A Tisza választási győzelme utáni első napokban az Europion három kulcskérdés mentén mérte fel a közvéleményt országos reprezentatív mintán: mennyire értenek egyet a magyarok azzal, hogy az új miniszterelnök a közjogi méltóságok lemondatását követelje; hogyan ítélik meg a Kossuth Rádión és az M1-en adott interjúk hangnemét; és melyek azok a kormányzati feladatok, amelyeket elsőszámú prioritásnak tartanak. Az alábbiakban e három kérdés eredményeit mutatjuk be részletesebben.

Magyar Péter egyik első követelése volt, hogy az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – Köztársasági Elnök, Kúria elnöke stb. – mondjanak le tisztségükről. A felmérés eredményei szerint a magyar felnőtt népesség abszolút többsége – közel 55%-a – valamilyen mértékben helyesli ezt a követelést, és ezen belül kiemelendő, hogy a teljes mértékben egyetértők aránya önmagában is 42%-ot tesz ki. Az ellenzők tábora– akik inkább vagy egyáltalán nem értenek egyet – összesen a lakosság 31%-át teszi ki, míg a fennmaradó 14% bizonytalan álláspontra helyezkedett.

A kérdés megosztja a politikai táborokat: a Tisza-szavazók szinte egyöntetűen (94%) valamilyen szinten helyesli a követelést, közel háromnegyedük teljes mértékben is, míg a Fidesz-szavazók közel 70%-a elveti azt. A Mi Hazánk szavazóinak közel fele (47%) szintén az elutasítók táborába tartozik, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy minden hetedik Mi Hazánk-szavazó legalább részben egyetért a követeléssel – a Fidesz-kormányok hatalomkoncentrációjának elutasítása tehát a radikális jobboldalon is jelen van. A kis pártok szavazóinak illetve a választásokon nem szavazók közel fele szintén valamilyen formában támogatja a követelést, bár körükben az ambivalencia is magasabb az átlagnál.

Magyar Péter szerda reggel a Kossuth Rádiónak és az M1-nek egyaránt interjút adott, amelyek hangvétele élénk vitát váltott ki. A válaszadók közel fele (49%) tetszéssel fogadta a határozott fellépést, és úgy ítélte meg, hogy a közmédia munkatársai ezt megérdemelték. A megkérdezettek 35%-a ugyanakkor túlságosan ellenségesnek tartotta a fellépést, és véleménye szerint egy kormányfőnek ennél visszafogottabb stílust kellene tanúsítania, míg 17% nem látta az interjúkat, vagy nem rendelkezik kialakult véleménnyel.

I. ábra

A táborok közötti szakadék ennél a kérdésnél is rendkívül mély: a Tisza-szavazók 82%-a pozitívan értékelte a fellépést, miközben a Fidesz-szavazók 72%-a kifogásolta azt. A Mi Hazánk táborán belül is az ellenségesnek minősítők vannak többségben (55%), ami jelzi, hogy a radikális jobboldali szavazók nem azonosulnak automatikusan az új miniszterelnök kommunikációs stílusával. A párthoz nem kötődők körében a három lehetséges válasz megoszlása meglehetősen kiegyenlített, ami e csoport politikai heterogenitását tükrözi.

A felmérés harmadik kérdésében arra kértük a válaszadókat, hogy jelöljék meg – legfeljebb három válaszopciót kiválasztva – az új kormány legfontosabbnak tartott feladatait. A legszélesebb társadalmi konszenzus az EU-s pénzek hazahozatala körül rajzolódik ki: a megkérdezettek több mint fele (52%) jelölte meg ezt az egyik legfontosabb feladatként, és ez az egyetlen terület, amellyel valamennyi politikai tábor – köztük a Fidesz-szavazók (35%) és a Mi Hazánk-tábor (40%) is – viszonylag magas arányban ért egyet.

Az egészségügyi reform és a gazdasági növekedés beindítása szintén erős és közel egyenrangú igénnyel találkozik (mindkettőt 37% jelölte meg), és e két prioritás valamennyi csoport rangsorában előkelő helyen szerepel. Figyelemre méltó, hogy az egészségügyi reform különösen a Mi Hazánk-szavazók (56%) és a párthoz nem kötődők (50%) körében kap kiemelt hangsúlyt, míg a gazdasági növekedés beindításának priorizálása inkább az idősebbek és a vidéki szavazók körében talál széleskörű támogatásra.

II. ábra

Éles törésvonal mutatkozik az olyan, a politikai rendszer alapvető átalakítására irányuló prioritásoknál, mint az elszámoltatás kérdése és az állami intézmények függetlenségének megteremtése: ezeket elsősorban a Tisza-szavazók tartják fontosnak (44%, ill. 37%), miközben a fideszesek körében ezek csak marginális prioritást képviselnek (6%, ill. 8%). Ez az eredmény azt (a nem túl meglepő) összképet sugallja, hogy a Magyar-kormány az előző kormányzati örökség lebontására irányuló elemei egyelőre nem kapnak szélesebb, pártokon átívelő támogatást.

 

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 április 16.-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2026-os országgyűlési választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 3,1 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

Lázár János építési és közlekedési miniszter elhíresült mondata a magyar társadalom 59%-ához eljutott az Europion országos reprezentatív kutatása szerint, ugyanis a válaszadók közül ennyien jelezték, hogy „pontosan tudják, miről van szó” az idézet feltüntetését követően. További 19%-nak „rémlett valami” az idézetet olvasva, és csak minden ötödik válaszadó jelezte, hogy most hall az ügyről először. Az ügy a politikai buborékon is áttört, ugyanis a kizárólag a kormánypárti médiából tájékozódók 42%-a és a 2024-es EP-választásokon (még) a kormánypártra szavazók 53%-a is saját bevallása szerint pontosan tisztában van vele, hogy miről van szól az idézetet olvasva.

A fenti számokhoz hasonló mértékben a válaszadók jelentős többsége (63%) egy szabadszavas kérdésre adott válaszként helyesen jelölte meg Lázár János nevét az idézet forrásaként (35% nem adott érdemi választ / nem tudta, és 2% másnak tulajdonította az idézetet). Ugyanez az arány a kizárólag kormánypárti sajtóból tájékozódók esetében 51%, a 2024-es EP-választásokon a kormánypártot támogatók körében pedig 53%.

Viszonylag egyértelmű a közvélemény ítélete a mondattal kapcsolatban: a válaszadók kétharmada szerint „felháborító, és nincs helye a közbeszédben”, 14%-nak „nem szimpatikus, de egy kampányba belefér”, és csak minden ötödik magyar szerint nincs ebben semmi kivetnivaló, hiszen Lázár csak az igazságot mondta ki. Az ügy ismeretéhez képest itt már élesebbek a pártpolitikai választóvonalak: míg a Tisza-szavazók és tőlük nem sokkal lemaradva az egyéb ellenzéki szavazók szinte egyöntetűen nyilvánítják a mondatot felháborítónak (92%, illetve 79%), addig a kormánypárti tábor megosztott. Körülbelül harmaduk (34%) választotta a legszigorúbb válaszopciót, és további 22% kritikus, de elnézőbb („kampányba belefér”). A pártnélküliek véleménye is inkább az ellenzéki szavazókéhoz áll közelebb: 66% szerint felháborító, és további 14% elnézően kritikus a mondattal kapcsolatban.

I. ábra

Kevésbé egyértelmű a közvélemény álláspontja az ügy helyes lezárását illetően. A magyarok valamivel több mint fele (52%) szerint nem elég a bocsánatkérés, és Lázárnak le kellene mondania, míg 36% szerint a bocsánatkéréssel lezárult az ügy (a maradék 11% szerint bocsánatkérésre sem lett volna szükség). A demográfiai csoportokat vizsgálva a fővárosiak és a diplomások szigorúbbak az átlagnál (63%, illetve 64% szerint Lázárnak le kellene mondania), a politikai táborokat összehasonlítva pedig a fenti minta köszön vissza. A Tisza-szavazók véleménye nagyjából konszenzusos (89% szerint Lázárnak le kellene mondania), míg a kormánypártiak inkább kritikusak, de elnézőek (64% szerint a bocsánatkéréssel lezárult az ügy). Ezzel együtt minden ötödik kormánypárti szerint Lázárnak le kellene mondania.

Inkább kritikusak a magyarok a cigány–nem cigány együttélés általános megítélését illetően az Orbán-kormányok ideje alatt: a relatív többség (42%) szerint romlott, és csak 18% szerint javult ez az együttélés, míg 41% szerint változatlan maradt. Főleg a legfiatalabb korcsoport tagjai, a 16–29 évesek igen kritikusak (59% szerint romlott az együttélés), míg a 60 év felettieknek csak a harmada (33%) gondolkodik így. Érdekesség továbbá, hogy az együttélési problémáknak leginkább kitett kistelepülések lakói körében kevésbé kritikus a közvélemény (36%), mint a megyeszékhelyeken (43%) és különösen a fővárosiak körében (48%). Ezt részben az magyarázhatja, hogy a kérdés megítélésére erősen rányomja a bélyegét a pártpreferencia, és a kistelepüléseken a legutóbbi kutatások szerint továbbra is erősen felülreprezentált a kormánypárt. Ennek megfelelően a kormánypártiaknak csak 11%-a kritikus a kérdésben, és 41%-uk szerint javult az együttélés az Orbán-kormányok alatt. Ezzel szemben a Tisza-szavazók körében fordítottak és még sarkosabbak ezek az arányok: 62% szerint romlott, és csak 4% szerint javult a cigány–nem cigány együttélés Magyarországon.

II. ábra

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 február 2.-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1500  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,6 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

Bár a többség támogatja a kormány gazdasági hangulatjavító lépéseit, sokan nincsenek tisztában a részletekkel, és még kevesebben érzik úgy, hogy személyesen is profitálnának belőlük. Közben a magyarok többsége komoly kétségeket fogalmaz meg az intézkedések költségvetési hatásait illetően – derül ki az Europion friss, 1500 fős mintán végzett gyorsfelméréséből.

A magyarok legnagyobb arányban az édesanyák személyi jövedelemadó-mentességéről hallottak: a válaszadók 68 százaléka szerint nagyjából tisztában van a részletekkel. Az Otthon Start 3 százalékos hitelprogramját 63 százalék, az árrés-stoppok kiterjesztését 60 százalék ismeri. Ezzel szemben a 3 százalékos vállalkozói hitel (Széchenyi Kártya Program) ismertsége mindössze 29 százalék, a közszolgálatban dolgozók lakhatási támogatásáé 33 százalék, és ugyanennyien hallottak a szociális és kulturális szféra 15 százalékos béremeléséről (legalábbis annak részleteiről).

A részletek ismeretére vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján a 60 év felettiek és a diplomások a legtájékozottabbak, politikai oldalak szerint viszont nincs jelentős különbség. Ez azért figyelemre méltó, mert a kormánypárti szavazók jellemzően kevésbé érdeklődnek a politikai hírek iránt, most azonban ez a különbség nem mutatkozott meg – ami arra utalhat, hogy az intézkedések kommunikációja hatékonyan célba ért.

 

I. ábra

A legtöbben támogatják a lépéseket

Mind a hét vizsgált intézkedést a társadalom többsége támogatja. A legnagyobb egyetértés a szociális és kulturális szféra béremelése mögött van: 66 százalék helyesli, és csak 12 százalék ellenzi. A legmegosztóbb intézkedés az árréstop-kiterjesztés, amit a válaszadók fele (50 százalék) támogat, 32 százalék viszont ellenzi.

A Tisza Párt és más ellenzéki szavazók körében több a kritikus vélemény – különösen az Otthon Start, a 14. havi nyugdíj és az árréstop esetében. A pártnélküliek (pontosabban azok, akik a 2024-es EP-választáson nem mentek el szavazni) ezzel szemben inkább a kormánypártiakhoz hasonló, támogató álláspontot képviselnek.

II. ábra

Kevesen érzik, hogy személyesen is nyernének vele

Sokkal kevesebben érzik magukat közvetlenül érintettnek. Egyedül az árréstop-kiterjesztés az, ahol a többség (61 százalék) úgy véli, hatással van rá. A 14. havi nyugdíj esetén ez az arány 36 százalék, az édesanyák SZJA-mentessége esetében 26 százalék, a többi intézkedésnél pedig 20 százalék alatt marad.

Nem meglepő módon a 60 év felettiek háromnegyede (74 százalék) érzi magát érintettnek a 14. havi nyugdíjban, míg a gyermekes háztartások közel fele az SZJA-mentesség esetében nyilatkozta ugyanezt. A politikai hovatartozás itt is erősen befolyásolja az érzékelt érintettséget: a kormánypárti szavazók minden esetben nagyobb arányban érzik magukat érintettnek, mint az ellenzékiek. Különösen látványos a különbség az árréstop esetén: a kormánypártiak 79, a Tisza-szavazók 46, az egyéb ellenzékiek 45 százaléka mondta, hogy őt személyesen is érintik a szóban forgo intézkedések.

III. ábra

Vegyes a kép a várható pénzügyi hatásokról

A válaszadók 24 százaléka számít pozitív, ugyanennyien negatív pénzügyi hatásra a személyes pénzügyek tekintetében, míg a relatív többség (31 százalék) semleges következményekre számít. Minden ötödik megkérdezett nem tudta megítélni, hogy mire is számítson.

A legoptimistábbak a 60 év felettiek (36 százalék szerint javít a helyzetükön), a gyermekes háztartásokban élők (31 százalék), és különösen a kormánypárti szavazók (53 százalék).
A negatív hatásra inkább a fiatalabbak (40 év alatt 30 százalék), a diplomások (30 százalék) és a Tisza- vagy egyéb ellenzéki szavazók (39–38 százalék) számítanak.

IV. ábra

A költségvetés miatt aggódnak a legtöbben

Az intézkedések legmarkánsabb kritikája a költségvetési hatás tekintetében nyilvánult meg: a megkérdezettek többsége (52%) szerint az intézkedések nem férnek bele a büdzsébe, és további 36 százalék is jelentős tehernek látja azokat.

A politikai törésvonal itt különösen éles: a Tisza-szavazók 83 százaléka szerint a költségvetés nem bírja el ezeket a kiadásokat, míg a kormánypártiak csupán 14 százaléka gondolja így. Ugyanakkor még a Fidesz–KDNP-táborban is érzékelhetőek a széleskörű fenntartások: 61 százalékuk szerint az intézkedések komoly terhet jelentenek a közös kasszára, és csak 26 százalék véli úgy, hogy könnyedén beleférnek az állam pénzügyi kereteibe.

V. ábra

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 november 7.-8-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1500  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,6%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

A megszokott pártos logika érvényesült az október 23-i felvonulások megítélése kapcsán, de azért nem teljesen szimmetrikus módon: míg a Tisza-tábor szinte egyöntetűen Magyar Pétert tartja a nap nyertesének, a kormánypárton belül többen vannak az “elhajlók” vagy véleményt megtagadók. A pártlogikán kívül – vagy részben ezzel összefüggésben – a politikai érdeklődés és tájékozottság nagymértékben befolyásolja, hogy a Békemenetet vagy a Nemzeti Menetet látják a magyar választók sikeresebbnek. Ezek a legfőbb megállapításai az Europion gyorsfelmérésének, amelyet az október 23-át követő hétvégén végeztek el a kutatók 1300 fős, országosan reprezentatív mintán.

A közfigyelem tekintetében nincs látványos különbség a két esemény között. A teljes, 16 év feletti népesség hasonló arányban állítja, hogy beszélgetett olyan ismerősével, aki kint volt (Békemenet: 21%, Nemzeti Menet: 29%), olvasott róluk összefoglalókat (Békemenet: 56%, Nemzeti Menet: 53%), belenézett online közvetítésbe (Békemenet: 25%, Nemzeti Menet: 29%), belenézett tévéközvetítésbe (Békemenet: 23%, Nemzeti Menet: 19%), vagy belehallgatott – bármilyen formában – a két főszereplő beszédébe (Orbán Viktoréba: 30%, Magyar Péterébe: 34%).

I. ábra

A médiában talán minden eddiginél intenzívebb számháború kapcsán viszonylag egyértelműen foglaltak állást a magyarok: 20% szerint inkább a Békemeneten, 42% szerint a Nemzeti Meneten voltak többen (ezen belül is 15% szerint voltak sokkal többen a Békemeneten, és 36% szerint voltak sokkal többen a Nemzeti Meneten). Különösen széles a szakadék a legalább napi 1 órát online hírfogyasztással töltők és a saját bevallásuk szerint a politika iránt a (4 fokú skálán) legmagasabb érdeklődési szintet tanúsítók körében. Míg az előbbi csoportban 51–20% a tömegbecslés a Nemzeti Menet javára, addig az utóbbi csoportban 66–23% az aránypár. Ellenben azok körében, akik egy átlagos napon semennyi időt nem töltenek online hírfogyasztással, 26% szerint a Békemenet vitte a napot, és csak 17% szerint a Nemzeti Menet. A választói blokkok ítélete a számháború tekintetében érthető módon igen pártos, de egyértelmű aszimmetria mutatkozik meg a pártosság mértékében. Míg a Tisza-tábor (pontosabban a tavalyi EP-választásokon a Tiszára szavazók) szerint közel egyöntetűen (87%) a Nemzeti Meneten voltak többen, addig csak minden második kormánypárti (49%) állítja ugyanezt a Békemenetre, míg 35%-uk nem tud vagy nem akar állást foglalni a kérdésben.

II. ábra

Hasonló tendenciák bontakoznak ki, amikor az események általános (az egyes politikai közösség szempontjából értelmezett) sikerességéről kérdeztük a válaszadókat. A teljes népességben a Nemzeti Menetet közel kétszer annyian (39%) tartották sikeresebbnek, mint a Békemenetet (20%). A számbecslésekhez hasonlóan itt is a hírfogyasztással és a politikai érdeklődéssel kb. lineárisan nő a Nemzeti Menet javára az olló. Míg a naponta legalább egy órát online hírfogyasztással töltők körében 48%, a politika iránt „nagyon” érdeklődők körében 63% tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek a Békemenet 19%-ával szemben, addig a hírek és a politika iránt legkevésbé érdeklődők körében csak 17%, illetve 15% tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek (a Békemenet 20, illetve 12%-ával szemben). A politikai blokkok szerinti aszimmetrikus pártosság itt is tetten érhető: míg a tiszások 83%-a tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek, addig a kormánypártiak táborában csak 49% állította ugyanezt a Békemenetről.

Végezetül a kutatás két szabadszavas kérdés formájában arra is kitért, hogy a válaszadók érzékelésében mi volt a két politikai vezető beszédében a leginkább központi gondolat. A megkérdezettek százalékpontra megegyező arányban (27%) tudtak értelmezhető választ adni a kérdésre. Orbán Viktor beszéde esetében egyértelműen kiemelkedik a háború és Ukrajna (42%) a kérdésre értelmezhető választ adók körében, míg egy további 22% csak általános uszításként és gyűlöletkeltésként írta le a hallottakat. Magyar Péter beszédében szintén kiemelkedik – de nem ennyire markánsan – az „összefogás, megbékélés” gondolata (33%), míg 21% a „választási győzelem és rendszerváltás” ígéretét, 18% pedig az 1956-ra való emlékezést emelte ki.

III. ábra

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 október 25.-én  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1300  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

A 2022-es választásokhoz képest egyértelműen durvább kampányra számít a magyarok többsége az idei voksolás előtt, amelynek tétje a többségi vélemények szerint a legnagyobb a rendszerváltást követő választások sorában. A kampányban számos korrupciós – vagy egyéb típusú – botrány kirobbanására számítanak, és sokan olyan extrém eseményeket sem tartanak kizártnak, mint politikai indíttatásból elkövetett gyilkosságok. A teljes népesség 58%-a, vagyis a választásokon feltehetően részt vevők túlnyomó többsége (saját elmondása szerint) már eldöntötte, hogy kire szavaz, és ezen aligha változtat a kampány. Ezek a legfőbb tanulságai az Europion szeptember utolsó napjaiban végzett kutatásának, amelyben 1700 embert kérdeztek meg országosan reprezentatív mintán.

A teljes népesség 77%-a számít a 2022-es választásoknál durvább kampányra, különösen a 60 év felettiek (87%), a diplomások (88%) és a Tisza-szimpatizánsok körében (93%) magas a borúlátók aránya. Viszonylag kevesen (16%) állítják, hogy a kampányok alatt a szokásosnál sokkal többet foglalkoznának a politikával. A többség inkább csak valamivel (41%), vagy egyáltalán nem foglalkozik vele többet (44%). Nagyjából ugyanaz a csoport – idősek, diplomások, Tisza-szavazók – azok, akik saját bevallásuk szerint a kampányidőszakban sokkal jobban odafigyelnek a történésekre, és szintén ők azok, akik a jövő évi választások tétjét különösen magasra teszik („a legnagyobb téttel rendelkező választás a rendszerváltást követő választások sorában”). A teljes népességben 55% gondolja így, a 60 év felettiek csoportjában 71%, a diplomások körében 66%, a Tisza-szimpatizánsok táborában pedig 87%. Ezzel szemben a kormánypártiak közül csak 39% helyezi ilyen magasra a választások tétjét.

 

I. ábra

A felmérésben arra is kitértek, hogy milyen konkrét események bekövetkeztét valószínűsítik a választók az előttünk álló fél évben. A többség egyértelműen számít új korrupciós ügyek (64%) vagy más, nem korrupciós, de erkölcsi jellegű botrányok (62%) napvilágra kerülésére. Szintén sokan tartják valószínűnek, hogy egyes politikai szereplőket megakadályoznak az indulásban (49%), vagy akár le is tartóztatnak (48%). Fél évvel a választások előtt sokan számítanak hangulatjavító, az emberek pénztárcáját érintő intézkedések bejelentésére (50%), a választási rendszer megváltoztatására (47%), illetve utcai zavargásokra, erőszakos eseményekre (51%). Ezzel szemben kevesen gondolják, hogy érzékelhetően javulna a gazdasági hangulat (22%), vagy hogy vezető politikusok lemondanának (26%). Talán a közállapotokról a legárulkodóbb, hogy az utóbbi eseményekhez hasonló arányban (22%) számítanak arra is, hogy politikai indíttatású gyilkosságokra is sor kerülhet a magyar politikában az előttünk álló hónapok során.

A politikai táborok összevetésében elmondható, hogy a Tisza-szavazók valamivel nagyobb arányban számítanak a felsorolt, többé-kevésbé drámai eseményekre, különösen azok tekintetében, ahol egyértelműen a kormányoldali szereplők lennének kezdeményező szerepben. Politikusok indulásának megakadályozására a tiszások 68%-a számít, letartóztatásokra 54%-uk, a választási rendszer megváltoztatására pedig háromnegyedük (76%). Utcai erőszakra és politikai gyilkosságokra viszont hasonló arányban számítanak a két oldal szavazói. Javuló gazdasági hangulatra – nem meglepő módon – inkább a kormánypárti szavazók számítanak, de még az ő körükben is csak a kisebbség (45%) optimista.

II. ábra

A választók többsége (58%) saját elmondása szerint már eldöntötte, hogy kire fog szavazni, és ezen aligha változtathat a kampány, míg további 17%-uknak szintén van preferenciája, de azon a kampány még módosíthat. Demográfiai csoportok szerint vizsgálva a férfiak (66%), a 60 év felettiek (71%) és a diplomások (71%) tűnnek az átlagnál elkötelezettebbnek. Politikai összevetésben – a korábbi kutatásoknak megfelelően – a Tisza-tábor a legeltökéltebb: 86%-uk szerint a kampány már nem változtathat a döntésükön. A kormánypártiak körében ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 66%.

 

III. ábra

 

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 szeptember 28-29.-én  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1700  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,4%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.