2026 októberi pártpreferenciák

Októberben stabilizálódtak a pártok közötti erőviszonyok, egyik párt támogatottságában sem látszott jelentős, vagy akár egy korábbi trendbe illeszkedő elmozdulás. A politikai aktivitás továbbra is magas. A politikusok népszerűségi listáján Vitézy Dávid tartja vezető helyét, szorosan mögötte holtversenyben Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes. Leginkább az elszámoltatással elégedettek a magyarok, a legtöbb kritika a gazdaságpolitikával kapcsolatos lépéseket és a kormányzás módját, stílusát illeti.

Stabilizálódó erőviszonyok, toronymagas Tisza-vezetés

Októberben megállni látszott a Tisza táborának lassú, május és szeptember között trendszerűnek mondható eróziója. A teljes népességben a szeptemberi 47% után most 48%-nyian szavaznának a kormánypártra, ami a pártot választani tudók táborán belül 58%-os támogatottságot jelent a szeptemberi 57% után, a biztos szavazó pártválasztókon belül pedig a szeptemberi 59%-ot követően most 61% szavazna a Tiszára.

Az ellenzéki pártok támogatottságában még ekkora elmozdulások sem történtek. A nagyobbik ellenzéki pártra a szeptemberi aránnyal megegyező módon a teljes népesség 21% szavazna egy most vasárnapi választásokon, ami a pártválasztókon belül és a biztos szavazó pártválasztókon belül egyaránt 26%-os Fidesz-támogatottságnak felel meg (szeptemberben 26 és 27% volt ez a két mutató). A Mi Hazánk is stabilizálni tudta támogatottságát a kétszámjegyű szint környékén: a teljes népesség 10%-a szavazna Toroczkaiékra, ami a pártválasztók körében 12, de a biztos szavazó pártválasztók körében csak 9%-os támogatottságnak felel meg. Ez a jelentős, 3 százalékpontos különbség a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók között a Mi Hazánk esetében abból adódik, hogy inverz kapcsolat fedezhető fel a részvételi szándék és a Mi Hazánk-ra való nyitottság között. Azok körében például, akik a részvételi szándékra a “valószínűleg nem menne el” választ adták, 16% a Mi Hazánkat jelölte meg a pártpreferenciára vonatkozó kérdésre. Toroczkaiék tehát nagyrészt a politikától elforduló, részvételükben bizonytalan szavazók körében tudtak előretörni, ami egyfelől tartalék, másfelől korlátja is lehet a Mi Hazánk támogatottságának egy éles választási helyzetben.

A poltikai aktivitás továbbra is magasnak mondható: 70% mondja biztosnak a részvételét egy esetleges választásokon és csak 18% nem tudott/akart pártot választani a pártpreferenciára vonatkozó kérdésre.

A politikusok népszerűségi rangsorában sem látszik drámai átrendeződés, vagy elmozdulás, bár Forsthoffer Ágnes 4 százalékpontot javítva feljött Magyar Péterre, így a miniszterelnököt és a házelnököt egyaránt a választók fele látná fontos politikai szerepben (4-es vagy 5-ös osztályzatok összege az 1-5-ös skálán). A házelnök javuló eredménye elsősorban abból adódik, hogy míg szeptemberben 31%, októberre már csak 26% nem akart/tudott róla véleményt alkotni.

Szeptemberi eredményével megegyező módon őket Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter előzi 52%-os támogatottságával. A relatív népszerű tiszás politikusok csoportjához tartozik még Kapitány István (47%), Orbán Anita (46%) és Hegedűs Zsolt (44%). Az ellenzék vezető politikusai továbbra is a lista végén foglalnak helyett, Orbán Viktor népszerűsége ezúttal két százalékponttal Toroczkai Lászlóé elé került (31% vs. 29%). Szintén a lista végén foglal helyet Baka András államő (29%), bár az ő esetében ebben közrejátszik, hogy őt kevesen ismerik vagy nem tudnak/akarnak róla határozott véleményt alkotni (47%).

Ugyanez nem mondható el az ellenzék vezetői politikusairól, az ő esetükben az alacsony népszerűség magas elutasítottsággal is társul. Orbán Viktor exkormányfőt a teljes népesség 56%-a, Toroczkai Lászlót pedig 47%-a egyáltalán nem, vagy inkább nem látná fontos közéleti szerepben.

Mivel vagyunk elégedettek, mit bírálunk?

A kutatásban ezúttal arra is rákérdeztünk két szabadszavas kérdés formájában, hogy a kormányváltás óta eltelt időben mely területtel elégedett és mely területtel elégedetlen a választó. Az elégedettségre vonatkozó kérdésre a válaszadók kb harmada (32%) “semmivel nem elégedett” típusú választ adott, ez az arány az áprilisban Fideszre szavazóknál 60%, a Tisza-szavazóknál csak 9%. További 16% nem adott a kérdésre értelmezhető választ, tehát a válaszadók kb fele az az alminta,  aki érdemben válaszolt. Ezen az 52%-os bázison számolva a leggyakoribb említések az elszámoltatással kapcsolatos folyamatokra vonatkoztak (25%) és viszonylag magas említésszámot kapott még az uniós és külpolitika (14%) valamint a közszolgáltatásokban – oktatás, egészségügy, közlekedés, gyermekvédelem stb. – történő változások, tervek (13%)

Ami pedig az elégedetlenséget illeti, itt már jóval kevesebb (17%) azok aránya, akik “nincs ilyen, mindennel elégedett” típusú választ adott (fideszesek körében 13%, tiszások körében 21%) és további 19% nem adott a kérdésre értelmezhető válasz (azaz a választók közel kétharmada fogalmazott meg értelmezhető kritikát). Ezen a bázison számolva a leggyakoribb említések egy általános elégedetlenségre (“mindennel” és hasonló típusú válaszok) vonatkoztak (20%), szintén 20% nevezett meg gazdaságpolitikával (pl. adók, megélhetés stb.) kapcsolatos területet és 17% a kormányzás módját (pl. stílus, kommunikáció stb.) kifogásolta. A Tisza-szavazók körében annyiban más ez a toplista, hogy a relatív többségük (21%) az elszámoltatás ütemében (“túl lassú”) látja a kormányzás legfőbb árnyoldalát.

 

Módszertan:

Az Europion 2032 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 október 14-15-én. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A korrekció során az áprilisi válazstásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezéseket és a válaszadók digitális jártasságát is figyelembe vettük. A becslések hibahatárát ún. “boostrapping” módszerrel teszteltük, ez alapján az egyes pártok becsült támogatottságának maximális eltérése (konfidencia intervalluma) a valós teljes népességbeli arányuktól maximum 2,3%.