2026 májusi pártpreferenciák

Látványosan érvényesül a győzteshez húzás jelensége az Europion első, az új parlament alakuló ülésére időzített, május 8–9-én végzett, országosan reprezentatív felmérése alapján. A teljes népességben a választási eredményekhez képest 5 százalékponttal kevesebben szavaznának a Fideszre egy most vasárnap tartott megismételt választás esetén. A Tisza támogatottsága ezzel szemben 8 százalékponttal nőtt, és már 52 százalék szavazna az új kormánypártra.

A Mi Hazánk is valamelyest erősödni tudott – részben az elpártoló Fidesz-szavazóknak köszönhetően. A választási eredményeknél 2 százalékponttal többen, a teljes népesség 7 százaléka szavazna Toroczkai László pártjára.

Ugyanezek az arányok a pártválasztók körében: Fidesz: 27%, Tisza: 61%, Mi Hazánk: 8%, egyéb pártot választók: 4%. A biztos szavazók körében az arányok: Fidesz: 27%, Tisza: 64%, Mi Hazánk: 7%, egyéb pártot választók: 3%.

Demográfiai bontásban vizsgálva nincs olyan nagyobb demográfiai csoport, amelyben a Fidesz meg tudta volna tartani a vezetését. A legszorosabb verseny a 60 év felettiek és az érettségivel nem rendelkezők körében látható: ebben a két szegmensben „csak” 12 százalékpont a különbség a Tisza javára, az adott szegmensbe tartozó válaszadók teljes bázisán.

Az Europion adatkorrekciós módszere, a multilevel regresszió és posztstratifikáció (MrP), azt is lehetővé teszi, hogy egyes demográfiai csoportok közös halmazaiban – vagyis celláiban – vizsgáljuk a becsült erőviszonyokat. Ezen a szinten már azonosíthatók olyan csoportok, amelyekben még mindig a volt kormánypártnak áll a zászló.

Az érettségivel nem rendelkező, 50 év feletti, kistelepülésen élők között továbbra is egyértelmű a Fidesz fölénye. Ezzel szemben a fővárosban és a megyei jogú városokban élő fiatal diplomások körében szinte példa nélküli a Tisza vezetése. Ezekben a szegmensekben 10 véletlenszerűen kiválasztott állampolgárból várhatóan csak 1 Fidesz-szavazó és 8 Tisza-szavazó lenne.

A pártpreferencia-kutatásban a politikusok megítélését is megkérdeztük a válaszadóktól. Ötfokú skálán értékelték, mennyire látnák szívesen az egyes szereplőket fontos közéleti szerepben.

Az új politikai generáció népszerűségi listáját egyértelműen Magyar Péter vezeti: a magyarok 40 százaléka nagyon, további 19 százaléka inkább szívesen látná fontos szerepben. Nem utolsósorban alacsonyabb ismertségük miatt messze lemaradva következnek a Tisza további vezető politikusai – Kapitány István, Orbán Anita és Radnai Márk –, akiket hasonló arányban, körülbelül 45 százaléknyian látnának fontos szerepben.

Tőlük valamelyest lemaradva következik Hegedűs Zsolt, 37 százalékos népszerűségi mutatóval. A tiszás politikusokhoz képest jóval alacsonyabb népszerűségnek örvendenek a vezető fideszes politikusok: Orbán Viktort a magyarok 31 százaléka, Szijjártó Pétert 29 százaléka, Gulyás Gergelyt 27 százaléka, Lázár Jánost pedig 24 százaléka látná szívesen fontos szerepben. A sereghajtók közé került a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László is, 28 százalékos népszerűségi mutatóval.

Végül, de nem utolsósorban az elmúlt napokban kisebb vihart kavart Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterjelölt ügye is. Meléthei-Barna csütörtökön jelentette be visszalépését a jelöltségtől Magyar Péter megválasztott miniszterelnökhöz fűződő rokoni szálai miatt.

A történet megítélése igen megosztónak bizonyult: hasonló arányban oszlik meg a magyar lakosság három különböző álláspont között. 28 százalék szerint eleve hatalmas hiba volt a jelölése, 35 százalék szerint szintén hiba volt, de a lemondással a Tisza megfelelően korrigált, míg 25 százalék szerint túlreagálás volt a lemondás, hiszen Meléthei-Barna kompetens igazságügyi miniszter lehetett volna.

Ez utóbbi álláspontot még a Tisza-szavazóknak is csak kisebbsége vallja: 42 százalékuk szerint túlreagálás volt a lemondás, míg 46 százalékuk szerint hiba volt ugyan a jelölés, de a lemondással a Tisza megfelelően korrigálta azt.

Módszertan:

Az Europion 2000 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 május 8-9-én. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A módszer lényege, hogy egy többváltozós logisztikus regressziós modell először megbecsüli a különböző pártpreferenciák valószínűségét demográfiai változók, digitális használati szokások, valamint az április országgyülési választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezések függvényében. A hagyományos súlyozással szemben a modell nem külön-külön igazítja a mintát demográfiai és egyéb csoportokra, hanem e változók együttes eloszlását veszi alapul. Ahol egy ilyen kombináció a mintában csak kevés elemszámban vagy egyáltalán nem szerepel, ott a modell a többi csoportból „kölcsönöz” információt, és statisztikailag megbízható becslést ad ezekre a ritka cellákra is. Végül a modell ezeket a csoportszintű becsléseket a KSH 2022-es népszámlálásából származó népesség tényleges összetételének megfelelően átlagolja, így a mintavételi torzítások pontosabban korrigálhatók, mint hagyományos súlyozással. A becslések hibahatárát ún. “boostrapping” módszerrel teszteltük, ez alapján az egyes pártok becsült támogatottságának maximális eltérése (bizonytalansági intervalluma) a valós teljes népességbeli arányuktól 2,1%.