Dr. Szathmáry Zoltán kérdésében támogatja a magyar közvélemény a Tisza frakció reakcióját de egyben helyesli az ügyészség azon döntését, hogy Magyar Péter mentelmi jogát is kikérte a parlamenttől. Megosztottak a magyar annak tekintetében, hogy Nagy Gábor Bálint lemond(at)ása óta mennyire tekinthető politikamentesnek a Legfőbb Ügyészség munkája.

Dr. Szathmáry Zoltán jelölése

A teljes 16 év feletti népesség relatív többsége (41%) egyetért a Tisza frakció azon döntésével, hogy nem támogatja Baka András államfő legfőbb ügyészi jelölését és csak 17% gondolja úgy, hogy el kellett volna fogadniuk az államő jelöljét. A szokásosnál azonban sokkal többen zárkóztak el a véleménynyilvánítástól, 42% nyilatkozott így. Különösen a legfiatalabb korcsoportban, a 16-29 évesek körében magas azok aránya (52%), akik nem tudták/akarták megítélni ezt a kérdést. Az áprilisban még a Tiszára szavazók körében különösen magas a Tisza frakció döntésének támogatottsága, ebben a szegmensben 66% értett egyet a döntéssel és csak 4% utasítja el, míg a fideszesek táborában 13% támogatja és 38% utasítja el (míg 49% nem tudja megítélni a kérdést). A Mi Hazánk szavazói is inkább a fideszesekhez állnak közelebb a kérdés megítélésében ugyanis csak minden negyedik mi hazánkos (26%) támogatja a Tisza frakció döntését.

Mennyire független az ügyészség?

Megosztott a magyar társadalom annak vonatkozásában, hogy mennyire tekinthető függetlennek a Legfőbb Ügyészség Nagy Gábor Bálint távozása óta. Az előző kérdéssel megegyező arányban (42%) nem tudnak/akarnak véleményt alkotni a magyarok, a maradék 58 % viszont nagyjából azonos arányban oszlik meg három narratíva között. 17% szerint (a fideszesek között 35%) ahogy korábban is, úgy most is független az ügyészség, 18% szerint korábban egyértelműen a Fidesz szolgálatában állt, de Nagy Gábor Bálint lemondása óta egyre függetlenebb és 24% szerint a lemondás ellenére továbbra is tele van az ügyészség olyan fideszes kinevezettekkel, akik továbbra is a volt kormánypárt szekerét tolják. Különösen a Tisza-szavazók (41%) vélekednek így, míg a Mi Hazánk-szavazók hajlamosabbak függetlennek látni az ügyészség munkáját.

Ahogy a korábbi, úgy ebben a kérdés megítélésében is figyelemre méltó az a tény, hogy szinte társadalmi státusztól függetlenül bizonytalan a magyar társadalom az ügyészséggel kapcsolatos hírek megítélésében. A diplomások közül alig kevesebben (39%) vannak azok, akik nem tudnak állást foglalni a kérdésben, mint az alacsonyabban iskolázottak 42-45%)

Mentelmi jogok

Mint ismeretes, Magyar Péter miniszterelnök külön videoüzenetben reagált arra a hírre, hogy az ügyészség Hankó Balázs és Seszták Miklós korrupciós ügyei mellette az ő mentelmi jogát is kikérte a 2024-es telefonlopása miatt. A videóüzenet egyik sarkalatos pontja volt, hogy az ügyészség szándékosan igyekszik összemosni a milliárdos károkat okozó bűncselekményeket az ő telefonos ügyével. Ebben a kérdésben kevésbé talált a miniszterelnök értő fülekre, ugyanis a magyaroknak csak 23% azonosul ezzel a narratívával és a döntő többség (54%) szerint helyesli az ügyészség lépését, mert “az ügyészség dolga minden, politikusok által elkövetett bűncselekény kivizsgálása annak súlyától függetlenül”. Érdekesség, hogy még az áprilisi Tisza-szavazók körében is enyhe (relatív) többségben van ez az utóbbi álláspont (44% vs. 39%), míg az áprilisi Fidesz-táborban (69% vs. 10%) és Mi Hazánk-táborban (78% vs. 6%) elsöprő többséget élvez.

Az Europion 1600 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. szeptember 23-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A becslések hibahátarát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkatégóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±3,9%.

A magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége már csökkentette az áram- és vízfogyasztását az energiaválság hatására, a kormány válságkezelését viszont élesen a megszokott pártvonalak mentén ítéli meg egy fontos szempont kivételével – derül ki az Europion legfrissebb, a teljes 16 év feletti népességre reprezentatív kutatásából.

A takarékoskodás mára szinte általánossá vált: az áramfogyasztásán a lakosság 85 százaléka fogott vissza valamennyit – közel harmaduk nagy mértékben –, a vízfogyasztásán pedig 78 százalék. Az energia- és vízhasználat visszafogásának rangsorát a háztartási gépek ritkább használata vezeti (50%), ezt követi az öntözés (46%), az autómosás (45%) és a klímahasználat csökkentése (40%). Mindössze a népesség 12 százaléka mondta, hogy semmiben sem fogta vissza az energia-használatot.

A kormány energiaválság-kezelését a magyarok inkább kedvezően értékelik: a „jó” és „jeles” osztályzatok együttes aránya 50 százalék, míg az elégtelen vagy elégséges minősítéseké 26%. Az összkép mögött azonban mély törésvonal húzódik: a Tisza szavazóinak 81 százaléka adott jó vagy jeles osztályzatot, a Fidesz-szavazóknak viszont csupán 13 százaléka. A Mi Hazánk-szavazói inkább kritikusak (56% vs. 20%), míg az áprilisban nem szavazók és egyéb pártok támogatói inkább elégedettek (42% vs. 21%).

Hasonlóan táborfüggő a felelősség megállapításának kérdése is. A relatív többség, 40 százalék az előző kormány mulasztásait okolja a kialakult helyzetért, 34 százalék az extrém időjárást és a klímaváltozást, 18 százalék pedig a jelenlegi kormány felkészületlenségét. A pártvonalak itt is élesen kirajzolódnak: a Tisza-szavazók 68 százaléka az előző, Fidesz-vezette kabinetre mutat, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka éppen a mostani kormány felkészületlenségét látja a háttérben.

Egy ponton viszont oldódik a táborok közötti feszültség. Arra a kérdésre, hogy elegendőek-e az önkéntes, felelős fogyasztáscsökkentésre alapuló lépések, vagy szigorúbb szabályokra, akár szankciókra lenne szükség, a népesség többsége – 51 százalék – az önkéntesség mellett tette le a voksát; szigorúbb fellépést csak 27 százalék sürgetne. Ebben a kérdésben a különböző pártok szavazói meglepően közel állnak egymáshoz: a szigorítást minden táborban nagyjából 23–30 százalék támogatja, míg az önkéntességre irányuló megoldásokat 42-59% tartja megfelelőnek a különböző politikai csoportok között. A megoldás mikéntjéről tehát nem a szokásos politikai logika mentén gondolkodik a közvélemény – vagy a politikai logika más megfontolásokból ugyan, de hasonló álláspont felé tereli a magyarokat.

A jövő energiamixét illetően a magyarok inkább a megújulók felé húznak. Az inkább nukleáris energiára épülő jövőt mindössze 9 százalék választaná, míg 42 százalék inkább a megújulókra, további 42 százalék pedig a kettő azonos arányú keverékére építene. A megújulók iránti vonzalom a fiatalabbaknál a legerősebb (a 16–29 évesek 47, a 60 felettiek 38 százalékával szemben), a nukleáris energiának pedig – bár összességében így is csak egy kisebbség – a Fidesz-szavazók körében van a legnépesebb tábora (22%), valamint itt is felfedezhető egy éles generációs törésvonal: a legidősebbek 15% favorizálná az atomenergiát a legfiatalabbak 4%-ával szemben.

 

Az Europion 1600 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. augusztus 4-én. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A módszer lényege, hogy egy többváltozós logisztikus regressziós modell először megbecsüli a különböző vélemények valószínűségét demográfiai változók, digitális használati szokások, valamint a 2026. április választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezések függvényében. A hagyományos súlyozással szemben a modell nem külön-külön igazítja a mintát demográfiai és egyéb csoportokra, hanem e változók együttes eloszlását veszi alapul. Ahol egy ilyen kombináció a mintában csak kevés elemszámban vagy egyáltalán nem szerepel, ott a modell a többi csoportból „kölcsönöz” információt, és statisztikailag megbízható becslést ad ezekre a ritka cellákra is. Végül a modell ezeket a csoportszintű becsléseket a KSH 2022-es népszamlálásából származó népesség tényleges összettelének megfelelően átlagolja, így a mintavételi torzítások pontosabban korrigálhatók, mint hagyományos súlyozással. A becslések hibahátarát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkatégóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±2,5%.

Magyar Péter miniszterelnök első külföldi útja Varsóba vezetett; ez adta az apropóját az Europion legújabb gyorsfelmérésének az új kormány külpolitikájának lakossági megítélésével kapcsolaban. A közvélemény-kutatás azonban ennél jóval tágabb kérdéseket is körbejárt: hogyan látják a magyarok az új kormány külpolitikai irányultságát, alkalmasnak tartják-e Magyar Pétert és Orbán Anita külügyminisztert e feladatra, és melyek azok a külpolitikai célok, amelyeket a legfontosabbnak ítélnek. Az alábbiakban e kérdések eredményeit ismertetjük.

Európa-barát külpolitika

A Magyar-kormány külpolitikai irányultságát a felnőtt népesség 62%-a inkább Európa-barátnak látja az eddigi megnyilvánulások alapján. Inkább Európa-kritikusnak mindössze 5% tartja, pragmatikusnak vagy középutasnak 7%. A válaszadók közel 27%-a ugyanakkor nem tudja megítélni a kormány külpolitikai arculatát. A Tisza-szavazók körében az Európa-barát megítélés szinte egyöntetű (79%), miközben az érettségivel nem rendelkezők körében magasabb a bizonytalanok aránya (36%).

I. ábra

A külpolitikai értékválasztást feszegető kérdés – szövetségesi/partneri viszonyok ápolása vagy nemzeti érdek mindenek felett? – a megkérdezettek 51%-ának válaszában hamis dilemmaként jelent meg: szerintük a két cél nem zárja ki egymást, mert a partnereink érdeke egybevág a miénkkel. A nemzeti érdek mindenek felett – álláspontot 26%, a szövetségesi viszony elsődlegességét 23% preferálta. A politikai törésvonal azonban markáns: a Fidesz-szavazók közel fele (49%) a nemzeti érdek elsőbbségét vallja, a Tisza-szavazók körében ez az arány csupán 9%, és kétharmaduk (65%) szerint a szövetségesi és nemzeti érdek eleve egybevág.

II. ábra

Alkalmasság: Magyar Péter egyöntetűen elfogadott, Orbán Anita körül még több a bizonytalanság

A felnőtt népesség 61%-a tartja Magyar Pétert külpolitikailag inkább vagy nagyon alkalmasnak. Az őt egyáltalán nem alkalmasnak tartók aránya mindössze 17%, az “inkább nem alkalmas” választ adók aránya pedig 6%.

Az alkalmasság megítélése azonban szinte pontosan leképezi a politikai törésvonalakat. A Tisza-szavazók 91%-a legalább inkább alkalmasnak tartja az új miniszterelnököt (61%-uk nagyon alkalmasnak), miközben a Fidesz-szavazók 47%-a egyáltalán nem tartja őt alkalmasnak. A Mi Hazánk-tábor teljesen szimmetrikusan oszlik meg a 3 álláspont között: egyaránt harmaduk tartja Magyar Pétert alkalmasnak, alkalmatlannak vagy helyezkedik ambivalens álláspontra. Az életkori különbségek szintén szembetűnők: a 16–29 évesek 68%-a találja alkalmasnak a miniszterelnököt, a 60 felettieknél ez az arány 55%-ra csökken, és ebben a csoportban a legmagasabb az őt alkalmatlannak minősítők aránya is (28%).

Orbán Anita külügyminiszter esetében a legszembetűnőbb a relatív magas bizonytalanok aránya: közel 29% nem tudja megítélni az alkalmasságát – ez háromszorosa a Magyar Péternél mért értéknek, és valamilyen mértékben egyúttal jelzi, hogy az új külügyminiszter (egyelőre) az országos figyelem perifériáján maradt. Az őt inkább vagy nagyon alkalmasnak tartók aránya összesítve 45%, az alkalmatlannak minősítőké 14%. A Tisza-szavazók 75%-a alkalmasnak tartja, a Fidesz-szavazóknak viszont csak 15%-a – míg a körükben 28% bizonytalan álláspontot képvisel. Iskolázottság szerint is éles a különbség: diplomások 52%-a minősíti nagyon alkalmasnak, az érettségi nélkülieknek csak 19%-a.

III. ábra

Külpolitikai prioritások: Európa és a régió az élen, az energiafüggetlenség és az ukrán nyitás kérdése megosztók

A felmérés hét konkrét külpolitikai területet vizsgált egy 1–5 fokú skálán, arra kérve a válaszadókat, hogy jelöljék meg, hogy mennyire tartják az adott célt külpolitikai prioritásnak.

EU–magyar viszony javítása (58% szerint prioritás). A lengyel-magyar és a V4-es kapcsolatokkal együtt ez magas prioritást élvező terület – a Tisza-szavazók 80%-a, a Fidesz-szavazók 34%-a tartja prioritásnak. Utóbbiak körében ugyanakkor az ambivalensek (44%) és az ellenzők (22%) aránya relatív magas.

Lengyel–magyar kapcsolatok helyreállítása (63% szerint prioritás). A diplomások kiemelkedő aránya, 74%-a tartja ezt prioritásnak. A szavazótáborok közötti különbség valamivel mérsékeltebb más területekhez képest: a Tisza-szavazók 83%-a míg a fideszesek 45%-a tartja ezt prioritásnak.

V4-együttműködés erősítése (63% szerint prioritás). Ez az a terület, ahol a politikai táborok megítélése a legközelebb esik egymáshoz: A Tisza-szavazók 72%-a és a fideszesek 55%-a tartja ezt prioritásnak, sőt a Mi Hazánk szavazóinak kétharmada is erre az álláspontra helyezkedik.

Orosz energiafüggőség csökkentése (48% szerint prioritás). Az egyik legmegosztóbb terület a külpolitikai célok közül: a Tisza-szavazók 70%, Fidesz-szavazóknak csak 24% tartja prioritásnak. Iskolázottság szerint is mélyek a különbségek: a diplomások körében 74%, az érettségivel nem rendelkezők körében csak 37% tartja ezt prioritásnak.

Trump-kormányzattal való jó viszony megőrzése (44% szerint prioritás). A Fidesz-szavazók körében ez a legmagasabb prioritást élvező terület (68%), jóval megelőzve a Tisza-tábort (32%). Az idősebb korosztályok és a kisebb településen élők körében élvez továbbá ez a terület relatív magas prioritást.

Keményebb fellépés a magyar kisebbség védelmében Szlovákiával szemben (52% szerint prioritás). Talán a legmeglepőbb eredmény: a többi területhez képest itt is relatív alacsony a táborok közötti különbség. Tiszás szavazók 62%-a, míg a Mi Hazánk szavazóinak és a fideszesek egyaránt 45%-a tartja prioritásnak.

Ukrajna felé nyitás (27% szerint prioritás). A legkevésbé népszerű és legmegosztóbb külpolitikai cél: 34% nem tartja prioritásnak, 41% ambivalens. A 16–29 évesek körében a bizonytalanok aránya kiemelkedő (54%). A fideszesek körében ez kifejezetten népszerűtlen külpolitikai cél, mindössze 17%-uk tartja prioritásnak.

IV. ábra

A varsói videó: inkább kínos, mint vicces

A felmérés apropójaként szolgáló varsói út egy közismert videófelvétellel is gazdagította a nyilvánosságot – ennek megítélésére külön kitért a kutatás. A Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel együtt tartott díszszemléről elhíresült videórészletet külön bemutattuk a válaszadóinknak és a jelenet megítélésére kértük őket. A magyar felnőtt népesség közel kétötöde (39%) kínosnak, kellemetlennek találta a látottakat, 25% inkább viccesnek, humorosnak ítélte, 27% szerint pedig nem volt benne semmi különös. A videót felemelőnek vagy felháborítónak minősítők együttes aránya nem érte el a 10%-ot.

A szavazótáborok közötti különbség ezúttal is éles, de a szokásosnál árnyaltabb képet mutat. A Fidesz-szavazók 68%-a kínosnak minősítette a videót – talán nem meglepő módon –, míg viccesnek mindössze 6%-uk találta. A Tisza-szavazók körében a leggyakoribb reakció a semmi különös (34%), kínosnak csak 17% ítélte, viccesnek viszont 42%. A Mi Hazánk-tábor inkább a negatív értékelések felé billen: 56%-uk kínosnak tartotta a felvételt, ám ez az arány elmarad a fideszeseknél mért értéktől.

V. ábra

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 május 21-én vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1300 fő volt, az eredményeket MrP (Multilevel Regression and Poststratification) módszerrel becsültük. A fent bemutatott %-os becslések reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus, régió tekintetében. Az MrP korrekció keretében a válaszadók digitális aktivitási szintjét és a 2026 áprilisi választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük.  A politikai megbontások a 2026-os országgyűlési választásokon leadott szavazat-visszaemlékezéseken alapulnak (Fidesz, Tisza, Mi Hazánk, egyéb/nem szavazott). A mérések hibahatára ±3,0%.

Ahogyan ismerkednek a magyar választók egy új politikai generáció neveivel, úgy nálunk is időszerűvé vált felmérni, hogy hányan ismerik a vezető tiszás politikusokat. Mindezt egy új módszerrel tettük: nevekre való rákérdezés helyett politikusok fényképeit mutattuk be az applikációban, és az adott politikus megnevezésére kértük a válaszadóinkat országos reprezentatív mintán. A módszer előnye, hogy a (jellemzően) telefonon végzett kutatásokban felsorolt politikusok nevére mind a megfelelési kényszer, mind a “valami rémlik” szerű impulzusok hatására valószínűsíthető az ismertségi szintek felülmérése. A fényképek felismerése ilymódon konzervatív, de a fogalom politikailag relevánsabb tartalmához közelebbi becslésekkel szolgálnak a politikusok ismertségéről.

A vezető tiszás politikusok közül (Magyar Péter után természetesen) Kapitány István végzett az élen: őt a válaszadók 42%-a nevezte meg helyesen. Őt követi a rangsorban Radnai Márk 37%-kal, rajtuk kívül még Orbán Anitát és Hegedűs Zsoltot tudta megnevezni a válaszadók több mint 30%-a. A felsorolt többi politikus – Bódis Kriszta (24%), Ruff Bálint (23%), Forsthoffer Ágnes (22%) – már szűkebb körben ismert, a sort pedig Kármán András (15%) és Bujdosó Andrea (13%) zárja, akiket a szélesebb nyilvánosság egyelőre még nem igazán tud elhelyezni egy fénykép alapján.

I. ábra

A politikusok ismertségében éles szakadék mutatkozik mind iskolázottság, mind politikai táborok szerint. A legismertebb politikus, Kapitány István esetén például a diplomások 62%-a nevezte őt meg helyesen, szemben az érettségivel nem rendelkezők 28%-ával. Szavazótáborok szerinti bontásban a Tisza-szavazók 63%-a ismeri fel, míg a fideszes szavazótáborban ez az arány csupán 23%. Ez a mintázat – vagyis hogy a Tisza politikusait saját szavazótáboruk jóval magasabb arányban azonosítja, mint az ellenzéki tábor – valamennyi vizsgált politikusnál következetesen megjelenik.

A nemek közötti megoszlás tekintetében szembetűnő, hogy a férfiak általában valamivel magasabb arányban ismerték fel a tiszás politikusokat, mint a nők – ez alól Radnai Márk, Bódis Kriszta és Bujdosó Andrea jelentenek kívételt, ahol a különbségek vagy nincsenek vagy minimálisak. A területi dimenzióban a főváros és a nagyobb városok rendre magasabb felismerési arányokat mutatnak a falvakhoz képest, bár Kapitány István esetén ez a különbség kevésbé éles, mint a többi politikusnál.

Korcsoportok szerint vizsgálva összességében elmondható, hogy az idősebb korosztályok körében jellemzően ismertebbek a Tisza politikusai – egy fontos kivétellel: Radnai Márkot a legfiatalabb korcsoport, a 16–29 évesek kiemelkedő aránya, 56%-a tudta beazonosítani. Ruff Bálint és Bódis Kriszta ismertségében szintén megfigyelhető egy kisebb felülreprezentáció a fiatalok körében, ami feltehetően összefüggésben áll a korábbi médiás és közéleti szerepvállalásukkal.

Az adatok összességében azt a képet rajzolják ki, hogy a Tisza politikusai – Magyar Péter kivételével – még döntően a párt saját szavazótáborán belül ismertek igazán. A szélesebb nyilvánosságba való beágyazódás folyamata épp most zajlik, és valószínűleg a kormányzati szerepvállalással párhuzamosan gyorsul majd fel.

 

 

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 április 23.-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb, a 2022-es népszámlálás adatai alapján számított %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A sztenderd demográfiai változókon túl a súlyozási eljárásban két további változót figyelembe vettünk. Egyfelől a válaszadók a legutóbbi országgyűlési választásokra vonatkozó szavazatvisszaemlékezések, másfelől a 2022-es népszámlálás mintájára megfogalmazott, a válaszadók digitális affinitását mérő kérdések alapján is súlyoztuk a mintát. A mérések hibahatára 2,9 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

A 16 év feletti teljes magyar népesség 28% állította, hogy megnézte a Szabó Bence (azóta leszerelt) nyomozó százados, a Direkt36 által elkészített videóját míg egy további 35% látta és/vagy olvasta az erről szóló összefoglalókat. A magyarok valamivel több, mint harmada (37%) azonban nem halott még erről a videó közzététele utáni második napon, derül ki az Europion országosan reprezentatív gyorsfelméréséből, amelyet március 27.-én készítettek el a cég kutatói. A videót megtekintők aránya  a férfiak (35%), a 60 év felettiek (35%), a diplomások (36%) és különösen a Tisza szavazók (50%) körében haladja meg jóval az országos átlagot.

A felmérésben a Szabó Bence által megfogalmazott, a Tisza párt bedöntését célzó titkosszolgálati akcióra utaló vádakat/sejtetéseket ütköztettük a kormányoldal narratívájával, miszerint itt valójában egy kémelhárító akcióról volt szó és Szabó Bence százados ebbe “rondított bele” (I. ábra). A közvélemény ítélete egyértelműnek tűnik a kérdésben: 47% Szabó Bence verziójának hisz és kevesebb, mint minden ötödik magyar (19%) tud csak azonosulni a kormány narratívájával. Ami talán meglepő lehet, hogy még a kormányoldali szavazók körében is kisebbségbe szorultak azok (47%), akik ezt az utóbbi álláspontot osztják, míg 40%-uk inkább a bizonytalan “nem tudom eldönteni” álláspontra helyezkedik (míg 13%-uk hisz Szabó Bence állításainak). Ezzel szemben a Tisza-szavazók elsöprő (92%), egyéb ellenzéki szavazók túlnyomó (69%) és a pártnélküliek relatív (42%) többsége inkább Szabó Bencének hisz.

I. ábra

A magyar választók abszolút többsége (53%) drámai fejleménynek tartanák, ha bebizonyosodnának Szabó Bence állításai, ők ugyanis az “ez egy komoly vízválasztó lenne a diktatúra felé vezető úton, ez egy világraszóló botrány” keretezéssel értettek leginkább egyet. Az eggyel megengedőbb álláspontra, miszerint “elég rossz fényt vet a magyar állam működésére, de nem szabad eltúlozni a jelentőségét” a megkérdezettek 15%-ra helyezkedett, míg 12% szerint “nincs ebben semmi különös, nyugati demokráciákban is folyamatosan történnek ilyen próbálkozások”. Ennek a kérdésnek a megítélésében is a politikai táborok közötti különbségek az igazán érdekesek. A kormánypártiak teljesen megosztottak a kérdésben (minden ötödik kormánypárti szerint ez egy világraszóló botrány lenne), míg a tiszások, egyéb ellenzékiek és pártnélküliek többsége egyaránt a legszigorúbb ítélettel tudnak leginkább azonosulni.

Végül de nem utolsósorban a kutatás kitért a történtek a magyarok pártválasztására gyakorolt hatására is. Noha az ilyen típusú “önelemzést” igénylő kérdések közismerten nehezen mérhetőek fel egy kérdőíves közvélemény-kutatás keratein belül, a nagyságrendek így is árulkodóak. A megkérdezettek döntő többsége (összesen 80%-a) pártválasztását a történtek vagy megerősítették, vagy nem gyakorolt rájuk hatást. Egy 7%-os kisebséget (ez a kormánypárti táboron belül 10%, egyéb ellenzéki szavazók körében 6%, a Tisza-szavazók körében pedig csak 4%) azonban a történtek elbizonytalanítottak (4%), vagy egyenesen megváltozatta a szavazási szándékukat (3%). Egy további 6% pedig arról számolt be, hogy eddig nem tervezett részt venni a választásokon, de a történtek fényében mégis az urnákhoz fog járulni április 12.-én.

II. ábra

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 március 27.-én  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,9 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.