Vélemények a turizmusról és a rövidtávú lakáskiadásról

/ /by
  • A magyarok relatív döntő többsége szerint (40%) inkább, vagy nagyon meghatározó szerepet tölt be a turizmus az ország gazdaságában, kevesebb mint feleennyien (17%) vélik ennek az ellenkezőjét (egyáltalán nem, vagy inkább nem tölt be döntő szerepet).
  • A nemzetgazdasági szemlélethez képest sokkal kevesebben érzik a turizmus hatását a személyes életükben: a válaszadók 60%-a szerint egyáltalán nem járul hozzá a turizmus a megélhetéséhez és településtípusok között sincsenek jelentős különbségek e tekintetben.
  • A turisztikai célok közül a fesztivál- és koncertturizmus, illetve a gyógyturizmus emelkednek ki, mint az ország számára leghasznosabbnak vélt célok 63%-os illetve 54%-os említésarányokkal. Ezzel szemben a sportturizmust (22%) és az ökoturizmust (11%) relatív kevesen tartják kiemelkedően hasznosnak.
  • A 16-59 éves lakosság közel negyedének (22%) van konkrét tudomása rövidtávú lakáskiadásról a közvetlen lakókörnyezetében. A fővárosban értelemszerűen jóval magasabb (33%) ez az arány.
  • A 16-59 éves lakosság 8%-nak van már közvetlen tapasztalata rövidtávú lakáskiadásban, míg egy további 13% tervez ilyen kiadási formát a jövőben. Ez utóbbi aránya a fiatal korosztályok (16-19 évesek és 20-29 évesek) jóval magasabb, 20% és 30% között van.
  • A rövidtávú lakáskiadás kívánatos szabályozását illteően megengedőnek mondható a társadalom. Míg 36% szerint egyáltalán nincs szükség szabályozásra, csak 7% preferelná az általános betiltását a gyakorlatnak. A kistelepüléseken magasabb az országos átlagnál a tiltást szorgalmazók aránya (10%), a fővárosban viszont a szigorú szabályozás hívei vannak többen (35% az országos átlag 22%-ával szemben). A szabályozás kérdésében a férfiak szigorúbbak, mint a nők: a férfiak 34%-a szeretne legalább szigorú szabályozást a nők 24%-ával szemben.
  • A fentiekkel összhangban viszonylag kevesen látják a külföldi turisták és a helyiek együttélését a rövidtávú lakáskiadás kapcsán eléggé (7%), vagy nagyon (6%) súlyos problémának a válaszadók lakókörnyzetében. Ez az arány csak a 8 osztályt végzettek (19%) és a fővárosiak (20%) körében magasabb az országos átlagnál.

 

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 29-31.én vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

     

    ÁBRÁK

     

     

     

    Imane Khelif és a párizsi olimpia

    / /by

     

    • Imane Khelif esetéről a magyar társadalom döntő többsége (90%) hallott legalább szalagcímek szintjén, és 48% álltja, hogy részletesebben is utána nézett/olvasott a témának. Az olimpiát amúgy is szorosabban követő férfiak körében az átlagnál valamivel magasabb (54%), a diplomások körében pedig jelentősen magasabb (71%) azok aránya, akik saját elmondásuk szerint a részletekről is tisztában vannak.
    • A többségi vélekedés (60%) szerint rossz döntést hozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azzal, hogy engedték Imane Khelif-et elindulni az olimpián. A döntést csak 17% támogatja és további 23% nem tudja megítélni a kérdést. Egyedül a diplomások körében alacsonyabb az elutasítók aránya (46%), de még közöttük is egyértelmű többségben vannak az Imane Khelif szereplését támogatókhoz képest (27%).
    • Megosztott a társadalom annak tekintetében, hogy mi lenne a helyes eljárás az interszexuális sportolók esetében. A relatív többség (32%) szerint egyedi, sok szempontot figyelembe vevő elbírálást kéne alkalmazni a kérdéses esetekben, míg 30% szerint egy egyszerű, átlátható szabály lenne a helyes (pl. tesztoszteronszint). 19% sportágtól tenné függővé a kérdést, 16% pedig egyértelműen a férfiak mezőnyére korlátozná az Imane Khelif-hez hasonló versenyzőket. Csak egy szűk, 3%-os kisebbség engedné őket alapesetben a női mezőnyben szerepelni.
    • A magyar közéletben fellángoló vitát a többség károsnak tartja (44%) és csak egy 26%-os kisebbség szerint segítette a tisztánlátást. Egyedül a 16-19 évesek körében népszerűbb az a vélemény (42%), hogy a viták segítették a tisztánlátást, míg a diplomások körében kiemelkedő azok aránya, akik szerint káros volt a vita, mert ráerősített meglévő előítéletekre (62%).

    *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat mobilapplikációs adatfelvétel segítségével rögzítette az Opinion Institute 2024 augusztus 4. és 5. között. A kutatásban 1000 fő vett részt és az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérés hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

    ÁBRÁK