. áprilisi országgyűlési választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük. A becslések hibahatárát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkategóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±3,2%.  

Az európai tüntetéshullám magyar megítélése

Az Europion legújabb közvélemény-kutatása az európai tüntetésekhez való lakossági viszonyt járta körül: mennyire tartják jogosnak a magyarok az elmúlt hetek európai tüntetéshullámát, milyen tiltakozási formákat tartanak elfogadhatónak egy tüntetés keretein belül, mit tekintenek helyes állami reakciónak, ha egy tüntetés erőszakossá válik, és mennyire értenek egyet azzal a politikai narratívával, amely a megmozdulásokat a bevándorlással hozza összefüggésbe.

Jogos tiltakozás vagy sem? A közvélemény fele nem foglal állást

A közelmúlt európai tüntetéseit a felnőtt népesség 39%-a tartja inkább (24%) vagy teljes mértékben (15%) jogosnak, miközben elutasító – „egyáltalán nem” vagy „inkább nem jogos” – álláspontot mindössze 11% képvisel. A kérdést ugyanakkor a bizonytalanság uralja: 19% szerint a tüntetések „jogosak is meg nem is”, további 31% pedig egyáltalán nem tudja megítélni a kérdést – ami részben arra is utal, hogy a külföldi megmozdulások konkrét követelései és kontextusa kevéssé ismertek a hazai közvélemény előtt.

A tüntetések elfogadottsága az életkorral nő: a 60 év felettiek közel fele (47%) tartja (inkább) jogosnak őket, és ebben a csoportban a legalacsonyabb a bizonytalanok aránya (22%) is. Ez az eredmény annak fényében paradox, hogy a tüntetések képsoraiban egyértelműen a fiatalok domináltak és a résztvevők által artikulált problémahalmazok (pl. oktatás, lakhatás) is elsősorban a fiatal generációk problémái Európában. Ehhez képest itthon a fiatalabb, különösen a 30–39 éves korosztályban ezzel szemben a legmagasabb (42%) azok aránya, akik nem tudtak állást foglalni.

Markáns a nemek közötti különbség is: a férfiak határozottabbak és elfogadóbbak (18% szerint teljes mértékben jogosak a tüntetések, szemben a nők 11%-ával), míg a nők 37%-a nem alkotott véleményt, szemben a férfiak 25%-ával. Iskolázottság szerint vizsgálva a diplomások valamivel támogatóbbak (43%), mint az érettségivel nem rendelkezők (36%).

Az áprilisi szavazótáborok (szavazat-visszaemlékezések) szerint a kép árnyalt: a legelutasítóbbak a Fidesz-szavazók (18%-uk tartja egyáltalán nem vagy inkább nem jogosnak a tüntetéseket), a legelfogadóbbak pedig – meglepő módon – a Mi Hazánk szavazói, akiknek 27%-a szerint teljes mértékben jogosak a megmozdulások. A Tisza-szavazók körében az „inkább jogos” a legjellemzőbb válasz (29%).

„Csak a bejelentett, békés tiltakozás” – de a fiatalok jóval megengedőbbek

Arra a kérdésre, hogy mely akciók férnek bele egy tüntetés kereteibe, a relatív többség (46%) a legszigorúbb álláspontot képviseli: szerintük egyedül a bejelentett, békés tiltakozás elfogadható. Az ennél konfrontatívabb formák közül a legtöbben az előzetes bejelentés nélküli felvonulást (35%), az utak, hidak, sínek blokkolását (30%) és a terek, épületek tartós elfoglalását (29%) tartják még a tüntetés keretébe illőnek. A rongálást és a rendőrséggel való összecsapást ezzel szemben széles körű elutasítás övezi, ezeket csak 7, illetve 6% tartja elfogadhatónak.

A legélesebb törésvonal itt az életkor mentén húzódik. A 16–29 évesek jóval megengedőbbek: körükben a terek és épületek elfoglalását 49%, a bejelentés nélküli felvonulást 45%, a forgalom blokkolását 40% tartja elfogadhatónak, és mindössze 25% vélekedik úgy, hogy kizárólag a békés, bejelentetett tiltakozás fér bele. A 60 év felettieknél fordított a helyzet: kétharmaduk (65%) szerint csak a bejelentett, békés tiltakozás fogadható el. A férfiak minden formát megengedőbben ítélnek meg, mint a nők. Iskolázottság szerint a diplomások és érettségizettek inkább a felvonulás és a blokkolás esetében engedékenyebbek, a rongálást viszont épp az alacsonyabb iskolázottságúak fogadják el nagyobb arányban (10% vs. 3%).

Pártpreferencia szerint a Fidesz-szavazók a legszigorúbbak (58%-uk csak a békés tiltakozást fogadná el), míg a Tisza és a Mi Hazánk szavazói megengedőbbek a felvonulás és a blokkolás megítélésében (egyaránt 43%-uk tartja elfogadhatónak a bejelentés nélküli felvonulást).

Erőszak esetén: a többség a párbeszédet választaná

Abban széles körű az egyetértés, hogy mi a helyes állami reakció, ha egy tüntetés erőszakossá válik: a felnőtt népesség 71%-a a szervezőkkel folytatott párbeszédet, a követelések meghallgatását és a kompromisszumkeresést támogatja, szemben a renddel és – ha kell – a kemény, erőszakos fellépéssel (29%). A párbeszéd irányába való nyitottság minden vizsgált csoportban többségi álláspont.

A legkövetkezetesebben „párbeszédpártiak” a legfiatalabbak (16–29 évesek: 78%) és a nők (76%, szemben a férfiak 66%-ával). A kemény fellépést viszonylag nagyobb arányban támogatják a 40–49 évesek (35%), a fővárosiak (37%) és – pártpreferencia szerint – a Fidesz-szavazók (33%), ám még az utóbbiak körében is kétharmados a párbeszéd támogatottsága.

Bevándorlás és tüntetések: a többség egyetért az összefüggéssel – pártokon átívelően

A felmérés arra is rákérdezett, mennyire értenek egyet a válaszadók azzal a Magyar Péter miniszterelnök és több más politikus által megfogalmazott állásponttal, amely a megmozdulásokat a bevándorlással hozza összefüggésbe. A felnőtt népesség 61%-a szerint „igazuk van” – azaz jellemzően bevándorló csoportok állnak az erőszakos megmozdulások hátterében –, míg 39% szerint a tüntetéseknek semmi közük a bevándorláshoz.

A figyelemre méltó eredmény, hogy ez a vélemény pártokon átívelően többségi: nemcsak a Fidesz- (68%) és a Mi Hazánk-szavazók (68%) értenek egyet az összefüggéssel, hanem a Tisza-szavazók többsége (60%) is – talán nem függetlenül attól a ténytől, hogy a miniszterelnök látványosan beleállt ebbe a narratívába. Egyedül a párt nélküli, illetve a választáson nem szavazó csoportban oszlik meg nagyjából fele-fele arányban a vélemény (50% vs. 50%). Férfiak körében valamivel magasabb az egyetértés (63%), mint a nők között (58%), régiós bontásban pedig a Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (53%).

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. október 28-án vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1662 fő volt, a fent bemutatott %-os becslések reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és régió tekintetében. Az online panelek nyers adataiból származó, jól ismert torzulásokat (például egyes demográfiai csoportok, illetve a digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációját) a nemzetközi online survey-módszertanban régóta használt MrP-módszerrel (multilevel regression and post-stratification) korrigáltuk. A korrekció keretében a válaszadók digitális aktivitási szintjét és a 2026. áprilisi országgyűlési választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük. A politikai megbontások a 2026-os választásokon leadott szavazat-visszaemlékezéseken alapulnak (Fidesz, Tisza, Mi Hazánk, egyéb/nem szavazott). A becslések hibahatárát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkategóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±3,3%.

Tisza vs. Ügyészség

Dr. Szathmáry Zoltán kérdésében támogatja a magyar közvélemény a Tisza frakció reakcióját de egyben helyesli az ügyészség azon döntését, hogy Magyar Péter mentelmi jogát is kikérte a parlamenttől. Megosztottak a magyar annak tekintetében, hogy Nagy Gábor Bálint lemond(at)ása óta mennyire tekinthető politikamentesnek a Legfőbb Ügyészség munkája.

Dr. Szathmáry Zoltán jelölése

A teljes 16 év feletti népesség relatív többsége (41%) egyetért a Tisza frakció azon döntésével, hogy nem támogatja Baka András államfő legfőbb ügyészi jelölését és csak 17% gondolja úgy, hogy el kellett volna fogadniuk az államő jelöljét. A szokásosnál azonban sokkal többen zárkóztak el a véleménynyilvánítástól, 42% nyilatkozott így. Különösen a legfiatalabb korcsoportban, a 16-29 évesek körében magas azok aránya (52%), akik nem tudták/akarták megítélni ezt a kérdést. Az áprilisban még a Tiszára szavazók körében különösen magas a Tisza frakció döntésének támogatottsága, ebben a szegmensben 66% értett egyet a döntéssel és csak 4% utasítja el, míg a fideszesek táborában 13% támogatja és 38% utasítja el (míg 49% nem tudja megítélni a kérdést). A Mi Hazánk szavazói is inkább a fideszesekhez állnak közelebb a kérdés megítélésében ugyanis csak minden negyedik mi hazánkos (26%) támogatja a Tisza frakció döntését.

Mennyire független az ügyészség?

Megosztott a magyar társadalom annak vonatkozásában, hogy mennyire tekinthető függetlennek a Legfőbb Ügyészség Nagy Gábor Bálint távozása óta. Az előző kérdéssel megegyező arányban (42%) nem tudnak/akarnak véleményt alkotni a magyarok, a maradék 58 % viszont nagyjából azonos arányban oszlik meg három narratíva között. 17% szerint (a fideszesek között 35%) ahogy korábban is, úgy most is független az ügyészség, 18% szerint korábban egyértelműen a Fidesz szolgálatában állt, de Nagy Gábor Bálint lemondása óta egyre függetlenebb és 24% szerint a lemondás ellenére továbbra is tele van az ügyészség olyan fideszes kinevezettekkel, akik továbbra is a volt kormánypárt szekerét tolják. Különösen a Tisza-szavazók (41%) vélekednek így, míg a Mi Hazánk-szavazók hajlamosabbak függetlennek látni az ügyészség munkáját.

Ahogy a korábbi, úgy ebben a kérdés megítélésében is figyelemre méltó az a tény, hogy szinte társadalmi státusztól függetlenül bizonytalan a magyar társadalom az ügyészséggel kapcsolatos hírek megítélésében. A diplomások közül alig kevesebben (39%) vannak azok, akik nem tudnak állást foglalni a kérdésben, mint az alacsonyabban iskolázottak 42-45%)

Mentelmi jogok

Mint ismeretes, Magyar Péter miniszterelnök külön videoüzenetben reagált arra a hírre, hogy az ügyészség Hankó Balázs és Seszták Miklós korrupciós ügyei mellette az ő mentelmi jogát is kikérte a 2024-es telefonlopása miatt. A videóüzenet egyik sarkalatos pontja volt, hogy az ügyészség szándékosan igyekszik összemosni a milliárdos károkat okozó bűncselekményeket az ő telefonos ügyével. Ebben a kérdésben kevésbé talált a miniszterelnök értő fülekre, ugyanis a magyaroknak csak 23% azonosul ezzel a narratívával és a döntő többség (54%) szerint helyesli az ügyészség lépését, mert “az ügyészség dolga minden, politikusok által elkövetett bűncselekény kivizsgálása annak súlyától függetlenül”. Érdekesség, hogy még az áprilisi Tisza-szavazók körében is enyhe (relatív) többségben van ez az utóbbi álláspont (44% vs. 39%), míg az áprilisi Fidesz-táborban (69% vs. 10%) és Mi Hazánk-táborban (78% vs. 6%) elsöprő többséget élvez.

Az Europion 1600 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. szeptember 23-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A becslések hibahátarát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkatégóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±3,9%.

Unger Anna az NVVH élén

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) a magyarok többsége legalább nagy vonalakban ismeri, a hivatal élére jelölt Unger Anna Róza személye viszont szinte ismeretlen a közvélemény előtt: a lakosság 57%-a nem érzi eléggé tájékozottnak magát ahhoz, hogy megítélje a jelölést. Abban ugyanakkor egyértelmű a közvélemény, hogy milyen szakértelmet vár a hivatal vezetőjétől – elsősorban jogi és korrupcióellenes tapasztalatot – derül ki a friss kutatásunkból.

A hivatal alapszintű ismertsége magas: a lakosság 70%-a legalább nagy vonalakban tudja, mivel foglalkozik az NVVH (12% pontosan ismeri a feladat- és jogköreit, további 58% nagyjából a saját elmondása szerint). A népesség negyede (25%) ugyanakkor csak a hivatal nevét hallotta, 5% pedig még azt sem.

Az ismertség mértéke a pártpreferencia mentén erősen tagolt: a Tisza-szavazók 84%-a tudja legalább nagyjából, mivel foglalkozik a hivatal, míg a Fidesz-szavazók körében ez 63%, a Mi Hazánk-szavazó körében 61%, a pártnélküliek (pontosabban az áprilisban nem szavazók) körében pedig 55%.

A hivatal élére jelölt Unger Anna Róza a közvélemény túlnyomó része számára ismeretlen. Mindössze 9% ismerte korábban is a nevét; 57% először a mostani jelölés kapcsán hallott róla, 34% pedig egyáltalán nem hallott róla – még a jelölés kapcsán sem.

Ennek megfelelően a lakosság 57%-a nem érzi eléggé tájékozottnak magát a jelölés megítéléséhez. Akik állást foglalnak, inkább kritikusak: a teljes népességben 16% tartja jó választásnak (ebből 3% nagyon jónak), 27% rossznak – a véleményt alkotók körében ez nagyjából egyharmad–kétharmad arányú elutasítás. A megítélés pártszimpátia-függő: a Tisza-szavazók 21%-a, a Fidesz-szavazók 10%-a tartja jó választásnak. Ezzel együtt elmondható, hogy a jelölés elutasítása átível a pártokon, ugyanis még a Tisza-szavazók körében is többen vannak az elutasítók (27%), mint a támogatók (21%).

Abban széles az egyetértés, hogy milyen szakmai háttér a legfontosabb a hivatal vezetőjénél. A válaszadók többválasztós kérdéssel (legfeljebb két megjelöléssel) választhattak 6 opció közül. Ezek közül egyértelműen a jogi végzettséget és jogalkalmazási tapasztalatot (58%), valamint a korrupcióellenes gyakorlatot (48%) helyezik előre.

Jóval hátrébb végzett  “az állami korrupción alapuló politikai rendszerek ismerete” (27%), a “nyomozati vagy kriminológiai tapasztalat” (19%), a szervezetépítési képesség (14%) és az “autoriter rendszerek lebontásának ismerete” (9%). A közvélemény tehát elsősorban „jogász–ügyész” profilú vezetőt képzel a hivatal élére, nem elméleti ismeretekkel rendelkező vagy akár szervezetvezetői tapasztalatokat szerzett szakembert.

Arra az állításra, hogy „nem reális látványos eredményt várni a hivatal első hat évében” – mint ahogy erre az újonnan megválasztott vezető azóta elhíresült mondata is utal –  a lakosság megosztottan reagál: 45% egyetért (türelmet ad a hivatalnak), 55% viszont nem – hamarabb várna kézzelfogható eredményeket. Ennek a kérdésnek a megítélésében nincs igazán törésvonal a politikai táborok között, mind a Tisza, mind a Fidesz, de még a Mi Hazánk szavazói is megosztottak a kérdésben.

Az Europion 1700 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. augusztus 28-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A becslések hibahátarát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkatégóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±3,6%.

Energiaválság

A magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége már csökkentette az áram- és vízfogyasztását az energiaválság hatására, a kormány válságkezelését viszont élesen a megszokott pártvonalak mentén ítéli meg egy fontos szempont kivételével – derül ki az Europion legfrissebb, a teljes 16 év feletti népességre reprezentatív kutatásából.

A takarékoskodás mára szinte általánossá vált: az áramfogyasztásán a lakosság 85 százaléka fogott vissza valamennyit – közel harmaduk nagy mértékben –, a vízfogyasztásán pedig 78 százalék. Az energia- és vízhasználat visszafogásának rangsorát a háztartási gépek ritkább használata vezeti (50%), ezt követi az öntözés (46%), az autómosás (45%) és a klímahasználat csökkentése (40%). Mindössze a népesség 12 százaléka mondta, hogy semmiben sem fogta vissza az energia-használatot.

A kormány energiaválság-kezelését a magyarok inkább kedvezően értékelik: a „jó” és „jeles” osztályzatok együttes aránya 50 százalék, míg az elégtelen vagy elégséges minősítéseké 26%. Az összkép mögött azonban mély törésvonal húzódik: a Tisza szavazóinak 81 százaléka adott jó vagy jeles osztályzatot, a Fidesz-szavazóknak viszont csupán 13 százaléka. A Mi Hazánk-szavazói inkább kritikusak (56% vs. 20%), míg az áprilisban nem szavazók és egyéb pártok támogatói inkább elégedettek (42% vs. 21%).

Hasonlóan táborfüggő a felelősség megállapításának kérdése is. A relatív többség, 40 százalék az előző kormány mulasztásait okolja a kialakult helyzetért, 34 százalék az extrém időjárást és a klímaváltozást, 18 százalék pedig a jelenlegi kormány felkészületlenségét. A pártvonalak itt is élesen kirajzolódnak: a Tisza-szavazók 68 százaléka az előző, Fidesz-vezette kabinetre mutat, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka éppen a mostani kormány felkészületlenségét látja a háttérben.

Egy ponton viszont oldódik a táborok közötti feszültség. Arra a kérdésre, hogy elegendőek-e az önkéntes, felelős fogyasztáscsökkentésre alapuló lépések, vagy szigorúbb szabályokra, akár szankciókra lenne szükség, a népesség többsége – 51 százalék – az önkéntesség mellett tette le a voksát; szigorúbb fellépést csak 27 százalék sürgetne. Ebben a kérdésben a különböző pártok szavazói meglepően közel állnak egymáshoz: a szigorítást minden táborban nagyjából 23–30 százalék támogatja, míg az önkéntességre irányuló megoldásokat 42-59% tartja megfelelőnek a különböző politikai csoportok között. A megoldás mikéntjéről tehát nem a szokásos politikai logika mentén gondolkodik a közvélemény – vagy a politikai logika más megfontolásokból ugyan, de hasonló álláspont felé tereli a magyarokat.

A jövő energiamixét illetően a magyarok inkább a megújulók felé húznak. Az inkább nukleáris energiára épülő jövőt mindössze 9 százalék választaná, míg 42 százalék inkább a megújulókra, további 42 százalék pedig a kettő azonos arányú keverékére építene. A megújulók iránti vonzalom a fiatalabbaknál a legerősebb (a 16–29 évesek 47, a 60 felettiek 38 százalékával szemben), a nukleáris energiának pedig – bár összességében így is csak egy kisebbség – a Fidesz-szavazók körében van a legnépesebb tábora (22%), valamint itt is felfedezhető egy éles generációs törésvonal: a legidősebbek 15% favorizálná az atomenergiát a legfiatalabbak 4%-ával szemben.

 

Az Europion 1600 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. augusztus 4-én. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A módszer lényege, hogy egy többváltozós logisztikus regressziós modell először megbecsüli a különböző vélemények valószínűségét demográfiai változók, digitális használati szokások, valamint a 2026. április választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezések függvényében. A hagyományos súlyozással szemben a modell nem külön-külön igazítja a mintát demográfiai és egyéb csoportokra, hanem e változók együttes eloszlását veszi alapul. Ahol egy ilyen kombináció a mintában csak kevés elemszámban vagy egyáltalán nem szerepel, ott a modell a többi csoportból „kölcsönöz” információt, és statisztikailag megbízható becslést ad ezekre a ritka cellákra is. Végül a modell ezeket a csoportszintű becsléseket a KSH 2022-es népszamlálásából származó népesség tényleges összettelének megfelelően átlagolja, így a mintavételi torzítások pontosabban korrigálhatók, mint hagyományos súlyozással. A becslések hibahátarát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkatégóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±2,5%.

A 17. alkotmánymódosításról alkotott lakossági vélemények

    Széles támogatás, pártpolitikai megosztottság

    A teljes népességre vonatkozó eredmények szerint Magyar Péter miniszterelnök öt alkotmánymódosítási javaslatát három az abszolút többség támogatja, az „inkább” vagy „teljes mértékben támogatom” válaszok aránya meghaladja az 50%-ot. A legnagyobb támogatásnak a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása örvend: a teljes népesség 58%-a támogatja, ebből 38% teljes mértékben. Szintén abszolút többségi támogatással rendelkezik a 70 év feletti alkotmánybírák (Polt Pétert beleértve) nyugdíjazása (51%), de Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése (48%) és az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben való korlátozásának támogatása (49%) is alig maradnak el ezektől. Az OBH és a Kúria elnökének visszahívhatóvá tételét valamennyivel kevesebben, 43-nyian támogatják, itt a bizonytalanok a többi elemhez viszonyított magas aránya (38%) az, ami árnyalja az összképet.

    Korántsam meglepő módon az alkotmánymódosítás elemeinek támogatása erősen pártfüggő. A Tisza-szavazók körében mind az öt javaslat esetében 60% feletti az inkább vagy teljes mértékben támogatók aránya (a Vagyonvisszaszerzési Hivatal esetében 80%-ot is meghaladja), a Fidesz-szavazók körében ugyanez mindössze 10–16% között mozog (kivétel ez alól szintén a Vagyonvisszaszerzési Hivatal, ez a fideszes szavazók körében is 26%-os támogatottságnak örvend). A Mi Hazánk szavazóinak véleménye vegyes képet mutat: a Hivatal felállítását relatív többségük (47%) támogatja, az államfői megbízatás megszüntetését viszont csupán 22%, a képviselői mandátumok korlátozását pedig 27%. A legmegosztóbb kérdésnek Sulyok Tamás eltávolítása bizonyult, ezt a Tisza-szavazók 78%-a támogatja a Fidesz-szavazók 13%-ával szemben. Ennek a kérdésnek és a képviselői mandátumok korlátozásának a legmagasabb az elutasítottsága is (21-22%).

    Demográfiai bontásban a legfiatalabb korcsoport (16–29 évesek) szisztematikusan nagyobb arányban támogatja mind az öt javaslatot, míg az 50 év felettiek megosztottabbak. Az iskolázottság is erősen vízválasztó: a diplomások körében minden javaslat esetén 20-30 százalékponttal magasabb a támogatottság mértéke, mint az érettségivel nem rendelkezők körében.

    Megfelelő ütemben?

    A felmérésben azt is megkérdeztük, hogyan ítélik meg a válaszadók az intézményekre és azok vezetőire vonatkozó változtatások tempóját. A teljes népesség relatív többsége szerint a változások „megfelelő ütemben haladnak” (44%) de kritika mindkét irányból érkezik: 16% szerint gyorsabb folyamatra lenne szükség, 18% szerint pedig épp, hogy túl gyors, nem eléggé átgondolt a folyamat, több egyeztetés kéne. 22% pedig egyenesen a Tisza bosszúhadjáratának részének tekinti a folyamatot, szerintük semmi szükség nem lenne ezekre.

    Az összkép itt is erősen pártszimpátia-függő: a Tisza-szavazók 70%-a megfelelőnek tartja az ütemet, 11%-uk szerint még túl lassú is, míg a Fidesz-szavazók 57%-a az egész folyamatot bosszúhadjáratnak minősíti. Figyelemre méltó azonban, hogy minden tizedik Tisza-szavazó (11%) szintén kifejez egy fajta aggodalmat és a “bár szükséges, de túl gyors” állásponttal tud a leginkább azonosulni. A Mi Hazánk szavazóinak 27%-a tartja a folyamatot bosszúhadjáratnak, és 31% tartja túl gyorsnak.

    Életkori és iskolázottsági bontásban a “bosszúhadjárat” narratívával való azonosulás mértékében vannak a leglátványosabb különbségek. Míg a 30 év alattiak csak 11%-a azonosul ezzel az állásponttal, 60 év felett 31% ez az arány. Hasonlóképpen: míg a diplomások körében szintén csak 11% kiált bosszúhadjáratot, az érettségivel nem rendelkezők körében 29%.

    A többség változtatásokat akar, de új alkotmányozás nélkül

    A felmérés harmadik részében hazánk alkotmányos kereteiről is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes népesség relatív többsége (47%-a) úgy véli, hogy “a jelenlegi alkotmány számos változtatásra szorul, de ezen változtatásokon túl nincs szükség új alkotmányra”. Ebben a “középutas” álláspontban viszonylagos egyetértes uralkodik a politikai táborok között: a Tisza-szavazók 41%-a, a Fidesz-szavazók 45%-a és Mi Hazánk-szavazó 63%-a tud ezzel azonosulni.

    A teljes népesség 34%-a azonban támogatna egy teljesen új alkotmányozási folyamatot és alkotmányt, míg 19% szerint a jelenlegi alkotmány megfelelő, nincs szükség változtatásokra sem. Ez utóbbi állásponot elsősorban az idősebbek (60+: 24%), az érettségi nem rendelkezők (24%) és a Fidesz-szavazók (47%) képviselik. Ezzel szemben a Tisza-szavazók 55%-a új alkotmányozást szeretne, és nem elhanyagolható a Mi Hazánk szavazóinak (25%), valamint a pártnélküliek hasonló irányú véleménye sem (30%).

     

    Az Europion 1800 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. június 23-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A módszer lényege, hogy egy többváltozós logisztikus regressziós modell először megbecsüli a különböző vélemények valószínűségét demográfiai változók, digitális használati szokások, valamint a 2026. április választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezések függvényében. A hagyományos súlyozással szemben a modell nem külön-külön igazítja a mintát demográfiai és egyéb csoportokra, hanem e változók együttes eloszlását veszi alapul. Ahol egy ilyen kombináció a mintában csak kevés elemszámban vagy egyáltalán nem szerepel, ott a modell a többi csoportból „kölcsönöz” információt, és statisztikailag megbízható becslést ad ezekre a ritka cellákra is. Végül a modell ezeket a csoportszintű becsléseket a KSH 2022-es népszamlálásából származó népesség tényleges összettelének megfelelően átlagolja, így a mintavételi torzítások pontosabban korrigálhatók, mint hagyományos súlyozással. A becslések hibahátarát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkatégóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±2,5%.

    A Magyar-kormány külpolitikájának lakossági megítélése

        Magyar Péter miniszterelnök első külföldi útja Varsóba vezetett; ez adta az apropóját az Europion legújabb gyorsfelmérésének az új kormány külpolitikájának lakossági megítélésével kapcsolaban. A közvélemény-kutatás azonban ennél jóval tágabb kérdéseket is körbejárt: hogyan látják a magyarok az új kormány külpolitikai irányultságát, alkalmasnak tartják-e Magyar Pétert és Orbán Anita külügyminisztert e feladatra, és melyek azok a külpolitikai célok, amelyeket a legfontosabbnak ítélnek. Az alábbiakban e kérdések eredményeit ismertetjük.

        Európa-barát külpolitika

        A Magyar-kormány külpolitikai irányultságát a felnőtt népesség 62%-a inkább Európa-barátnak látja az eddigi megnyilvánulások alapján. Inkább Európa-kritikusnak mindössze 5% tartja, pragmatikusnak vagy középutasnak 7%. A válaszadók közel 27%-a ugyanakkor nem tudja megítélni a kormány külpolitikai arculatát. A Tisza-szavazók körében az Európa-barát megítélés szinte egyöntetű (79%), miközben az érettségivel nem rendelkezők körében magasabb a bizonytalanok aránya (36%).

        I. ábra

        A külpolitikai értékválasztást feszegető kérdés – szövetségesi/partneri viszonyok ápolása vagy nemzeti érdek mindenek felett? – a megkérdezettek 51%-ának válaszában hamis dilemmaként jelent meg: szerintük a két cél nem zárja ki egymást, mert a partnereink érdeke egybevág a miénkkel. A nemzeti érdek mindenek felett – álláspontot 26%, a szövetségesi viszony elsődlegességét 23% preferálta. A politikai törésvonal azonban markáns: a Fidesz-szavazók közel fele (49%) a nemzeti érdek elsőbbségét vallja, a Tisza-szavazók körében ez az arány csupán 9%, és kétharmaduk (65%) szerint a szövetségesi és nemzeti érdek eleve egybevág.

        II. ábra

        Alkalmasság: Magyar Péter egyöntetűen elfogadott, Orbán Anita körül még több a bizonytalanság

        A felnőtt népesség 61%-a tartja Magyar Pétert külpolitikailag inkább vagy nagyon alkalmasnak. Az őt egyáltalán nem alkalmasnak tartók aránya mindössze 17%, az “inkább nem alkalmas” választ adók aránya pedig 6%.

        Az alkalmasság megítélése azonban szinte pontosan leképezi a politikai törésvonalakat. A Tisza-szavazók 91%-a legalább inkább alkalmasnak tartja az új miniszterelnököt (61%-uk nagyon alkalmasnak), miközben a Fidesz-szavazók 47%-a egyáltalán nem tartja őt alkalmasnak. A Mi Hazánk-tábor teljesen szimmetrikusan oszlik meg a 3 álláspont között: egyaránt harmaduk tartja Magyar Pétert alkalmasnak, alkalmatlannak vagy helyezkedik ambivalens álláspontra. Az életkori különbségek szintén szembetűnők: a 16–29 évesek 68%-a találja alkalmasnak a miniszterelnököt, a 60 felettieknél ez az arány 55%-ra csökken, és ebben a csoportban a legmagasabb az őt alkalmatlannak minősítők aránya is (28%).

        Orbán Anita külügyminiszter esetében a legszembetűnőbb a relatív magas bizonytalanok aránya: közel 29% nem tudja megítélni az alkalmasságát – ez háromszorosa a Magyar Péternél mért értéknek, és valamilyen mértékben egyúttal jelzi, hogy az új külügyminiszter (egyelőre) az országos figyelem perifériáján maradt. Az őt inkább vagy nagyon alkalmasnak tartók aránya összesítve 45%, az alkalmatlannak minősítőké 14%. A Tisza-szavazók 75%-a alkalmasnak tartja, a Fidesz-szavazóknak viszont csak 15%-a – míg a körükben 28% bizonytalan álláspontot képvisel. Iskolázottság szerint is éles a különbség: diplomások 52%-a minősíti nagyon alkalmasnak, az érettségi nélkülieknek csak 19%-a.

        III. ábra

        Külpolitikai prioritások: Európa és a régió az élen, az energiafüggetlenség és az ukrán nyitás kérdése megosztók

        A felmérés hét konkrét külpolitikai területet vizsgált egy 1–5 fokú skálán, arra kérve a válaszadókat, hogy jelöljék meg, hogy mennyire tartják az adott célt külpolitikai prioritásnak.

        EU–magyar viszony javítása (58% szerint prioritás). A lengyel-magyar és a V4-es kapcsolatokkal együtt ez magas prioritást élvező terület – a Tisza-szavazók 80%-a, a Fidesz-szavazók 34%-a tartja prioritásnak. Utóbbiak körében ugyanakkor az ambivalensek (44%) és az ellenzők (22%) aránya relatív magas.

        Lengyel–magyar kapcsolatok helyreállítása (63% szerint prioritás). A diplomások kiemelkedő aránya, 74%-a tartja ezt prioritásnak. A szavazótáborok közötti különbség valamivel mérsékeltebb más területekhez képest: a Tisza-szavazók 83%-a míg a fideszesek 45%-a tartja ezt prioritásnak.

        V4-együttműködés erősítése (63% szerint prioritás). Ez az a terület, ahol a politikai táborok megítélése a legközelebb esik egymáshoz: A Tisza-szavazók 72%-a és a fideszesek 55%-a tartja ezt prioritásnak, sőt a Mi Hazánk szavazóinak kétharmada is erre az álláspontra helyezkedik.

        Orosz energiafüggőség csökkentése (48% szerint prioritás). Az egyik legmegosztóbb terület a külpolitikai célok közül: a Tisza-szavazók 70%, Fidesz-szavazóknak csak 24% tartja prioritásnak. Iskolázottság szerint is mélyek a különbségek: a diplomások körében 74%, az érettségivel nem rendelkezők körében csak 37% tartja ezt prioritásnak.

        Trump-kormányzattal való jó viszony megőrzése (44% szerint prioritás). A Fidesz-szavazók körében ez a legmagasabb prioritást élvező terület (68%), jóval megelőzve a Tisza-tábort (32%). Az idősebb korosztályok és a kisebb településen élők körében élvez továbbá ez a terület relatív magas prioritást.

        Keményebb fellépés a magyar kisebbség védelmében Szlovákiával szemben (52% szerint prioritás). Talán a legmeglepőbb eredmény: a többi területhez képest itt is relatív alacsony a táborok közötti különbség. Tiszás szavazók 62%-a, míg a Mi Hazánk szavazóinak és a fideszesek egyaránt 45%-a tartja prioritásnak.

        Ukrajna felé nyitás (27% szerint prioritás). A legkevésbé népszerű és legmegosztóbb külpolitikai cél: 34% nem tartja prioritásnak, 41% ambivalens. A 16–29 évesek körében a bizonytalanok aránya kiemelkedő (54%). A fideszesek körében ez kifejezetten népszerűtlen külpolitikai cél, mindössze 17%-uk tartja prioritásnak.

        IV. ábra

        A varsói videó: inkább kínos, mint vicces

        A felmérés apropójaként szolgáló varsói út egy közismert videófelvétellel is gazdagította a nyilvánosságot – ennek megítélésére külön kitért a kutatás. A Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel együtt tartott díszszemléről elhíresült videórészletet külön bemutattuk a válaszadóinknak és a jelenet megítélésére kértük őket. A magyar felnőtt népesség közel kétötöde (39%) kínosnak, kellemetlennek találta a látottakat, 25% inkább viccesnek, humorosnak ítélte, 27% szerint pedig nem volt benne semmi különös. A videót felemelőnek vagy felháborítónak minősítők együttes aránya nem érte el a 10%-ot.

        A szavazótáborok közötti különbség ezúttal is éles, de a szokásosnál árnyaltabb képet mutat. A Fidesz-szavazók 68%-a kínosnak minősítette a videót – talán nem meglepő módon –, míg viccesnek mindössze 6%-uk találta. A Tisza-szavazók körében a leggyakoribb reakció a semmi különös (34%), kínosnak csak 17% ítélte, viccesnek viszont 42%. A Mi Hazánk-tábor inkább a negatív értékelések felé billen: 56%-uk kínosnak tartotta a felvételt, ám ez az arány elmarad a fideszeseknél mért értéktől.

        V. ábra

        Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 május 21-én vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1300 fő volt, az eredményeket MrP (Multilevel Regression and Poststratification) módszerrel becsültük. A fent bemutatott %-os becslések reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus, régió tekintetében. Az MrP korrekció keretében a válaszadók digitális aktivitási szintjét és a 2026 áprilisi választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük.  A politikai megbontások a 2026-os országgyűlési választásokon leadott szavazat-visszaemlékezéseken alapulnak (Fidesz, Tisza, Mi Hazánk, egyéb/nem szavazott). A mérések hibahatára ±3,0%.

        Orbán Viktor politikai öröksége

            Orbán Viktor bejelentése, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, korszakhatárt jelöl a magyar politikában. Az Europion országosan reprezentatív felméréséből kiderül: a közvélemény ítélete összességében lesújtó. A megkérdezettek 52%-a értékeli negativan Orbán Viktor politikai szerepét — ezen belül is 36% teszi ezt határozottan, „nagyon negatívan”. Ezzel szemben mindössze 28% mondható pozitívnak (15% nagyon pozitív), míg a fennmaradó 20% semlegesen vagy vegyes érzésekkel tekint a volt miniszterelnök pályájára.

            A nemek között érdekes eltérés mutatkozik: a férfiak körében szignifikánsan magasabb a nagyon negatív értékelést adók aránya (41% vs. 32% a nőknél). A fiatal, 16–29 éves korosztály különösen kritikus: körükben a negatív értékelés eléri az 56%-ot, míg a pozitív vélemények mindössze 14%-ot tesznek ki.

            A pártválasztás — nem meglepő módon — messze a legerőteljesebb törésvonalat rajzolja ki Orbán Viktor megítélésében. A Tisza Párt szavazóinak 86%-a negatívan ítéli meg Orbán szerepét (65% nagyon negatívan). A Fidesz-szavazók körében a kép egyértelműen pozitív: 76% értékeli kedvezően a volt miniszterelnök pályáját, bár  még a lojális Fidesz-táboron belül is 15% semleges, 9% pedig egyenesen negatív véleménnyel van. A Mi Hazánk szavazói megosztottabbak: körükben a semleges/vegyes vélemény dominál (45%), a pozitív és negatív ítéletek nagyjából egyensúlyban vannak.

            I. ábra

            Az értékítélettől független történelmi súly kérdésében a közvélemény kevésbé polarizált, mint várható lenne. A magyarok 67%-a úgy véli, Orbán Viktor fontos — vagy nagyon fontos — része lesz a magyar történelemnek: 33% szerint „nagyon fontos”, további 35% szerint „fontos, de nem főszereplő”. Csupán 17% ítéli úgy meg a történelmi távlatra vonatkozó kérdést hogy „pár generáció múlva alig emlékeznek a nevére”), további 16% pedig “mellékszereplőnek” tartja az utókor szemszögéből.

            Ez az értékelés kevésbé múlik a pártszimpátián. A Tisza-szavazók körében is ugyanis kisebbségben vannak azok (42%), akik szerint Orbán az utókor számára csupán mellékszereplő lesz, vagy teljesen feledésbe merül. A Fidesz-szavazók 93%-a történelmi főszereplőként tekint rá, de a Tisza-tábor 58%-a is fontosnak — bár nem feltétlenül főszereplőnek — ítéli meg.

            Ez a kettősség — a negatív értékítélet párosulva a történelmi súly elismerésével — jól illusztrálja Orbán Viktor ambivalens helyét a magyar köztudatban: a legtöbben elutasítják de egyidejűleg elismerik, hogy meghatározó alak a magyar történelemben.

            II. ábra

             

            A felmérésben tíz karakterjegy mentén is vizsgáltuk, hogyan látják a magyarok Orbán Viktort. Az eredmények árnyalt képet mutatnak: bizonyos képességei viszonylag széles körű elismerést kapnak, mások — különösen az erkölcsi dimenziók — éles elutasítással találkoznak.

            A legszélesebb elismerést a vizionárius mivolta kapta: a megkérdezettek 55%-a — beleértve a Tisza-szavazók 52%-át is — igaznak tartja rá, hogy távlatokban gondolkozó, vizionárius személyiség. Hasonlóan magas, 53% az aránya azoknak, akik szerint jó szónok, és ez a vélemény is meglepően pártsemleges: a Tisza-táborban is 35% elismeri szónoki képességeit. Az intelligencia (48%) és a karizma (46%) szintén közel többségi elismerést kap, igaz, ezek esetében erőteljesebb a politikai táborok mentén húzódó szakadék.

            Ugyanakkor a keresztény, hívő jelző már csak 38%-nak tűnik valóban igaznak rá, a kompetencia 37%-nak, a hazafiság 36%-nak és 35% szerint gondolja úgy, hogy Orbán Viktor jól érti a magyarok. Ezek esetében a Tisza-szavazók körében az elutasítás elsöprő méreteket ölt: a hazafi jelzőt például a tiszások mindössze 7%-a adja meg Orbánnak.

            A leglesújtóbb ítélet a becsületességet és tisztességet érte: ezt mindössze 24% érzi Orbánra igaznak, miközben 58% — „egyáltalán nem” vagy „inkább nem” — tagadja. Ez az egyetlen olyan tulajdonság, amelynél még a Fidesz-szavazók közel 40%-a is bizonytalan vagy szkeptikus (összesen 9% nem tartja igaznak, 33%-uk szerint „igaz is, meg nem is”).

            III. ábra

            Orbán Viktor pályafutásának értékelése nem maradhat a hires mondatainak és kifejezéseinek érintése nélkül. Mindezt egy szabad szavas kérdéssel közelítettük meg, amelyben arról kérdeztük a válaszadókat, hogy mi az az emblematikus szó, mondat, vagy kifejezés, ami Orbán Viktórtól eszükbe jut. A választói emlékezetet nagyban meghatározza az időbeli közelség, ugyanis a legtöbb említés (a teljes minta 9, az értelmezhető választ adók 17%-a) a tavalyi “poloskázás”-ra esett. Időtállónak bizonyult azonban a “hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” szlogen is, erre a teljes mintából 5%, az értelmezhető választ adók 10%-ra emlékezett elsőként. További relatív magas említésszámot a “minden fel lesz jegyezve”, a háboróval, békével és Ukrajnával kapcsolatos gondolatok, a “boldog Karácsonyt” parlamenti válasz, illetve a “Dakota közmondás” kaptak. Pontos %-ok helyett egy szófelhőben mutatjuk be, hogy miként élnek Orbán Viktor hires szavai a választói emlékezetben:

            IV. ábra: Mi volt Orbán Viktornak a legemlékezetesebb mondata, szóhasználata, ami először eszedbe jut?

             

            Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 április 28.-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb, a 2022-es népszámlálás adatai alapján számított %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A sztenderd demográfiai változókon túl a súlyozási eljárásban két további változót figyelembe vettünk. Egyfelől a válaszadók a legutóbbi országgyűlési választásokra vonatkozó szavazatvisszaemlékezések, másfelől a 2022-es népszámlálás-ban elhangzó kérdéssel azonosan megfogalmazott, a válaszadók digitális affinitását mérő kérdések alapján is súlyoztuk a mintát. A mérések hibahatára 2,9 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

            Hányan ismerik fel az új tiszás politikusokat?

                Ahogyan ismerkednek a magyar választók egy új politikai generáció neveivel, úgy nálunk is időszerűvé vált felmérni, hogy hányan ismerik a vezető tiszás politikusokat. Mindezt egy új módszerrel tettük: nevekre való rákérdezés helyett politikusok fényképeit mutattuk be az applikációban, és az adott politikus megnevezésére kértük a válaszadóinkat országos reprezentatív mintán. A módszer előnye, hogy a (jellemzően) telefonon végzett kutatásokban felsorolt politikusok nevére mind a megfelelési kényszer, mind a “valami rémlik” szerű impulzusok hatására valószínűsíthető az ismertségi szintek felülmérése. A fényképek felismerése ilymódon konzervatív, de a fogalom politikailag relevánsabb tartalmához közelebbi becslésekkel szolgálnak a politikusok ismertségéről.

                A vezető tiszás politikusok közül (Magyar Péter után természetesen) Kapitány István végzett az élen: őt a válaszadók 42%-a nevezte meg helyesen. Őt követi a rangsorban Radnai Márk 37%-kal, rajtuk kívül még Orbán Anitát és Hegedűs Zsoltot tudta megnevezni a válaszadók több mint 30%-a. A felsorolt többi politikus – Bódis Kriszta (24%), Ruff Bálint (23%), Forsthoffer Ágnes (22%) – már szűkebb körben ismert, a sort pedig Kármán András (15%) és Bujdosó Andrea (13%) zárja, akiket a szélesebb nyilvánosság egyelőre még nem igazán tud elhelyezni egy fénykép alapján.

                I. ábra

                A politikusok ismertségében éles szakadék mutatkozik mind iskolázottság, mind politikai táborok szerint. A legismertebb politikus, Kapitány István esetén például a diplomások 62%-a nevezte őt meg helyesen, szemben az érettségivel nem rendelkezők 28%-ával. Szavazótáborok szerinti bontásban a Tisza-szavazók 63%-a ismeri fel, míg a fideszes szavazótáborban ez az arány csupán 23%. Ez a mintázat – vagyis hogy a Tisza politikusait saját szavazótáboruk jóval magasabb arányban azonosítja, mint az ellenzéki tábor – valamennyi vizsgált politikusnál következetesen megjelenik.

                A nemek közötti megoszlás tekintetében szembetűnő, hogy a férfiak általában valamivel magasabb arányban ismerték fel a tiszás politikusokat, mint a nők – ez alól Radnai Márk, Bódis Kriszta és Bujdosó Andrea jelentenek kívételt, ahol a különbségek vagy nincsenek vagy minimálisak. A területi dimenzióban a főváros és a nagyobb városok rendre magasabb felismerési arányokat mutatnak a falvakhoz képest, bár Kapitány István esetén ez a különbség kevésbé éles, mint a többi politikusnál.

                Korcsoportok szerint vizsgálva összességében elmondható, hogy az idősebb korosztályok körében jellemzően ismertebbek a Tisza politikusai – egy fontos kivétellel: Radnai Márkot a legfiatalabb korcsoport, a 16–29 évesek kiemelkedő aránya, 56%-a tudta beazonosítani. Ruff Bálint és Bódis Kriszta ismertségében szintén megfigyelhető egy kisebb felülreprezentáció a fiatalok körében, ami feltehetően összefüggésben áll a korábbi médiás és közéleti szerepvállalásukkal.

                Az adatok összességében azt a képet rajzolják ki, hogy a Tisza politikusai – Magyar Péter kivételével – még döntően a párt saját szavazótáborán belül ismertek igazán. A szélesebb nyilvánosságba való beágyazódás folyamata épp most zajlik, és valószínűleg a kormányzati szerepvállalással párhuzamosan gyorsul majd fel.

                 

                 

                Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 április 23.-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb, a 2022-es népszámlálás adatai alapján számított %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A sztenderd demográfiai változókon túl a súlyozási eljárásban két további változót figyelembe vettünk. Egyfelől a válaszadók a legutóbbi országgyűlési választásokra vonatkozó szavazatvisszaemlékezések, másfelől a 2022-es népszámlálás mintájára megfogalmazott, a válaszadók digitális affinitását mérő kérdések alapján is súlyoztuk a mintát. A mérések hibahatára 2,9 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

                Tisza győzelem: az első napok

                    A Tisza választási győzelme utáni első napokban az Europion három kulcskérdés mentén mérte fel a közvéleményt országos reprezentatív mintán: mennyire értenek egyet a magyarok azzal, hogy az új miniszterelnök a közjogi méltóságok lemondatását követelje; hogyan ítélik meg a Kossuth Rádión és az M1-en adott interjúk hangnemét; és melyek azok a kormányzati feladatok, amelyeket elsőszámú prioritásnak tartanak. Az alábbiakban e három kérdés eredményeit mutatjuk be részletesebben.

                    Magyar Péter egyik első követelése volt, hogy az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – Köztársasági Elnök, Kúria elnöke stb. – mondjanak le tisztségükről. A felmérés eredményei szerint a magyar felnőtt népesség abszolút többsége – közel 55%-a – valamilyen mértékben helyesli ezt a követelést, és ezen belül kiemelendő, hogy a teljes mértékben egyetértők aránya önmagában is 42%-ot tesz ki. Az ellenzők tábora– akik inkább vagy egyáltalán nem értenek egyet – összesen a lakosság 31%-át teszi ki, míg a fennmaradó 14% bizonytalan álláspontra helyezkedett.

                    A kérdés megosztja a politikai táborokat: a Tisza-szavazók szinte egyöntetűen (94%) valamilyen szinten helyesli a követelést, közel háromnegyedük teljes mértékben is, míg a Fidesz-szavazók közel 70%-a elveti azt. A Mi Hazánk szavazóinak közel fele (47%) szintén az elutasítók táborába tartozik, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy minden hetedik Mi Hazánk-szavazó legalább részben egyetért a követeléssel – a Fidesz-kormányok hatalomkoncentrációjának elutasítása tehát a radikális jobboldalon is jelen van. A kis pártok szavazóinak illetve a választásokon nem szavazók közel fele szintén valamilyen formában támogatja a követelést, bár körükben az ambivalencia is magasabb az átlagnál.

                    Magyar Péter szerda reggel a Kossuth Rádiónak és az M1-nek egyaránt interjút adott, amelyek hangvétele élénk vitát váltott ki. A válaszadók közel fele (49%) tetszéssel fogadta a határozott fellépést, és úgy ítélte meg, hogy a közmédia munkatársai ezt megérdemelték. A megkérdezettek 35%-a ugyanakkor túlságosan ellenségesnek tartotta a fellépést, és véleménye szerint egy kormányfőnek ennél visszafogottabb stílust kellene tanúsítania, míg 17% nem látta az interjúkat, vagy nem rendelkezik kialakult véleménnyel.

                    I. ábra

                    A táborok közötti szakadék ennél a kérdésnél is rendkívül mély: a Tisza-szavazók 82%-a pozitívan értékelte a fellépést, miközben a Fidesz-szavazók 72%-a kifogásolta azt. A Mi Hazánk táborán belül is az ellenségesnek minősítők vannak többségben (55%), ami jelzi, hogy a radikális jobboldali szavazók nem azonosulnak automatikusan az új miniszterelnök kommunikációs stílusával. A párthoz nem kötődők körében a három lehetséges válasz megoszlása meglehetősen kiegyenlített, ami e csoport politikai heterogenitását tükrözi.

                    A felmérés harmadik kérdésében arra kértük a válaszadókat, hogy jelöljék meg – legfeljebb három válaszopciót kiválasztva – az új kormány legfontosabbnak tartott feladatait. A legszélesebb társadalmi konszenzus az EU-s pénzek hazahozatala körül rajzolódik ki: a megkérdezettek több mint fele (52%) jelölte meg ezt az egyik legfontosabb feladatként, és ez az egyetlen terület, amellyel valamennyi politikai tábor – köztük a Fidesz-szavazók (35%) és a Mi Hazánk-tábor (40%) is – viszonylag magas arányban ért egyet.

                    Az egészségügyi reform és a gazdasági növekedés beindítása szintén erős és közel egyenrangú igénnyel találkozik (mindkettőt 37% jelölte meg), és e két prioritás valamennyi csoport rangsorában előkelő helyen szerepel. Figyelemre méltó, hogy az egészségügyi reform különösen a Mi Hazánk-szavazók (56%) és a párthoz nem kötődők (50%) körében kap kiemelt hangsúlyt, míg a gazdasági növekedés beindításának priorizálása inkább az idősebbek és a vidéki szavazók körében talál széleskörű támogatásra.

                    II. ábra

                    Éles törésvonal mutatkozik az olyan, a politikai rendszer alapvető átalakítására irányuló prioritásoknál, mint az elszámoltatás kérdése és az állami intézmények függetlenségének megteremtése: ezeket elsősorban a Tisza-szavazók tartják fontosnak (44%, ill. 37%), miközben a fideszesek körében ezek csak marginális prioritást képviselnek (6%, ill. 8%). Ez az eredmény azt (a nem túl meglepő) összképet sugallja, hogy a Magyar-kormány az előző kormányzati örökség lebontására irányuló elemei egyelőre nem kapnak szélesebb, pártokon átívelő támogatást.

                     

                    Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 április 16.-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2026-os országgyűlési választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 3,1 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.