• Országosan alacsony érdeklődés évezte a Tolna megye 2. választókerületében (Dombóvár környéke) múlt vasárnap rendezett időközi országgyűlési választásokat. A teljes 16 év feletti népesség közel fele (46%-a) egyáltalán nem követte az eseményeket (vagy nem is hallott róla), és a válaszadók csak 19%-a nyilatkozott úgy, hogy a választás részleteivel is tisztában van.
• Nagyjából fele-fele arányban értékeli a lakosság sikerként (24%) – a fideszes jelölt fölényes győzelme miatt – és kudarcként (26%) – az alacsony részvétel miatt – a kormánypárt számára az eredményeket. Míg a kormánypárti szavazók inkább sikerként látják a történteket (57% a 14%-kal szemben), addig a Tisza szavazók körében fordított a képlet (39% szerint kudarc és csak 4 % szerint siker a kormánypártnak). Ezzel együtt a többség (a válaszadók fele) arra az álláspontra helyezkedett, hogy se sikerként, se kudarcként nem volt értelmezhető a választás, hiszen nincsen országos jelentősége.
• A válaszadók inkább jó (35%), mint rossz (23%) döntésnek vélik a Tisza párt részéről a választásoktól való távolmaradást, de a relatív többség (42%) inkább semleges (se nem jó, se nem rossz döntés) álláspontra helyezkedett. A Tisza párt táborán belül viszont elsöprő a döntés támogatottsága, 69% szerint jó döntés és csak 9% szerint volt rossz döntés Magyar Péterék döntése.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 január 13. és 14. között vette fel az Europion mobilapplikációs  és kiegészítő webalapú adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vették. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

• Az Opinion Institute gyorsfelmérést végzett az elmúlt hónapokban elindult Digitális Állampolgársági Programról. A 16 év feletti népesség 76%-a már halott róla és ezen belül 20% részletesen is ismeri a programot. A programot részletesen ismerők köre az országos átlagot jelentősen meghaladja a 40-49 éves korosztályban (25%), valamint a fővárosiak (25%), a diplomások (32%) és a magas jövedelműek (34%) körében. Ennél azonban lényegesen kevesebben töltötték már le az alkalmazást (19%) és ezen belül is csak 7% nyilatkozott úgy, hogy használja is az appot. Az applikáció használóinak aránya a 40-49-es korosztály (15%) és a magas jövedelműek körében (20%) lényegesen magasabb.
• Leszűkítve a kérdést a digitalis okmányokra, a válaszadóknak csak 35%-a nyilatkozott úgy, hogy nem lenne hajlandó digitalis okmányokra váltani. Egyedül a 60 évnél idősebbek körében oszlanak meg egyenlő arányban a legalább részben váltani szándékozók és a hagyományos okmányokat megtartók (50-50%).
• Az ügyfélkapu (jelenlegi) használata nagy mértékben hasonlít a DÁP ismertségéhez. A teljes népesség szintén 76%-a használja ezt, ezen belül is 31% rendszeresen, 45%-a alkalmanként. A rendszeresen használók elsősorban a középkorúak (40-49 illetve 50-59 éves korosztályok) körében (40%, 42%), a fővárosiak körében (39%) illetve a diplomások (49%) és a magas keresetűek között (45%) haladja meg jelentősen az országos átlagot.
• Használattól függetlenül a lakosság relatív többsége fontosnak tartja a közigazgatás digitalizációját: 43% szerint inkább, vagy nagyon fontos és csak 18% inkább, vagy egyáltalán nem tartja fontosnak. Egyedül a 60 év feletti korcsoportban és az érettségivel nem rendelkezők körében érezhető némi távolságtartás a digitalis megoldásoktól, ezekben a csoportokban csak 35% körüli a digitalizációt fontosnak tartók aránya. A digitalizáció támogatása mellett azonban a szűk többség (55%) azt is fontosnak tartja, hogy a hagyományos ügyintézési módok is megmaradjanak.
• Lényegesen szkeptikusabb továbbá a társadalom a személyes adatok kezelésének vonatkozásában. A többség (58%) inkább nem, vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a személyes adataik megfelelő biztonsággal lesznek kezelve. Különösen a legfiatalabb, 16-19 éves korosztály tűnik a legbizalmatlanabbnak, ebben a körben 71% a fenti arány.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat november végén vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs  és kiegészítő online adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát is figyelembe vettük. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

ÁBRÁK

• Mérsékelt választói érdeklődés övezte a fővárosi közgyűléssel kapcsolatos eseményeket. A teljes 16 év feletti magyar lakosság 56%-a egyáltalán nem követte a fejleményeket míg egy további 29% csak “szalagcímek szintjén” tette ezt. Mindössze 15% nyilatkozott úgy, hogy a részletekkel is tisztában van. Ezek az arányok a budapesti lakosok körében sem különböznek drámai mértékben, ezen a bázison 44% nem követte egyáltalán a fejleményeket, 34% követte szalagcímek szintjén és 22% van tisztában a részletekkel is. Szavazótábárok tekintetében érdeklődöbbnek bizonyultak a Tisza és a többi ellenzéki párt szavazói: az ő körükben csak 30, illetve 33% nem követte egyáltalán a fejleményeket a kormánypártiak 52, és a pártnélküliek 76%-ához képest.
• A kialakult helyzet iránti felelősség tekintetében a többség vagy nem tudja/akarja megítélni a helyzetet (40%), vagy megosztott felelősséget (21%) lát a kérdéskörben. Az egyértelmű felelősséget érzékelők körében Karácsony Gergely főpolgármestert hibáztatják többen (17%) Magyar Péterrel (8%), Szentkirályi Alexandrával/Fidesz-frakcióval (8%) és Vitézy Dáviddal (2%) szemben. A Magyar Péter-Karácsony Gergely összevetésben csak az egyéb (Tiszán kívüli) ellenzéki pártok szavazói tulajdonítanak Magyar Péternek valamivel nagyobb felelősséget (17%) Karácsony Gergelynél (15%), a többi választói csoport (kormánypártiak, Tisza-szavazók, pártnélküliek) szerint egyértelműen a főpolgármestert terheli a nagyobb felelősség.
• Hasonló képletet kapunk, amikor konkrétan a kinevezendő alpolgármester személyét érintő vitáról, illetve a vitában elfoglalt narratívákról kérdeztük a válaszadókat. A többség (52%) nem tud állást foglalni a kérdésben, a véleményt nyilvánítók között viszont többen osztják Magyar Péter álláspontját (19%), mint Karácsony Gergelyét (12%) – Budapesten 24% – 17% ez az arány Magyar Péter javára.
• Népszerűnek bizonyult Vitézy Dávid kezdeményezése a BKK-rendészet felállításáról: a teljes népesség 43%-a szerint szükség volt erre az intézkedésre és csak 13% szerint nem volt rá szükség (a budapestiek körében még nagyobb az intézkedés támogatottsága, itt 58% – 14% ez az aránypár). Az intézkedés támogatottsága szinte pártállástól függetlenül érvényes, még a legkritikusabb „egyéb ellenzéki pártok szavazói” körben is 44% támogatja és csak 21% ellenzi az intézkedést.
• A kialakult helyzet ellenére mérsékelten optimista a lakosság a “hogyan tovább” megítélésében. A teljes, 16 év feletti lakosság 32%-a és a budapestiek 35%-a szerint a kulccszereplők találni fognak olyan megoldást, amellyel működőképes lesz a főváros és ennek megfelelően mind a teljes lakosság, mind a fővárosiak 24%-a tartja nagyon, vagy inkább valószínűnek azt, hogy a normal 5 éves ciklus vége előtt előrehozott választásokat kell tartani Budapesten.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat október 10. és 13. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs  és kiegészítő online adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. Az minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk, a súlyozási eljárásban a 2024-es EP-választások listás eredményeihez is igazítottuk a nyers adatokat. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

ÁBRÁK

• A társadalom döntő többsége (88%-a) legalább felületesen (53%), vagy részletesen is (35%) követte a magyarországi árvízzel kapcsolatos eseményeket, csak 12% nyilatkozott úgy, hogy nem követte a témát. Átlagon felül az 50-59 évesek (56%), a diplomások (45%), a Fidesz és a Tisza-szavazók (50-44%) nyilatkoztak úgy, hogy rendszeresen követték az árvízzel kapcsolatos eseményeket.
• A teljes társadalom 4%-a nyilatkozott úgy, hogy személy szerint volt érintett a mostani, vagy korábbi árvízek okozta káreseményekben. Ezentúl minden ötödik válaszadó (21%) személy szerint nem volt érintett, de ismer legalább egy egy olyan embert, aki érintett volt.
• A döntő többség (62%) inkább, vagy teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy a “klímaváltozás hatására egyre nagyobb veszélyt jelentenek Magyarországon az árvízek”. A kérdés megítélésében nincsenek igazán erős politikai törésvonalak, a kormánypárti szavazóknak is csak 18%-a utasítja el teljes mértékben a fenti véleményt az egész társadalom 14%-ához képest.
• A hatóságok munkájában már tetten érthető a pártpolitikai megosztottság. Míg a kormánypárti szavazók 69%-a szerint megfelelően reagáltak a hatóságok az árvízhelyzetre, addig csak minden negyedik Tisza-szimpatizáns, (25%), és valamivel több, mint minden harmadik pártnélküli (37%) vélekedett így.
• A tekintetben is erősen megosztott a társadalom – de nem pártpolitikai vonalak mentén – hogy mennyire dolga a közéleti szereplőknek, hogy aktívan részt vegyenek a terepen való védekezésben. Szinte %-ra megegyezik azok köre (51%), akik szerint “elvárható a közéleti szereplőktől, hogy aktívan, a terepen vegyenek részt a védekezésben” illetve azoké, akik szerint “nem ez az elsődleges dolguk, az árvíz elleni védekezést meg kéne hagyni a szakembereknek és a hatóságoknak” (49%). Az aktív fellépés hívei valamivel felülreprezentáltak az alacsonyabb iskolázottsági kategóriákban, a 8 általánost végzettek 58%-a vélekedik így.
• A pártok közvetlen szerepvállalásában a Tisza nyerte meg az “aktivitási versenyt” a közvélemény szemében, a teljes 16-59 éves társadalom 42%-a látta őket aktívnak a terepen, míg a kormánypárti politikusokról csak 39% állította ugyanezt. A két nagy politikai erőhöz képest sokkal kevésbé látták aktívnak a magyarok a többi ellenzéki párt szereplőit (DK-16%, Mi Hazánk – 12 % Momentum – 9%, Kétfarkú Kutyapárt -7%).

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 17. és 21. között vette fel az Opinion Institute mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus, magyarországi régió és a 2024-es EP listákra leadott szavazatmegoszlás tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

ÁBRÁK

• A 16-59 éves magyar társadalom döntő többsége (80%-a) érzékeli a különböző fóbiák jelenlétét az ismeretségi körükben. Különösen az érettségivel nem rendelkezők körében relatív magas azok aránya (14%), akik sok fóbiával élő emberről tudnak az ismeretségi körben.
• A leggyakoribb fóbia a tériszony (36%), amit a pókiszony (23%), a klausztrofóbia és a fogorvosoktól, fogászati beavatkozásoktól való félelem (20-20%) követ a sorban. A legtöbb fóbiáról elmondható, hogy a nők körében nagyobb az előfordulási arányuk (vagy csak a nők hajlamosabbak bevallani a fóbiájukat): míg a férfiak 30%-a állítja, hogy nem szenvednek semmilyen fóbiában, addig a nőknek csupán 16%-a vallja ugyanezt.
• A fóbiában szenvedők többsége (58%) nem igazán tesz semmit a fóbiájuk leküzdéséért, és hasonló arányban (60%) állítják, hogy nem igazán, vagy egyáltalán nem zavarja őket a fóbiájuk a mindennapjaik során. Egy 14%-os kisebbségnek azonban rendszeres kényelmetlenséget okoz a fóbiájuk, és ez az arány különösen magas (26%) a 16-19 éves korcsoportban. Azonban az idő múlásával a fóbiával élők inkább a fóbiájuk enyhülését (24%) tapasztalják, mint a súlyosbodását (8%).
• Széles körben tapasztalják a válaszadók, hogy a társadalom nem veszi komolyan a fóbiákkal élőket. Ezzel az állítással ugyanis a válaszadók 49%-a egyetért és csak 15% vallja az ellenkezőjét. A társadalom érzéketlenségét a fóbiák tekintetében különösen a kistelepüléseken tapasztalják, itt 54% az állítással egyetértők aránya.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 5. és 7. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

ÁBRÁK