2026 júliusi pártpreferenciák

A Tisza elsöprő fölénye változatlan

Júniusi mérésünk óta 2%-al csökkent ugyan a Tisza támogatottsága (a júniusi 52% után most 50%), de ez a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók körében nem jelentett érzékelhető változást statisztikai értelemben. Míg az előbbi bázison 61, addig az utóbbin 64%-on áll a kormánypárt, ami megegyezik a két hónappal korábban mért értékkel.

Ezzel párhuzamosan a Fidesz-KDNP a választási eredményekhez képest mért visszaesése folytatódott az elmúlt hónapban. Teljes népességben a júniusban mért 25%-os értékhez képest 5%-ot esett vissza, jelenleg a teljes népesség 20%-a szavazna a volt kormánypártra. Mindez a pártválasztók körében 24%-os támogatottsági szintnek felel meg, ami szintén 5%-al alacsonyabb a júniusban mért értéknél. A biztos szavazó pártválasztók körében 25% a párt támogatottsága, ami 3%-al marad el a júniusban mért szinttől.

A Fidesz-KDNP támogatottságának visszaesése kisebb részt a Mi Hazánk, nagyobb részt a pártnélküliek táborának növekedésével járt együtt. A Mi Hazánkra a júniusi 7% után jelenleg a teljes népesség 8%-a szavazna, a pártválasztók körében 8%-ról 10%-ra, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 6%-ról 8%-ra bővült a párt bázisa. A júniusi 14%-szemben az e havi mérésben 17% nem tudott/akart pártot választani, ami összefüggésben állhat a kormányváltást követő élénk politikai figyelem mérséklődésével. Ennek megelelően a  júniusi 73% után júniusban a megkérdezetteknek már csak 71%-a mondta, hogy biztosan részt venne egy esetleges országgyűlési választáson.

 

A két nagy párt közötti támogatottsági szakadék abban is tetten érhető, hogy hogyan alakulnak az áprilisi szavazat-visszaemlékezésre leadott válaszok és a jelenlegi pártpreferenciák közötti különbségek. Míg az áprilisban a Tiszát választók 91%-a most is a kormánypártra szavazna, az áprilisi Fidesz-szavazóknak csak 60%-a tart ki a korábbi kormánypárt mellett. A maradék 40%-ból 17% jelenleg nem tud pártot választani, 11% a Mi Hazánkra, 10% a Tiszára és 3% egyéb pátra szavazna. A Mi Hazánk áprilisi tábora sem maradt feltétlenül lojális a kisebb ellenzéki párthoz. Csak 60%-uk szavazna jelenleg a Mi Hazánkra, 14%-uk a Tiszára és csak 5% a Fidesz-re (míg 17% itt sem tud pártot választani).

 

Tiszás politikusok az élen, csökkenő Magyar-előny

A politikusok népszerűségi listáján szintén mély szakadék választja el a Tiszás politikusokat az ellenzéki politikusoktól. Továbbra is Magyar Péter a legnépszerűb politikus 55%-os támogatottsági szinttel (amit az őt közéleti szerepben inkább, vagy teljes mértékben szívesen látok összegéből számolunk). Ez a támogatottsági szint pontosan megfelel a júniusi értéknek, de 4%-kal elmarad a májusban mért 59%-os szinttől. Fontos újdonság, hogy a kormányfőtől nem sokkal elmaradva következik a listán Forthoffer Ágnes házelnök 50%-os támogatottsággal, ráadásul ő sokkal kevésbé elutasított a kormányfőnél: míg Magyar Pétert 31% elutasítja (azon belül is 24% egyáltalán nem látná őt szívesen fontos közéleti szerepben), addig Forsthoffer esetén csak 20% az elutasítók aránya.

Rajtuk kívül népszerű politikusnak számít még Kapitány István (48% támogatás vs. 26% elutasítás), Vitézy Dávid (48% vs. 22%), valamint Orbán Anita (46% vs. 26%). Érdekes módon Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter, aki az elmúlt hónap törvénykezési nagyüzemében és parlamenti vitáiban kulcsszerepet töltött be, alacsonyabb támogatottságnak örvend: csak 40% támogatja és 24% elutasítja, illetve az ő esetében magasabb azok aránya is (36%), akik róla semleges véleményt alkotnak vagy nem ismerik. Ismertség tekintetében azonban Kármán Andrásnak van a legtöbb behoznivalója a Tiszások közül, róla ugyanis 45% nem tudott/akart véleményt alkotni.

Ellenzéki oldalon Orbán Viktor egyidejűleg a legtámogatottabb és legelutasítotabb politikus (31% vs. 57%), rajta kívül egyik ellenzéki politikusnak sem haladja meg a támogatottsági szintje a 30%-ot. Kifejezetten elutasított politikus Sulyok Tamás, akit mindössze 24% támogat és 52% elutasít. A legalacsonyabb támogatottságú politikusok az e-hónapban lekérdezettek listáján Pócs János (18%) és Takács Péter (17%)

 

Optimista közhangulat és pozitív kormányzati értékelések

A pártok és politikusok megítélésén túl az általános közhangulatra és a Tisza-kormány megítélésére is rákérdeztünk a felmérésben. A népesség kb. kétharmada (65%) szerint inkább jó irányba és csak 35% szerint inkább rossz irányba mennek a dolgok az országban. Az áprilisban ellenzéki pártokra szavazók többsége azonban pesszimista, az akkori fideszeseknek csak negyede, míg  a Mi Hazánk szavazóinak 39%-a szerint alakulnak jó irányba a dolgok. Ellenben a Tisza-Párt szavazóinak elsöprő többsége (95%) és az egyéb párt szavazóinak és a választásoktól akkor távol maradók döntő többsége is (62%) optimista.

A Tisza-kormány eddigi teljesítményére a választók fele adott jó (24% 4-es és 26% 5-ös) értékelést és 29% (20% 1-es, 9% 2-es) rosszat. A számok mögé nézve azonban mindez nem jelenti azt, hogy a kritikus vélemények ne jelentek volna meg akár a kormánypárti táborban. A Tisza-szavazók vizsgálva ugyanis elmondható, hogy az áprilisi tábornak csak alig fele (49%) adott kíváló értékelést és 36% árnyaltabb (4-es) osztályzattal jellemzi a Tisza-kormány eddigi munkáját.

 

Módszertan:

Az Europion 2400 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 július 10. és 12. között. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A módszer lényege, hogy egy többváltozós logisztikus regressziós modell először megbecsüli a különböző pártpreferenciák valószínűségét demográfiai változók, digitális használati szokások, valamint az április országgyülési választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezések függvényében. A hagyományos súlyozással szemben a modell nem külön-külön igazítja a mintát demográfiai és egyéb csoportokra, hanem e változók együttes eloszlását veszi alapul. Ahol egy ilyen kombináció a mintában csak kevés elemszámban vagy egyáltalán nem szerepel, ott a modell a többi csoportból „kölcsönöz” információt, és statisztikailag megbízható becslést ad ezekre a ritka cellákra is. Végül a modell ezeket a csoportszintű becsléseket a KSH 2022-es népszámlálásából származó népesség tényleges összetételének megfelelően átlagolja, így a mintavételi torzítások pontosabban korrigálhatók, mint hagyományos súlyozással. A becslések hibahatárát ún. “boostrapping” módszerrel teszteltük, ez alapján az egyes pártok becsült támogatottságának maximális eltérése (bizonytalansági intervalluma) a valós teljes népességbeli arányuktól 1,9%.