Széles támogatás, pártpolitikai megosztottság

A teljes népességre vonatkozó eredmények szerint Magyar Péter miniszterelnök öt alkotmánymódosítási javaslatát három az abszolút többség támogatja, az „inkább” vagy „teljes mértékben támogatom” válaszok aránya meghaladja az 50%-ot. A legnagyobb támogatásnak a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása örvend: a teljes népesség 58%-a támogatja, ebből 38% teljes mértékben. Szintén abszolút többségi támogatással rendelkezik a 70 év feletti alkotmánybírák (Polt Pétert beleértve) nyugdíjazása (51%), de Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése (48%) és az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben való korlátozásának támogatása (49%) is alig maradnak el ezektől. Az OBH és a Kúria elnökének visszahívhatóvá tételét valamennyivel kevesebben, 43-nyian támogatják, itt a bizonytalanok a többi elemhez viszonyított magas aránya (38%) az, ami árnyalja az összképet.

Korántsam meglepő módon az alkotmánymódosítás elemeinek támogatása erősen pártfüggő. A Tisza-szavazók körében mind az öt javaslat esetében 60% feletti az inkább vagy teljes mértékben támogatók aránya (a Vagyonvisszaszerzési Hivatal esetében 80%-ot is meghaladja), a Fidesz-szavazók körében ugyanez mindössze 10–16% között mozog (kivétel ez alól szintén a Vagyonvisszaszerzési Hivatal, ez a fideszes szavazók körében is 26%-os támogatottságnak örvend). A Mi Hazánk szavazóinak véleménye vegyes képet mutat: a Hivatal felállítását relatív többségük (47%) támogatja, az államfői megbízatás megszüntetését viszont csupán 22%, a képviselői mandátumok korlátozását pedig 27%. A legmegosztóbb kérdésnek Sulyok Tamás eltávolítása bizonyult, ezt a Tisza-szavazók 78%-a támogatja a Fidesz-szavazók 13%-ával szemben. Ennek a kérdésnek és a képviselői mandátumok korlátozásának a legmagasabb az elutasítottsága is (21-22%).

Demográfiai bontásban a legfiatalabb korcsoport (16–29 évesek) szisztematikusan nagyobb arányban támogatja mind az öt javaslatot, míg az 50 év felettiek megosztottabbak. Az iskolázottság is erősen vízválasztó: a diplomások körében minden javaslat esetén 20-30 százalékponttal magasabb a támogatottság mértéke, mint az érettségivel nem rendelkezők körében.

Megfelelő ütemben?

A felmérésben azt is megkérdeztük, hogyan ítélik meg a válaszadók az intézményekre és azok vezetőire vonatkozó változtatások tempóját. A teljes népesség relatív többsége szerint a változások „megfelelő ütemben haladnak” (44%) de kritika mindkét irányból érkezik: 16% szerint gyorsabb folyamatra lenne szükség, 18% szerint pedig épp, hogy túl gyors, nem eléggé átgondolt a folyamat, több egyeztetés kéne. 22% pedig egyenesen a Tisza bosszúhadjáratának részének tekinti a folyamatot, szerintük semmi szükség nem lenne ezekre.

Az összkép itt is erősen pártszimpátia-függő: a Tisza-szavazók 70%-a megfelelőnek tartja az ütemet, 11%-uk szerint még túl lassú is, míg a Fidesz-szavazók 57%-a az egész folyamatot bosszúhadjáratnak minősíti. Figyelemre méltó azonban, hogy minden tizedik Tisza-szavazó (11%) szintén kifejez egy fajta aggodalmat és a “bár szükséges, de túl gyors” állásponttal tud a leginkább azonosulni. A Mi Hazánk szavazóinak 27%-a tartja a folyamatot bosszúhadjáratnak, és 31% tartja túl gyorsnak.

Életkori és iskolázottsági bontásban a “bosszúhadjárat” narratívával való azonosulás mértékében vannak a leglátványosabb különbségek. Míg a 30 év alattiak csak 11%-a azonosul ezzel az állásponttal, 60 év felett 31% ez az arány. Hasonlóképpen: míg a diplomások körében szintén csak 11% kiált bosszúhadjáratot, az érettségivel nem rendelkezők körében 29%.

A többség változtatásokat akar, de új alkotmányozás nélkül

A felmérés harmadik részében hazánk alkotmányos kereteiről is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes népesség relatív többsége (47%-a) úgy véli, hogy “a jelenlegi alkotmány számos változtatásra szorul, de ezen változtatásokon túl nincs szükség új alkotmányra”. Ebben a “középutas” álláspontban viszonylagos egyetértes uralkodik a politikai táborok között: a Tisza-szavazók 41%-a, a Fidesz-szavazók 45%-a és Mi Hazánk-szavazó 63%-a tud ezzel azonosulni.

A teljes népesség 34%-a azonban támogatna egy teljesen új alkotmányozási folyamatot és alkotmányt, míg 19% szerint a jelenlegi alkotmány megfelelő, nincs szükség változtatásokra sem. Ez utóbbi állásponot elsősorban az idősebbek (60+: 24%), az érettségi nem rendelkezők (24%) és a Fidesz-szavazók (47%) képviselik. Ezzel szemben a Tisza-szavazók 55%-a új alkotmányozást szeretne, és nem elhanyagolható a Mi Hazánk szavazóinak (25%), valamint a pártnélküliek hasonló irányú véleménye sem (30%).

Az Europion 1800 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. június 23-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A módszer lényege, hogy egy többváltozós logisztikus regressziós modell először megbecsüli a különböző vélemények valószínűségét demográfiai változók, digitális használati szokások, valamint a 2026. április választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezések függvényében. A hagyományos súlyozással szemben a modell nem külön-külön igazítja a mintát demográfiai és egyéb csoportokra, hanem e változók együttes eloszlását veszi alapul. Ahol egy ilyen kombináció a mintában csak kevés elemszámban vagy egyáltalán nem szerepel, ott a modell a többi csoportból „kölcsönöz” információt, és statisztikailag megbízható becslést ad ezekre a ritka cellákra is. Végül a modell ezeket a csoportszintű becsléseket a KSH 2022-es népszamlálásából származó népesség tényleges összettelének megfelelően átlagolja, így a mintavételi torzítások pontosabban korrigálhatók, mint hagyományos súlyozással. A becslések hibahátarát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkatégóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±2,5%.

Orbán Viktor bejelentése, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, korszakhatárt jelöl a magyar politikában. Az Europion országosan reprezentatív felméréséből kiderül: a közvélemény ítélete összességében lesújtó. A megkérdezettek 52%-a értékeli negativan Orbán Viktor politikai szerepét — ezen belül is 36% teszi ezt határozottan, „nagyon negatívan”. Ezzel szemben mindössze 28% mondható pozitívnak (15% nagyon pozitív), míg a fennmaradó 20% semlegesen vagy vegyes érzésekkel tekint a volt miniszterelnök pályájára.

A nemek között érdekes eltérés mutatkozik: a férfiak körében szignifikánsan magasabb a nagyon negatív értékelést adók aránya (41% vs. 32% a nőknél). A fiatal, 16–29 éves korosztály különösen kritikus: körükben a negatív értékelés eléri az 56%-ot, míg a pozitív vélemények mindössze 14%-ot tesznek ki.

A pártválasztás — nem meglepő módon — messze a legerőteljesebb törésvonalat rajzolja ki Orbán Viktor megítélésében. A Tisza Párt szavazóinak 86%-a negatívan ítéli meg Orbán szerepét (65% nagyon negatívan). A Fidesz-szavazók körében a kép egyértelműen pozitív: 76% értékeli kedvezően a volt miniszterelnök pályáját, bár  még a lojális Fidesz-táboron belül is 15% semleges, 9% pedig egyenesen negatív véleménnyel van. A Mi Hazánk szavazói megosztottabbak: körükben a semleges/vegyes vélemény dominál (45%), a pozitív és negatív ítéletek nagyjából egyensúlyban vannak.

I. ábra

Az értékítélettől független történelmi súly kérdésében a közvélemény kevésbé polarizált, mint várható lenne. A magyarok 67%-a úgy véli, Orbán Viktor fontos — vagy nagyon fontos — része lesz a magyar történelemnek: 33% szerint „nagyon fontos”, további 35% szerint „fontos, de nem főszereplő”. Csupán 17% ítéli úgy meg a történelmi távlatra vonatkozó kérdést hogy „pár generáció múlva alig emlékeznek a nevére”), további 16% pedig “mellékszereplőnek” tartja az utókor szemszögéből.

Ez az értékelés kevésbé múlik a pártszimpátián. A Tisza-szavazók körében is ugyanis kisebbségben vannak azok (42%), akik szerint Orbán az utókor számára csupán mellékszereplő lesz, vagy teljesen feledésbe merül. A Fidesz-szavazók 93%-a történelmi főszereplőként tekint rá, de a Tisza-tábor 58%-a is fontosnak — bár nem feltétlenül főszereplőnek — ítéli meg.

Ez a kettősség — a negatív értékítélet párosulva a történelmi súly elismerésével — jól illusztrálja Orbán Viktor ambivalens helyét a magyar köztudatban: a legtöbben elutasítják de egyidejűleg elismerik, hogy meghatározó alak a magyar történelemben.

II. ábra

A felmérésben tíz karakterjegy mentén is vizsgáltuk, hogyan látják a magyarok Orbán Viktort. Az eredmények árnyalt képet mutatnak: bizonyos képességei viszonylag széles körű elismerést kapnak, mások — különösen az erkölcsi dimenziók — éles elutasítással találkoznak.

A legszélesebb elismerést a vizionárius mivolta kapta: a megkérdezettek 55%-a — beleértve a Tisza-szavazók 52%-át is — igaznak tartja rá, hogy távlatokban gondolkozó, vizionárius személyiség. Hasonlóan magas, 53% az aránya azoknak, akik szerint jó szónok, és ez a vélemény is meglepően pártsemleges: a Tisza-táborban is 35% elismeri szónoki képességeit. Az intelligencia (48%) és a karizma (46%) szintén közel többségi elismerést kap, igaz, ezek esetében erőteljesebb a politikai táborok mentén húzódó szakadék.

Ugyanakkor a keresztény, hívő jelző már csak 38%-nak tűnik valóban igaznak rá, a kompetencia 37%-nak, a hazafiság 36%-nak és 35% szerint gondolja úgy, hogy Orbán Viktor jól érti a magyarok. Ezek esetében a Tisza-szavazók körében az elutasítás elsöprő méreteket ölt: a hazafi jelzőt például a tiszások mindössze 7%-a adja meg Orbánnak.

A leglesújtóbb ítélet a becsületességet és tisztességet érte: ezt mindössze 24% érzi Orbánra igaznak, miközben 58% — „egyáltalán nem” vagy „inkább nem” — tagadja. Ez az egyetlen olyan tulajdonság, amelynél még a Fidesz-szavazók közel 40%-a is bizonytalan vagy szkeptikus (összesen 9% nem tartja igaznak, 33%-uk szerint „igaz is, meg nem is”).

III. ábra

Orbán Viktor pályafutásának értékelése nem maradhat a hires mondatainak és kifejezéseinek érintése nélkül. Mindezt egy szabad szavas kérdéssel közelítettük meg, amelyben arról kérdeztük a válaszadókat, hogy mi az az emblematikus szó, mondat, vagy kifejezés, ami Orbán Viktórtól eszükbe jut. A választói emlékezetet nagyban meghatározza az időbeli közelség, ugyanis a legtöbb említés (a teljes minta 9, az értelmezhető választ adók 17%-a) a tavalyi “poloskázás”-ra esett. Időtállónak bizonyult azonban a “hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” szlogen is, erre a teljes mintából 5%, az értelmezhető választ adók 10%-ra emlékezett elsőként. További relatív magas említésszámot a “minden fel lesz jegyezve”, a háboróval, békével és Ukrajnával kapcsolatos gondolatok, a “boldog Karácsonyt” parlamenti válasz, illetve a “Dakota közmondás” kaptak. Pontos %-ok helyett egy szófelhőben mutatjuk be, hogy miként élnek Orbán Viktor hires szavai a választói emlékezetben:

IV. ábra: Mi volt Orbán Viktornak a legemlékezetesebb mondata, szóhasználata, ami először eszedbe jut?

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 április 28.-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb, a 2022-es népszámlálás adatai alapján számított %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A sztenderd demográfiai változókon túl a súlyozási eljárásban két további változót figyelembe vettünk. Egyfelől a válaszadók a legutóbbi országgyűlési választásokra vonatkozó szavazatvisszaemlékezések, másfelől a 2022-es népszámlálás-ban elhangzó kérdéssel azonosan megfogalmazott, a válaszadók digitális affinitását mérő kérdések alapján is súlyoztuk a mintát. A mérések hibahatára 2,9 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

A Tisza választási győzelme utáni első napokban az Europion három kulcskérdés mentén mérte fel a közvéleményt országos reprezentatív mintán: mennyire értenek egyet a magyarok azzal, hogy az új miniszterelnök a közjogi méltóságok lemondatását követelje; hogyan ítélik meg a Kossuth Rádión és az M1-en adott interjúk hangnemét; és melyek azok a kormányzati feladatok, amelyeket elsőszámú prioritásnak tartanak. Az alábbiakban e három kérdés eredményeit mutatjuk be részletesebben.

Magyar Péter egyik első követelése volt, hogy az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – Köztársasági Elnök, Kúria elnöke stb. – mondjanak le tisztségükről. A felmérés eredményei szerint a magyar felnőtt népesség abszolút többsége – közel 55%-a – valamilyen mértékben helyesli ezt a követelést, és ezen belül kiemelendő, hogy a teljes mértékben egyetértők aránya önmagában is 42%-ot tesz ki. Az ellenzők tábora– akik inkább vagy egyáltalán nem értenek egyet – összesen a lakosság 31%-át teszi ki, míg a fennmaradó 14% bizonytalan álláspontra helyezkedett.

A kérdés megosztja a politikai táborokat: a Tisza-szavazók szinte egyöntetűen (94%) valamilyen szinten helyesli a követelést, közel háromnegyedük teljes mértékben is, míg a Fidesz-szavazók közel 70%-a elveti azt. A Mi Hazánk szavazóinak közel fele (47%) szintén az elutasítók táborába tartozik, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy minden hetedik Mi Hazánk-szavazó legalább részben egyetért a követeléssel – a Fidesz-kormányok hatalomkoncentrációjának elutasítása tehát a radikális jobboldalon is jelen van. A kis pártok szavazóinak illetve a választásokon nem szavazók közel fele szintén valamilyen formában támogatja a követelést, bár körükben az ambivalencia is magasabb az átlagnál.

Magyar Péter szerda reggel a Kossuth Rádiónak és az M1-nek egyaránt interjút adott, amelyek hangvétele élénk vitát váltott ki. A válaszadók közel fele (49%) tetszéssel fogadta a határozott fellépést, és úgy ítélte meg, hogy a közmédia munkatársai ezt megérdemelték. A megkérdezettek 35%-a ugyanakkor túlságosan ellenségesnek tartotta a fellépést, és véleménye szerint egy kormányfőnek ennél visszafogottabb stílust kellene tanúsítania, míg 17% nem látta az interjúkat, vagy nem rendelkezik kialakult véleménnyel.

I. ábra

A táborok közötti szakadék ennél a kérdésnél is rendkívül mély: a Tisza-szavazók 82%-a pozitívan értékelte a fellépést, miközben a Fidesz-szavazók 72%-a kifogásolta azt. A Mi Hazánk táborán belül is az ellenségesnek minősítők vannak többségben (55%), ami jelzi, hogy a radikális jobboldali szavazók nem azonosulnak automatikusan az új miniszterelnök kommunikációs stílusával. A párthoz nem kötődők körében a három lehetséges válasz megoszlása meglehetősen kiegyenlített, ami e csoport politikai heterogenitását tükrözi.

A felmérés harmadik kérdésében arra kértük a válaszadókat, hogy jelöljék meg – legfeljebb három válaszopciót kiválasztva – az új kormány legfontosabbnak tartott feladatait. A legszélesebb társadalmi konszenzus az EU-s pénzek hazahozatala körül rajzolódik ki: a megkérdezettek több mint fele (52%) jelölte meg ezt az egyik legfontosabb feladatként, és ez az egyetlen terület, amellyel valamennyi politikai tábor – köztük a Fidesz-szavazók (35%) és a Mi Hazánk-tábor (40%) is – viszonylag magas arányban ért egyet.

Az egészségügyi reform és a gazdasági növekedés beindítása szintén erős és közel egyenrangú igénnyel találkozik (mindkettőt 37% jelölte meg), és e két prioritás valamennyi csoport rangsorában előkelő helyen szerepel. Figyelemre méltó, hogy az egészségügyi reform különösen a Mi Hazánk-szavazók (56%) és a párthoz nem kötődők (50%) körében kap kiemelt hangsúlyt, míg a gazdasági növekedés beindításának priorizálása inkább az idősebbek és a vidéki szavazók körében talál széleskörű támogatásra.

II. ábra

Éles törésvonal mutatkozik az olyan, a politikai rendszer alapvető átalakítására irányuló prioritásoknál, mint az elszámoltatás kérdése és az állami intézmények függetlenségének megteremtése: ezeket elsősorban a Tisza-szavazók tartják fontosnak (44%, ill. 37%), miközben a fideszesek körében ezek csak marginális prioritást képviselnek (6%, ill. 8%). Ez az eredmény azt (a nem túl meglepő) összképet sugallja, hogy a Magyar-kormány az előző kormányzati örökség lebontására irányuló elemei egyelőre nem kapnak szélesebb, pártokon átívelő támogatást.

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 április 16.-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2026-os országgyűlési választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 3,1 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

Lázár János építési és közlekedési miniszter elhíresült mondata a magyar társadalom 59%-ához eljutott az Europion országos reprezentatív kutatása szerint, ugyanis a válaszadók közül ennyien jelezték, hogy „pontosan tudják, miről van szó” az idézet feltüntetését követően. További 19%-nak „rémlett valami” az idézetet olvasva, és csak minden ötödik válaszadó jelezte, hogy most hall az ügyről először. Az ügy a politikai buborékon is áttört, ugyanis a kizárólag a kormánypárti médiából tájékozódók 42%-a és a 2024-es EP-választásokon (még) a kormánypártra szavazók 53%-a is saját bevallása szerint pontosan tisztában van vele, hogy miről van szól az idézetet olvasva.

A fenti számokhoz hasonló mértékben a válaszadók jelentős többsége (63%) egy szabadszavas kérdésre adott válaszként helyesen jelölte meg Lázár János nevét az idézet forrásaként (35% nem adott érdemi választ / nem tudta, és 2% másnak tulajdonította az idézetet). Ugyanez az arány a kizárólag kormánypárti sajtóból tájékozódók esetében 51%, a 2024-es EP-választásokon a kormánypártot támogatók körében pedig 53%.

Viszonylag egyértelmű a közvélemény ítélete a mondattal kapcsolatban: a válaszadók kétharmada szerint „felháborító, és nincs helye a közbeszédben”, 14%-nak „nem szimpatikus, de egy kampányba belefér”, és csak minden ötödik magyar szerint nincs ebben semmi kivetnivaló, hiszen Lázár csak az igazságot mondta ki. Az ügy ismeretéhez képest itt már élesebbek a pártpolitikai választóvonalak: míg a Tisza-szavazók és tőlük nem sokkal lemaradva az egyéb ellenzéki szavazók szinte egyöntetűen nyilvánítják a mondatot felháborítónak (92%, illetve 79%), addig a kormánypárti tábor megosztott. Körülbelül harmaduk (34%) választotta a legszigorúbb válaszopciót, és további 22% kritikus, de elnézőbb („kampányba belefér”). A pártnélküliek véleménye is inkább az ellenzéki szavazókéhoz áll közelebb: 66% szerint felháborító, és további 14% elnézően kritikus a mondattal kapcsolatban.

I. ábra

Kevésbé egyértelmű a közvélemény álláspontja az ügy helyes lezárását illetően. A magyarok valamivel több mint fele (52%) szerint nem elég a bocsánatkérés, és Lázárnak le kellene mondania, míg 36% szerint a bocsánatkéréssel lezárult az ügy (a maradék 11% szerint bocsánatkérésre sem lett volna szükség). A demográfiai csoportokat vizsgálva a fővárosiak és a diplomások szigorúbbak az átlagnál (63%, illetve 64% szerint Lázárnak le kellene mondania), a politikai táborokat összehasonlítva pedig a fenti minta köszön vissza. A Tisza-szavazók véleménye nagyjából konszenzusos (89% szerint Lázárnak le kellene mondania), míg a kormánypártiak inkább kritikusak, de elnézőek (64% szerint a bocsánatkéréssel lezárult az ügy). Ezzel együtt minden ötödik kormánypárti szerint Lázárnak le kellene mondania.

Inkább kritikusak a magyarok a cigány–nem cigány együttélés általános megítélését illetően az Orbán-kormányok ideje alatt: a relatív többség (42%) szerint romlott, és csak 18% szerint javult ez az együttélés, míg 41% szerint változatlan maradt. Főleg a legfiatalabb korcsoport tagjai, a 16–29 évesek igen kritikusak (59% szerint romlott az együttélés), míg a 60 év felettieknek csak a harmada (33%) gondolkodik így. Érdekesség továbbá, hogy az együttélési problémáknak leginkább kitett kistelepülések lakói körében kevésbé kritikus a közvélemény (36%), mint a megyeszékhelyeken (43%) és különösen a fővárosiak körében (48%). Ezt részben az magyarázhatja, hogy a kérdés megítélésére erősen rányomja a bélyegét a pártpreferencia, és a kistelepüléseken a legutóbbi kutatások szerint továbbra is erősen felülreprezentált a kormánypárt. Ennek megfelelően a kormánypártiaknak csak 11%-a kritikus a kérdésben, és 41%-uk szerint javult az együttélés az Orbán-kormányok alatt. Ezzel szemben a Tisza-szavazók körében fordítottak és még sarkosabbak ezek az arányok: 62% szerint romlott, és csak 4% szerint javult a cigány–nem cigány együttélés Magyarországon.

II. ábra

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 február 2.-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1500  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,6 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

Bár a többség támogatja a kormány gazdasági hangulatjavító lépéseit, sokan nincsenek tisztában a részletekkel, és még kevesebben érzik úgy, hogy személyesen is profitálnának belőlük. Közben a magyarok többsége komoly kétségeket fogalmaz meg az intézkedések költségvetési hatásait illetően – derül ki az Europion friss, 1500 fős mintán végzett gyorsfelméréséből.

A magyarok legnagyobb arányban az édesanyák személyi jövedelemadó-mentességéről hallottak: a válaszadók 68 százaléka szerint nagyjából tisztában van a részletekkel. Az Otthon Start 3 százalékos hitelprogramját 63 százalék, az árrés-stoppok kiterjesztését 60 százalék ismeri. Ezzel szemben a 3 százalékos vállalkozói hitel (Széchenyi Kártya Program) ismertsége mindössze 29 százalék, a közszolgálatban dolgozók lakhatási támogatásáé 33 százalék, és ugyanennyien hallottak a szociális és kulturális szféra 15 százalékos béremeléséről (legalábbis annak részleteiről).

A részletek ismeretére vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján a 60 év felettiek és a diplomások a legtájékozottabbak, politikai oldalak szerint viszont nincs jelentős különbség. Ez azért figyelemre méltó, mert a kormánypárti szavazók jellemzően kevésbé érdeklődnek a politikai hírek iránt, most azonban ez a különbség nem mutatkozott meg – ami arra utalhat, hogy az intézkedések kommunikációja hatékonyan célba ért.

I. ábra

A legtöbben támogatják a lépéseket

Mind a hét vizsgált intézkedést a társadalom többsége támogatja. A legnagyobb egyetértés a szociális és kulturális szféra béremelése mögött van: 66 százalék helyesli, és csak 12 százalék ellenzi. A legmegosztóbb intézkedés az árréstop-kiterjesztés, amit a válaszadók fele (50 százalék) támogat, 32 százalék viszont ellenzi.

A Tisza Párt és más ellenzéki szavazók körében több a kritikus vélemény – különösen az Otthon Start, a 14. havi nyugdíj és az árréstop esetében. A pártnélküliek (pontosabban azok, akik a 2024-es EP-választáson nem mentek el szavazni) ezzel szemben inkább a kormánypártiakhoz hasonló, támogató álláspontot képviselnek.

II. ábra

Kevesen érzik, hogy személyesen is nyernének vele

Sokkal kevesebben érzik magukat közvetlenül érintettnek. Egyedül az árréstop-kiterjesztés az, ahol a többség (61 százalék) úgy véli, hatással van rá. A 14. havi nyugdíj esetén ez az arány 36 százalék, az édesanyák SZJA-mentessége esetében 26 százalék, a többi intézkedésnél pedig 20 százalék alatt marad.

Nem meglepő módon a 60 év felettiek háromnegyede (74 százalék) érzi magát érintettnek a 14. havi nyugdíjban, míg a gyermekes háztartások közel fele az SZJA-mentesség esetében nyilatkozta ugyanezt. A politikai hovatartozás itt is erősen befolyásolja az érzékelt érintettséget: a kormánypárti szavazók minden esetben nagyobb arányban érzik magukat érintettnek, mint az ellenzékiek. Különösen látványos a különbség az árréstop esetén: a kormánypártiak 79, a Tisza-szavazók 46, az egyéb ellenzékiek 45 százaléka mondta, hogy őt személyesen is érintik a szóban forgo intézkedések.

III. ábra

Vegyes a kép a várható pénzügyi hatásokról

A válaszadók 24 százaléka számít pozitív, ugyanennyien negatív pénzügyi hatásra a személyes pénzügyek tekintetében, míg a relatív többség (31 százalék) semleges következményekre számít. Minden ötödik megkérdezett nem tudta megítélni, hogy mire is számítson.

A legoptimistábbak a 60 év felettiek (36 százalék szerint javít a helyzetükön), a gyermekes háztartásokban élők (31 százalék), és különösen a kormánypárti szavazók (53 százalék).
A negatív hatásra inkább a fiatalabbak (40 év alatt 30 százalék), a diplomások (30 százalék) és a Tisza- vagy egyéb ellenzéki szavazók (39–38 százalék) számítanak.

IV. ábra

A költségvetés miatt aggódnak a legtöbben

Az intézkedések legmarkánsabb kritikája a költségvetési hatás tekintetében nyilvánult meg: a megkérdezettek többsége (52%) szerint az intézkedések nem férnek bele a büdzsébe, és további 36 százalék is jelentős tehernek látja azokat.

A politikai törésvonal itt különösen éles: a Tisza-szavazók 83 százaléka szerint a költségvetés nem bírja el ezeket a kiadásokat, míg a kormánypártiak csupán 14 százaléka gondolja így. Ugyanakkor még a Fidesz–KDNP-táborban is érzékelhetőek a széleskörű fenntartások: 61 százalékuk szerint az intézkedések komoly terhet jelentenek a közös kasszára, és csak 26 százalék véli úgy, hogy könnyedén beleférnek az állam pénzügyi kereteibe.

V. ábra

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 november 7.-8-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1500  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,6%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.