Minden tizedik támogatóját veszítette el a Tisza a május-júniusi csúcs óta

Az augusztusi 49%-ot követően szeptemberben már csak a teljes felnőtt lakosság 47%-a szavazna a kormánypártra, amivel a Tisza közelebb került az áprilisi szavazatarányához a teljes (belföldi) népesség körében (44%) és a május-júniusi csúcshoz viszonyítva 5%-ot esett vissza, nagyjából minden tizedik támogatóját veszítve el. A fővárosban (56%), a megyei jogú városokban (51%), a 40 év alattiak körében (52%) és legfőképpen a diplomások között (62%) azonban még továbbra is abszolút többség áll a kormánypárt mögött. Hasonló ütemű erózió figyelhető meg a kormánypárti táborban a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók bázisán is. A pártválasztók között az augusztusi 58% után jelenleg 57%, míg a biztos szavazók között az augusztusi 61% után most 59% támogatja a Tiszát. Havi összehasonlításban ezek hibahatáron belüli elmozdulások ugyan, de a teljes népességhez hasonlóan a pártválasztók és a biztos szavazók körében is 4-5%-ot veszített a kormánypárt a május-júniusi csúcs óta.

Élesedő pártversenyről azonban még korai beszélni, ugyanis a Tisza gyengüléséből sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk nem tudott meggyőzően profitálni. A nagyobbik ellenzéki párt mögött az augusztusival megegyező méretű tábor áll (21%), ami a pártválasztók körében 1 százalékpontos (25%-ről 26%-ra) míg a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalékpontos (25%-ról 27%-ra) erősödést jelentett. A Mi Hazánk esetében mind a három bázison százalékpontra megegyező méretű tábor áll az augusztusi méréshez viszonyítva: 10% a teljes népességben, 12% a pártválasztók körében és 10% a biztos szavazó pártválasztók táborában.

A legjelentősebb elmozdulás talán a pártválasztást megtagadók körében figyelhető meg: a pártnélküliek az augusztusi 15%  után most 18%-nyian vannak. Az elbizonytalanodás jelei a választói aktivitásban is tetten érhetőek. Míg augusztusban még 74% állította, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson, szeptemberre 70% alá, 69%-ra mérséklődött ez a mutató. Különösen a legfiatalabb korosztály körében érzékelhető a megcsappant érdeklődés a politika iránt, a 30 év alattiak alig fele (53%-a) állítja biztosan, hogy részt venne a választásokon.

 

Vitézy őrzi vezető helyét, Bakát és Bujdosót kevesen tudják elhelyezni

Az augusztusi áttörését követően Vitézy Dávid konszolidálni tudta vezető pozícióját a politikusok népszerűségi listájának élén: az EU-pénzekért folyó tárgyalásokban kulcsszerepet játszó minisztert 52% látná inkább, vagy nagyon szívesen fontos közéleti szerepben és ezzel már 3%-kal előzi Magyar Pétert és 7%-kal Forsthoffer Ágnest. Őket Kapitány István (43%) és Orbán Anita (43%) követi a rangsorban, majd tőlük jelentősebben lemaradva Ruff Bálint következik 38%-os népszerűségi mutatójával. A méréseinkben először szereplő Bujdosó Andreáról csak minden második megkérdezett tudott véleményt alkotni, de a véleményt alkotók körében sem arat igazán átütő sikert a Tisza frakcióvezetőjének tevékenysége: csupán 27% látná őt fontos szerepben és 23% kifejezetten elutasítja őt.

Az ellenzéki politikusok között valamelyest javítani tudott pozícióján a látványosan háttérbe szoruló volt kormányfő, Orbán Viktor. Az augusztusi 28%-hoz képest szeptemberben 31% állította, hogy szívesen látná fontos közéleti szerepben, amivel Toroczkaival megegyező helyet foglal el a rangsorban. Ezzel együtt továbbra is Orbán a messze legelutasítottabb magyar politikus, közel a magyarok fele (47%) egyáltalán nem akarja látni fontos szerepben, azaz 1-es osztályzatot adott rá az 1-5-ös skálán. Orbánhoz és Toroczkaihoz képest jóval szerényebb Bóka János Fidesz-frakcióvezető népszerűsége, őt csak 18% látná fontos pozícióban.

Talán meglepő módon Baka András államfő továbbra is nagyrészt ismeretlen a magyarok számára. A megkérdezetteknek csupán 53%-a tudott róla véleményt alkotni, igaz, ebben a körben többen vannak a róla pozitívan (30%), mint negatívan (23%) vélekedők.

A 100+ nap értékelése

A felmérésben arra is kitértünk, hogy hogyan értékelik a magyarok a Tisza-kormány regnálása óta kibontakozó főbb folyamatokat, epizódokat. 9 ilyen epizód értékelésére kértük a válaszadóinkat mind a kormány tevékenységének megítélése, mind a válaszadók az adott folyamatra fordított figyelme szempontjából. A kormányzattal való elégedettség rangosorában az uniós politikai fordulat/EU-pénzek végeztek az élen (52%), ezt követi a nyári energiaválság kezelése (50%) és a 17. Alkotmánymódosítás folyamata (48%) bár ez utóbbinak az elutasítottsága is relatív magas (31%). A legkevésbé népszerű területeknek az előző kormány ügyeinek kivizsgálása és átvilágítása (42%), az NVVH felállítása és vezetőjének megválasztása (41%) és az új államfő kinevezésének folyamata (39%) bizonyultak. Az áprilisban a Tiszára szavazók szélesebb táborán belül azonban ezek a problematikusnak tűnő epizódok sem bizonyultak annyira megosztónak, mint azt az akkori azonnali reakciókból sejteni lehetett. A Tiszára szavazóknak csak 14%-a alkotott kifejezetten negatív véleményt az NVVH felállításának és csak 11%-uk az új államfő kinevezésének folyamatáról.

Szélesebb sávban szórnak a válaszok, amikor az adott epizódra fordított figyelemről kérdeztük a válaszadókat. Ebben a rangsorban kiemelkedett a nyári energiaválság kezelése (61% követte ezt szorosan), ezt a májusi kormányalakítás (54%) és a 17. Alkotmánymódosítás (54%) követte a sorban. A skála másik végpontján az augusztus 20-i tűzijáték megrendezése (44%) kerülte el leginkább az emberek figyelmét, de a vártnál talán kevésbé követték szoros figyelemmel az új államfő kinevezési folyamatát (49%) és a közmédia átalakítását (49%) is. Tendenciózusan elmondható, hogy az áprilisban Fideszre szavazók jóval nagyobb távolságtartással követték a folyamatokat, mint az akkori tiszások. A nyári energiaválságon kívül (52%) az összes epizódot a fideszesek kevesebb mint fele követte szoros figyelemmel a saját elmondásuk szerint.

 

Módszertan:

Az Europion 2100 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 szeptember 7. és 8-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A korrekció során az áprilisi válazstásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezéseket és a válaszadók digitális jártasságát is figyelembe vettük. A becslések hibahatárát ún. “boostrapping” módszerrel teszteltük, ez alapján az egyes pártok becsült támogatottságának maximális eltérése (konfidencia intervalluma) a valós teljes népességbeli arányuktól maximum 2,2%.

A Tisza elsöprő fölénye változatlan

Júniusi mérésünk óta 2%-al csökkent ugyan a Tisza támogatottsága (a júniusi 52% után most 50%), de ez a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók körében nem jelentett érzékelhető változást statisztikai értelemben. Míg az előbbi bázison 61, addig az utóbbin 64%-on áll a kormánypárt, ami megegyezik a két hónappal korábban mért értékkel.

Ezzel párhuzamosan a Fidesz-KDNP a választási eredményekhez képest mért visszaesése folytatódott az elmúlt hónapban. Teljes népességben a júniusban mért 25%-os értékhez képest 5%-ot esett vissza, jelenleg a teljes népesség 20%-a szavazna a volt kormánypártra. Mindez a pártválasztók körében 24%-os támogatottsági szintnek felel meg, ami szintén 5%-al alacsonyabb a júniusban mért értéknél. A biztos szavazó pártválasztók körében 25% a párt támogatottsága, ami 3%-al marad el a júniusban mért szinttől.

A Fidesz-KDNP támogatottságának visszaesése kisebb részt a Mi Hazánk, nagyobb részt a pártnélküliek táborának növekedésével járt együtt. A Mi Hazánkra a júniusi 7% után jelenleg a teljes népesség 8%-a szavazna, a pártválasztók körében 8%-ról 10%-ra, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 6%-ról 8%-ra bővült a párt bázisa. A júniusi 14%-szemben az e havi mérésben 17% nem tudott/akart pártot választani, ami összefüggésben állhat a kormányváltást követő élénk politikai figyelem mérséklődésével. Ennek megelelően a  júniusi 73% után júniusban a megkérdezetteknek már csak 71%-a mondta, hogy biztosan részt venne egy esetleges országgyűlési választáson.

 

A két nagy párt közötti támogatottsági szakadék abban is tetten érhető, hogy hogyan alakulnak az áprilisi szavazat-visszaemlékezésre leadott válaszok és a jelenlegi pártpreferenciák közötti különbségek. Míg az áprilisban a Tiszát választók 91%-a most is a kormánypártra szavazna, az áprilisi Fidesz-szavazóknak csak 60%-a tart ki a korábbi kormánypárt mellett. A maradék 40%-ból 17% jelenleg nem tud pártot választani, 11% a Mi Hazánkra, 10% a Tiszára és 3% egyéb pátra szavazna. A Mi Hazánk áprilisi tábora sem maradt feltétlenül lojális a kisebb ellenzéki párthoz. Csak 60%-uk szavazna jelenleg a Mi Hazánkra, 14%-uk a Tiszára és csak 5% a Fidesz-re (míg 17% itt sem tud pártot választani).

 

Tiszás politikusok az élen, csökkenő Magyar-előny

A politikusok népszerűségi listáján szintén mély szakadék választja el a Tiszás politikusokat az ellenzéki politikusoktól. Továbbra is Magyar Péter a legnépszerűb politikus 55%-os támogatottsági szinttel (amit az őt közéleti szerepben inkább, vagy teljes mértékben szívesen látok összegéből számolunk). Ez a támogatottsági szint pontosan megfelel a júniusi értéknek, de 4%-kal elmarad a májusban mért 59%-os szinttől. Fontos újdonság, hogy a kormányfőtől nem sokkal elmaradva következik a listán Forthoffer Ágnes házelnök 50%-os támogatottsággal, ráadásul ő sokkal kevésbé elutasított a kormányfőnél: míg Magyar Pétert 31% elutasítja (azon belül is 24% egyáltalán nem látná őt szívesen fontos közéleti szerepben), addig Forsthoffer esetén csak 20% az elutasítók aránya.

Rajtuk kívül népszerű politikusnak számít még Kapitány István (48% támogatás vs. 26% elutasítás), Vitézy Dávid (48% vs. 22%), valamint Orbán Anita (46% vs. 26%). Érdekes módon Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter, aki az elmúlt hónap törvénykezési nagyüzemében és parlamenti vitáiban kulcsszerepet töltött be, alacsonyabb támogatottságnak örvend: csak 40% támogatja és 24% elutasítja, illetve az ő esetében magasabb azok aránya is (36%), akik róla semleges véleményt alkotnak vagy nem ismerik. Ismertség tekintetében azonban Kármán Andrásnak van a legtöbb behoznivalója a Tiszások közül, róla ugyanis 45% nem tudott/akart véleményt alkotni.

Ellenzéki oldalon Orbán Viktor egyidejűleg a legtámogatottabb és legelutasítotabb politikus (31% vs. 57%), rajta kívül egyik ellenzéki politikusnak sem haladja meg a támogatottsági szintje a 30%-ot. Kifejezetten elutasított politikus Sulyok Tamás, akit mindössze 24% támogat és 52% elutasít. A legalacsonyabb támogatottságú politikusok az e-hónapban lekérdezettek listáján Pócs János (18%) és Takács Péter (17%)

 

Optimista közhangulat és pozitív kormányzati értékelések

A pártok és politikusok megítélésén túl az általános közhangulatra és a Tisza-kormány megítélésére is rákérdeztünk a felmérésben. A népesség kb. kétharmada (65%) szerint inkább jó irányba és csak 35% szerint inkább rossz irányba mennek a dolgok az országban. Az áprilisban ellenzéki pártokra szavazók többsége azonban pesszimista, az akkori fideszeseknek csak negyede, míg  a Mi Hazánk szavazóinak 39%-a szerint alakulnak jó irányba a dolgok. Ellenben a Tisza-Párt szavazóinak elsöprő többsége (95%) és az egyéb párt szavazóinak és a választásoktól akkor távol maradók döntő többsége is (62%) optimista.

A Tisza-kormány eddigi teljesítményére a választók fele adott jó (24% 4-es és 26% 5-ös) értékelést és 29% (20% 1-es, 9% 2-es) rosszat. A számok mögé nézve azonban mindez nem jelenti azt, hogy a kritikus vélemények ne jelentek volna meg akár a kormánypárti táborban. A Tisza-szavazók vizsgálva ugyanis elmondható, hogy az áprilisi tábornak csak alig fele (49%) adott kíváló értékelést és 36% árnyaltabb (4-es) osztályzattal jellemzi a Tisza-kormány eddigi munkáját.

 

Módszertan:

Az Europion 2400 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 július 10. és 12. között. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A módszer lényege, hogy egy többváltozós logisztikus regressziós modell először megbecsüli a különböző pártpreferenciák valószínűségét demográfiai változók, digitális használati szokások, valamint az április országgyülési választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezések függvényében. A hagyományos súlyozással szemben a modell nem külön-külön igazítja a mintát demográfiai és egyéb csoportokra, hanem e változók együttes eloszlását veszi alapul. Ahol egy ilyen kombináció a mintában csak kevés elemszámban vagy egyáltalán nem szerepel, ott a modell a többi csoportból „kölcsönöz” információt, és statisztikailag megbízható becslést ad ezekre a ritka cellákra is. Végül a modell ezeket a csoportszintű becsléseket a KSH 2022-es népszámlálásából származó népesség tényleges összetételének megfelelően átlagolja, így a mintavételi torzítások pontosabban korrigálhatók, mint hagyományos súlyozással. A becslések hibahatárát ún. “boostrapping” módszerrel teszteltük, ez alapján az egyes pártok becsült támogatottságának maximális eltérése (bizonytalansági intervalluma) a valós teljes népességbeli arányuktól 1,9%.

Látványosan érvényesül a győzteshez húzás jelensége az Europion első, az új parlament alakuló ülésére időzített, május 8–9-én végzett, országosan reprezentatív felmérése alapján. A teljes népességben a választási eredményekhez képest 5 százalékponttal kevesebben szavaznának a Fideszre egy most vasárnap tartott megismételt választás esetén. A Tisza támogatottsága ezzel szemben 8 százalékponttal nőtt, és már 52 százalék szavazna az új kormánypártra.

A Mi Hazánk is valamelyest erősödni tudott – részben az elpártoló Fidesz-szavazóknak köszönhetően. A választási eredményeknél 2 százalékponttal többen, a teljes népesség 7 százaléka szavazna Toroczkai László pártjára.

Ugyanezek az arányok a pártválasztók körében: Fidesz: 27%, Tisza: 61%, Mi Hazánk: 8%, egyéb pártot választók: 4%. A biztos szavazók körében az arányok: Fidesz: 27%, Tisza: 64%, Mi Hazánk: 7%, egyéb pártot választók: 3%.

Demográfiai bontásban vizsgálva nincs olyan nagyobb demográfiai csoport, amelyben a Fidesz meg tudta volna tartani a vezetését. A legszorosabb verseny a 60 év felettiek és az érettségivel nem rendelkezők körében látható: ebben a két szegmensben „csak” 12 százalékpont a különbség a Tisza javára, az adott szegmensbe tartozó válaszadók teljes bázisán.

Az Europion adatkorrekciós módszere, a multilevel regresszió és posztstratifikáció (MrP), azt is lehetővé teszi, hogy egyes demográfiai csoportok közös halmazaiban – vagyis celláiban – vizsgáljuk a becsült erőviszonyokat. Ezen a szinten már azonosíthatók olyan csoportok, amelyekben még mindig a volt kormánypártnak áll a zászló.

Az érettségivel nem rendelkező, 50 év feletti, kistelepülésen élők között továbbra is egyértelmű a Fidesz fölénye. Ezzel szemben a fővárosban és a megyei jogú városokban élő fiatal diplomások körében szinte példa nélküli a Tisza vezetése. Ezekben a szegmensekben 10 véletlenszerűen kiválasztott állampolgárból várhatóan csak 1 Fidesz-szavazó és 8 Tisza-szavazó lenne.

A pártpreferencia-kutatásban a politikusok megítélését is megkérdeztük a válaszadóktól. Ötfokú skálán értékelték, mennyire látnák szívesen az egyes szereplőket fontos közéleti szerepben.

Az új politikai generáció népszerűségi listáját egyértelműen Magyar Péter vezeti: a magyarok 40 százaléka nagyon, további 19 százaléka inkább szívesen látná fontos szerepben. Nem utolsósorban alacsonyabb ismertségük miatt messze lemaradva következnek a Tisza további vezető politikusai – Kapitány István, Orbán Anita és Radnai Márk –, akiket hasonló arányban, körülbelül 45 százaléknyian látnának fontos szerepben.

Tőlük valamelyest lemaradva következik Hegedűs Zsolt, 37 százalékos népszerűségi mutatóval. A tiszás politikusokhoz képest jóval alacsonyabb népszerűségnek örvendenek a vezető fideszes politikusok: Orbán Viktort a magyarok 31 százaléka, Szijjártó Pétert 29 százaléka, Gulyás Gergelyt 27 százaléka, Lázár Jánost pedig 24 százaléka látná szívesen fontos szerepben. A sereghajtók közé került a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László is, 28 százalékos népszerűségi mutatóval.

Végül, de nem utolsósorban az elmúlt napokban kisebb vihart kavart Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterjelölt ügye is. Meléthei-Barna csütörtökön jelentette be visszalépését a jelöltségtől Magyar Péter megválasztott miniszterelnökhöz fűződő rokoni szálai miatt.

A történet megítélése igen megosztónak bizonyult: hasonló arányban oszlik meg a magyar lakosság három különböző álláspont között. 28 százalék szerint eleve hatalmas hiba volt a jelölése, 35 százalék szerint szintén hiba volt, de a lemondással a Tisza megfelelően korrigált, míg 25 százalék szerint túlreagálás volt a lemondás, hiszen Meléthei-Barna kompetens igazságügyi miniszter lehetett volna.

Ez utóbbi álláspontot még a Tisza-szavazóknak is csak kisebbsége vallja: 42 százalékuk szerint túlreagálás volt a lemondás, míg 46 százalékuk szerint hiba volt ugyan a jelölés, de a lemondással a Tisza megfelelően korrigálta azt.

Módszertan:

Az Europion 2000 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 május 8-9-én. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A módszer lényege, hogy egy többváltozós logisztikus regressziós modell először megbecsüli a különböző pártpreferenciák valószínűségét demográfiai változók, digitális használati szokások, valamint az április országgyülési választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezések függvényében. A hagyományos súlyozással szemben a modell nem külön-külön igazítja a mintát demográfiai és egyéb csoportokra, hanem e változók együttes eloszlását veszi alapul. Ahol egy ilyen kombináció a mintában csak kevés elemszámban vagy egyáltalán nem szerepel, ott a modell a többi csoportból „kölcsönöz” információt, és statisztikailag megbízható becslést ad ezekre a ritka cellákra is. Végül a modell ezeket a csoportszintű becsléseket a KSH 2022-es népszámlálásából származó népesség tényleges összetételének megfelelően átlagolja, így a mintavételi torzítások pontosabban korrigálhatók, mint hagyományos súlyozással. A becslések hibahatárát ún. “boostrapping” módszerrel teszteltük, ez alapján az egyes pártok becsült támogatottságának maximális eltérése (bizonytalansági intervalluma) a valós teljes népességbeli arányuktól 2,1%.