2026 júniusi pártpreferenciák

Stabil erőviszonyok, továbbra is elsöprő Tisza-fölény

Keveset változtak a politikai erőviszonyok a legutóbbi májusi felmérésünk óta (I. ábra). A Tisza-párt támogatotsága továbbra is jelentősen meghaladja az áprilisi választásokon elért hazai listás eredményét. A teljes népességben több, mint minden második választó tervezne a Tiszára szavazni egy most vasárnap tartandó országgyülési választásokon (52%). A pártválasztók körében ez 60%-os támogatottságnak, míg a biztos szavazó pártválasztók körében 63%-os támogatottságnak felel meg. Mindez csak minimális, bőven hibahatáron belüli elmozdulást jelez a májusi értékekhez képest, akkor 52%, 61% és 64% voltak a kormánypárt támogatottsági mutatói.

A Fidesz esetében ha trendfordulóról nem is beszélhetünk, a párt mintha stabilizálni látszana a megmaradt támogatóinak táborát. Az előző hónapban mért 23%-hoz képest jelenleg 25%-on áll a teljes népességben, ami a pártot választani tudók körében 29, a biztos szavazó pártválasztók körében 28%-os támogatottságnak felel meg. A Fideszhez hasonlóan a Mi Hazánk támogatottsága is stabilnak mondható. A teljes népességben 7, a pártválasztók körében 8, a biztos szavazók körében 6% szavazna Toroczkaiék pártjára.

A demográfiai törésvonalak a magyar politikában változatlanok: a fiatalok, magasan iskolázottak és nagyvárosokban élők körében relatív népszerű a Tisza, míg az idősek, alacsonyan iskolázottak és kistelepüléseken élők körében a saját támogatottsági szintjéhez képest relatív jól teljesít a Fidesz. Ezzel együtt nincs olyan nagy demográfiai csoport, amiben a Fidesz támogatottsága akár meg tudná közelíteni a Tiszáét. A Mi Hazánk támogatottsága a férfiak körében haladja meg jelentősebb mértékben az országos átlagát.A Fidesz-tábor választások óta tapasztalt zsugorodása a szavazat-visszaemlékezések szerinti bontásban is érzékelhető. Míg az áprilisban még a Fideszre szavazóknak csak 72, addig a Tisza párt áprilisi támogatóinak 93%-a tartana ki az akkori pártjuk mellett egy mostani választáson.

A pártok támogatottságán túl a felmérésben a pártválasztók táborán belül rákérdeztünk a megjelölt párthoz való kötődés jellegére (II. Ábra). A pártválasztók közel fele (48%-a) mondható stabil támogatónak, ők azok, akik a “mindenképp rájuk szavaznék, mert közel állnak hozzám” válaszopciót jelölték meg. A három parlamenti pár között nincs jelentős különbség e tekintetben. Közepes mértékben kötődnek azok a választók, akik a “nyitott vagyok más pártokra, de egyelőre nem látok jobbat” válaszopciót jelölték még (az összes pártválasztó közül 42% válaszolt így). Ez az árnyaltabb kötődés elsősorban a Tisza-szavazókra jellemző, ebben a táborban 46% válaszolt így a kérdésre a Fidesz-szavazók 37 és a Mi Hazánk szavazók 32%-ával szemben. Kifejezetten szkeptikus támogatók azok, akik “jobb híján, legkisebb rossz alapon” szavaznának a választott pártjukra. Ezeket az arányszámokat vizsgálva a nagyobb pártok közül inkább a Fidesznek van miért izgulnia: a támogatóik 12%-a válaszolt így, ami arányaiban kétszer akkora szavazóvesztés veszélyét rejti magában, mint a Tisza esetében (6%). A Mi Hazánk ésegyéb kispártok támogatói ennél is szkeptikusabbak: ezekben a szegmensekben 18, illetve 29%-ot tesz ki a gyenge pártkötődésűek aránya.

A politikusok népszerűségi listáját továbbra is Magyar Péter vezeti viszonylag fölényesen (III. Ábra), bár az e havi népszerűségi mutatója (55%) – azok aránya, akik inkább, vagy nagyon szívesen látnák őt fontos közéleti szerepben -valamivel mérsékeltebb a múlt havi értéknél (59%). A dobogó második fokára Orbán Anita (46%), harmadikra pedig Kapitány István (44%) állhat fel. Fontos megjegyezni, hogy ez a népszerűségi mutató a teljes népességet veszi bázisul, így mind a három politikus esetében a relatív magas ismertségüknek is köszönhetőek ezek az eredmények.

A Fidesz politikusai közül ezúttal csak Orbán Viktor és Gulyás Gergely megítélésére kérdeztünk rá. Orbán messze a legelutasítottabb szereplője a jelenlegi politikai elitnek,  48% egyáltalán nem és további 7% inkább nem látná őt fontos politikai szerepben. Ezzel együtt még mindig többen ragaszkodnak a volt kormányfőhöz, mint Gulyáshoz: 21% nagyon szívesen látná őt fontos szerepben Gulyás 15%-ával szemben. Ezek a támogatottsági szintek azonban elmaradnak még a felsorolt Tiszás politikusok közül a legkevésbé ismertekétől is (Lannert Judit, Kármán András), akiket ugyan a teljes népességnek csak 30% körüli aránya látna fontos szerepben, de ennél jóval kevesebben is utasítják el őket.

Módszertan:

Az Europion 2200 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 június 6. és 8. között. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A módszer lényege, hogy egy többváltozós logisztikus regressziós modell először megbecsüli a különböző pártpreferenciák valószínűségét demográfiai változók, digitális használati szokások, valamint az április országgyülési választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezések függvényében. A hagyományos súlyozással szemben a modell nem külön-külön igazítja a mintát demográfiai és egyéb csoportokra, hanem e változók együttes eloszlását veszi alapul. Ahol egy ilyen kombináció a mintában csak kevés elemszámban vagy egyáltalán nem szerepel, ott a modell a többi csoportból „kölcsönöz” információt, és statisztikailag megbízható becslést ad ezekre a ritka cellákra is. Végül a modell ezeket a csoportszintű becsléseket a KSH 2022-es népszámlálásából származó népesség tényleges összetételének megfelelően átlagolja, így a mintavételi torzítások pontosabban korrigálhatók, mint hagyományos súlyozással. A becslések hibahatárát ún. “boostrapping” módszerrel teszteltük, ez alapján az egyes pártok becsült támogatottságának maximális eltérése (bizonytalansági intervalluma) a valós teljes népességbeli arányuktól 2,3%.