Mit gondolnak a fitnesstermekről a magyarok?

/ /by
  • A magyar 16-59 éves népesség mindössze 18%-a jár fitnessterembe, és ezen belül is csak 12% jár legalább heti rendszerességgel. Különösen kiemelkedik a 40-49 korosztály a tekintetben, hogy 90%-uk egyáltalán nem jár fitnessterembe.
  • A fitnesstermek elkerülése mögötti okok közül a legtöbben az időhiányt (36%) és a pénzhiányt (31%) jelölték meg, de a közegtől való általános idegenkedés is széles körben jellemző (28%). A női társadalom körében jellemző továbbá a szégyenérzet (28%), ahogy a 20-29 éves korosztályban is meglepően sokan (38%) emelték ki ezt a távoltartó erőt.
  • A fitnesstermekbe járók között a gépes gyakorlatok a legnépszerűbbek (49%), de a szabadsúlyos gyakorlatokat (43%) és a gépes kardiogyakorlatokat (36%) is viszonylag gyorsan megjelölték. A gépes súlygyakorlatok elsősorban különösen a férfiak (55%) és a fiatal korosztályok körében (60% körül) népszerűek. A különböző edzésformákhoz képest jóval kevesebben jelölik meg a wellness szolgáltatásokat (úszoda, szauna, jacuzzi stb.) a fitnesstermekben végzett tevékenységek között.
  • A fitnesstermekbe járók döntő többsége kevesebbet, mint 20000 forintot költ egy hónapban erre a célra és nem igazán jellemző, hogy hajlandóak lennének többet költeni egy jobb fitnessteremért: míg jelenleg csak 7% költ 20000 forintál többet, egy ideális fitnessterem esetén is csak 9%-ra emelkedne ez az arány. Különösen a női válaszadókra jellemző, hogy nem szívesen adnak ki nagyobb összegeket fitnesstermekre.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 31. és szeptember 2. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

ÁBRÁK

 

 

 

A MÁV és a vasúti fennakadások megítélése a magyar társadalomban

/ /by
  • A magyarok túlnyomó többsége (több, mint 90%-a) hallott az elmúlt napok/hetek fennakadásairól a vasúti közlekedésben és a válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy a részletekkel is tisztában van. Az alacsonyabb iskolázottsági kategóriákban is 80%-at meghaladja azok köre, akik legalább szalagcímek szintjén tisztában vannak a történtekkel.
  • A magyar 16-59 éves társadalom 68%-a használja a MÁV szolgáltatásait legalább évente, ezen belül is 36%-a legalább havonta. Korcsoportos bontásban a fiatalok (30 év alattiak) körében kiemelkedő a MÁV-ot legalább havonta használók aránya (63%), míg lakóhely tekintetében a kisebb városokban haladja meg jelentősen az átlagot a legalább havonta vonatozók köre (43%).
  • A magyar társadalom alapvetően elégedetlen a MÁV szolgáltatásaival, 35% egyáltalán nem elégedett és egy további 22% inkább nem elégedett – míg csupán 13% inkább, vagy teljes mértékben elégedett. Az elégedetlenség minden demográfiai csoportban hasonló méreteket ölt.
  • A Lázár János által bejelentett 5 pontos akcióterv egyik kulcseleme az az igéret, hogy az állam biztosítson a lakóhely és a járásközpont között naponta háromszor oda-vissza közlekedést átszállás nélkül. A magyar társadalom 35%-a szerint reális ez a vállalás, ennél kicsit nagyobb réteg szerint (37%) irreális, míg a többiek bizonytalanok. A leginkább szkeptikusak a fővárosi és a diplomás lakosok, az ő körükben csak 29, illetve 24% tartja reálisnak a vállalásokat.
  • Egyértelműen a pályafelújításokat tartja az elsődleges prioritásnak a vasúti közlekedésben a magyarok relatív többsége (44%-a), ezt követi a járműpark korszerűsítése 24%-kal. A jegyárak csökkentését csak 7% tartja fontos prioritásnak.
  • A politikai felelősség megítélésének kérdésében megosztott a társadalom. A válaszadók 30%-a szerint egyértelműen és egy további 23% szerint inkább Lázár János miniszteré a felelősség és emiatt le kéne mondani. A válaszadók 47%-a szerint viszont inkább a hosszú évek mulasztásai eredményezték a problémákat, ezért nem kéne rögtön bűnbakot keresni. Lázár János politikai felelősségét elsősorban a diplomások kérik számok, az ő körükben 64% a lemondását követelők aránya.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 27-29.én vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

ÁBRÁK

 

 

 

 

Tapasztalatok és vélemények az ingatlanpiacon

/ /by

     

    • A magyar 16-59 éves népesség kicsit kevesebb, mint egyharmada (31%) volt érintett ingatlanpiaci tranzakcióban az elmúlt 12 hónap során. Mind az adásvételi, mind a bérleti piacon a keresleti oldalon (ingatlan vásárlás és bérlés) voltak többen (12% vevő, 8% eladó, 13% bérlő, 6% bérbeadó).
    • A következő 1 évre tekintve méginkább a túlkereslet jellemző a piacra. 18% tervez ingatlanvásárlást a 9%-nyi potenciális eladóval szemben és 11% tervez bérlést az 5% bérbeadóval szemben. Az ingatlanvásárlásban gondolkodók aránya különösen az érettségivel rendelkezők (24%) és a megyei jogú városokban élők (28%) körében magas.
    • Az elmúlt 1 év tranzakcióiban résztvevők kb. fele vett igénybe ingatlanközvetítőt. 29%-nak inkább pozitív, 18%-nak inkább negatív volt ezzel kapcsolatban a tapasztalata. Közép-Magyarországon lényegesen pozitívabbak voltak a nettó tapasztalatok, ott 40%-10% a pozitív tapasztalatok mérlege a negatívakkal szemben.
    • A Duna House, az Otthon Centrum és az Ingatlan.com emelkednek ki a legnagyobb ingatlanközvetítők közül ismertség tekintetében. A Duna House ismertsége különösen az idősebb (40-49, 50-59) generációk körében magas (74%), míg az Ingatlan.com szolgáltatását inkább a fiatalabb (20-29 éves) generációk ismerik (63%). A legtöbb országos hálózattal bíró közvetítőről elmondható, hogy Közép-Magyarországon lényegesen magasabb az ismertsége, mint az ország egyéb régióiban.
    • Az ingatlanközvetítői díjak tekintetében 5%-os díjat tart indokoltnak a válaszadók relatív többsége (23%) egy sikeres adásvételi tranzakciót követően. A válaszadók több mint felének válaszai azonban inkább az 5%-os szint alatt szóródnak és csak 21% tart indokoltnak 5%-ot meghaladó összeget. A nők hajlamosabbak magasabb díjakat is indokoltnak tartani, pl. a női válaszadók 11%-a akár egy 10%-os díjat is elképzelhetőnek tart.

    *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 30. és szeptember 1. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna

     

    ÁBRÁK

     

    Vélemények a turizmusról és a rövidtávú lakáskiadásról

    / /by
    • A magyarok relatív döntő többsége szerint (40%) inkább, vagy nagyon meghatározó szerepet tölt be a turizmus az ország gazdaságában, kevesebb mint feleennyien (17%) vélik ennek az ellenkezőjét (egyáltalán nem, vagy inkább nem tölt be döntő szerepet).
    • A nemzetgazdasági szemlélethez képest sokkal kevesebben érzik a turizmus hatását a személyes életükben: a válaszadók 60%-a szerint egyáltalán nem járul hozzá a turizmus a megélhetéséhez és településtípusok között sincsenek jelentős különbségek e tekintetben.
    • A turisztikai célok közül a fesztivál- és koncertturizmus, illetve a gyógyturizmus emelkednek ki, mint az ország számára leghasznosabbnak vélt célok 63%-os illetve 54%-os említésarányokkal. Ezzel szemben a sportturizmust (22%) és az ökoturizmust (11%) relatív kevesen tartják kiemelkedően hasznosnak.
    • A 16-59 éves lakosság közel negyedének (22%) van konkrét tudomása rövidtávú lakáskiadásról a közvetlen lakókörnyezetében. A fővárosban értelemszerűen jóval magasabb (33%) ez az arány.
    • A 16-59 éves lakosság 8%-nak van már közvetlen tapasztalata rövidtávú lakáskiadásban, míg egy további 13% tervez ilyen kiadási formát a jövőben. Ez utóbbi aránya a fiatal korosztályok (16-19 évesek és 20-29 évesek) jóval magasabb, 20% és 30% között van.
    • A rövidtávú lakáskiadás kívánatos szabályozását illteően megengedőnek mondható a társadalom. Míg 36% szerint egyáltalán nincs szükség szabályozásra, csak 7% preferelná az általános betiltását a gyakorlatnak. A kistelepüléseken magasabb az országos átlagnál a tiltást szorgalmazók aránya (10%), a fővárosban viszont a szigorú szabályozás hívei vannak többen (35% az országos átlag 22%-ával szemben). A szabályozás kérdésében a férfiak szigorúbbak, mint a nők: a férfiak 34%-a szeretne legalább szigorú szabályozást a nők 24%-ával szemben.
    • A fentiekkel összhangban viszonylag kevesen látják a külföldi turisták és a helyiek együttélését a rövidtávú lakáskiadás kapcsán eléggé (7%), vagy nagyon (6%) súlyos problémának a válaszadók lakókörnyzetében. Ez az arány csak a 8 osztályt végzettek (19%) és a fővárosiak (20%) körében magasabb az országos átlagnál.

     

    *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 29-31.én vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

       

      ÁBRÁK

       

       

       

      Imane Khelif és a párizsi olimpia

      / /by

       

      • Imane Khelif esetéről a magyar társadalom döntő többsége (90%) hallott legalább szalagcímek szintjén, és 48% álltja, hogy részletesebben is utána nézett/olvasott a témának. Az olimpiát amúgy is szorosabban követő férfiak körében az átlagnál valamivel magasabb (54%), a diplomások körében pedig jelentősen magasabb (71%) azok aránya, akik saját elmondásuk szerint a részletekről is tisztában vannak.
      • A többségi vélekedés (60%) szerint rossz döntést hozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azzal, hogy engedték Imane Khelif-et elindulni az olimpián. A döntést csak 17% támogatja és további 23% nem tudja megítélni a kérdést. Egyedül a diplomások körében alacsonyabb az elutasítók aránya (46%), de még közöttük is egyértelmű többségben vannak az Imane Khelif szereplését támogatókhoz képest (27%).
      • Megosztott a társadalom annak tekintetében, hogy mi lenne a helyes eljárás az interszexuális sportolók esetében. A relatív többség (32%) szerint egyedi, sok szempontot figyelembe vevő elbírálást kéne alkalmazni a kérdéses esetekben, míg 30% szerint egy egyszerű, átlátható szabály lenne a helyes (pl. tesztoszteronszint). 19% sportágtól tenné függővé a kérdést, 16% pedig egyértelműen a férfiak mezőnyére korlátozná az Imane Khelif-hez hasonló versenyzőket. Csak egy szűk, 3%-os kisebbség engedné őket alapesetben a női mezőnyben szerepelni.
      • A magyar közéletben fellángoló vitát a többség károsnak tartja (44%) és csak egy 26%-os kisebbség szerint segítette a tisztánlátást. Egyedül a 16-19 évesek körében népszerűbb az a vélemény (42%), hogy a viták segítették a tisztánlátást, míg a diplomások körében kiemelkedő azok aránya, akik szerint káros volt a vita, mert ráerősített meglévő előítéletekre (62%).

      *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat mobilapplikációs adatfelvétel segítségével rögzítette az Opinion Institute 2024 augusztus 4. és 5. között. A kutatásban 1000 fő vett részt és az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérés hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

      ÁBRÁK