Az Irán elleni támadás és a magyar közvélemény

      Élénk érdeklődést váltott ki a magyar társadalomban az elmúlt hetekben kiéleződő konfliktus Izrael és Irán között, amelybe Irán nukleáris létesítményeinek lebombázásával az Egyesült Államok is becsatlakozott. A Donald Trump amerikai elnök által bejelentett – és a legfrissebb hírek szerint már azóta megszegett – tűzszünet előtt egy nappal végzett gyorsfelmérésünk alapján a 16 év feletti magyar lakosság mindössze egytizedéhez nem jutottak el a fegyveres konfliktus hírei, 49% szalagcímek szintjén értesült az eseményekről, 41% pedig saját állítása szerint részletesen követte az eseményeket. Az érdeklődés mértéke korral és iskolai végzettséggel nő: a 60 év felettiek és a diplomások körében csak 4, illetve 3% nem hallott egyáltalán az eseményekről.

      A tágabban értelmezett, Irán és Izrael között feszülő konfliktus megítélésében a relatív többség továbbra is Izrael pártján áll (32%), noha a tavaly áprilisi felmérésünkhöz képest valamivel zárult az olló (I. ábra). Ugyan az Izrael önvédelméről szóló narratívával egyetértők aránya gyakorlatilag nem változott (tavaly 31%, idén 32%),  Izrael harciasságát tavaly csak 12%, idén már 26% tette felelőssé. Látható továbbá, hogy a magyar lakosság figyelmét egyre jobban leköti a közel-keleti konfliktus: míg tavaly 57%, idén már csak 43% nem tudott állást foglalni a kérdésben. Érdekesség, hogy pártpolitikai szakadék sincs igazán a kérdés megítélésében: a kormánypárti szavazók és a Tisza-szavazóknak is egyaránt 35%-a véli felfedezni Izrael önvédelmének szükségességét a konfliktus kapcsán, noha a Tisza szavazóknak valamivel nagyobb aránya hibáztatja Izrael harciasságát a feszültségek kiéleződéséért (47% a kormánypártiak  27%-ával szemben).

       

      I. ábra

      Az elmúlt napokban zajló konfliktus megítélésében ellentmondásosak a lakossági vélemények (II. Ábra). 6 olyan narratívát teszteltünk, amelyek gyakran elhangoztak a nemzetközi közbeszédben a konfliktus kapcsán és amelyek közül 3 az izraeli-amerikai beavatkozás mellett, 3 pedig ez ellen foglal állást (2. Ábra). A beavatkozást igazoló narratívákkal (inkább, vagy nagyon) egyetértők aránya 64%, 38%, 42%, a kritikus narratívákkal egyetértők aránya pedig 35%, 45%, 53%. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom összességében nem hajlik egyértelműen az egyik, vagy a másik fél felé az adott konfliktusban. Egyedül az iráni atomprogram megakadályozásának szükségessége emelkedik ki a narratívák közül: ezzel 64% egyetért és csak 9% nem ért egyet. Azzal kapcsolatban viszont már szkeptikusabbak a magyarok, hogy valóban szükség volt-e most a támadásra az iráni atomfegyver közelsége miatt (38% egyetért, 24% nem ért egyet).

       

      II. ábra

      A háború lehetséges hatásait tekintve már inkább közös platformon vannak a magyarok (III. Ábra). A felsorolt lehetséges forgatókönyvek közül gyakorlatilag mindegyiktől tart a magyarok abszolút többsége. Leginkább egy világgazdasági válság aggasztja a magyarokat (67% inkább, vagy nagyon tart tőle), de szintén sokan tartanak az Európában felerősödő terrorveszélytől (63%), egy újabb menekülthullámtól (62%), illetve Európa belesodródásától a háborúba (51%). A legkevésebben az atomfegyver használatáig vezető eszkalációtól tartunk, de ettől a kimeneteltől is inkább vagy nagyon tart a válaszadók fele (50%).

       

      III. ábra

      Mind az EU, mind Magyarország kívánatos szerepét illetően (IV. Ábra) a távolságtartás és közvetítés a domináns lakossági attitűd: az EU-tól 45% vár el teljes kimaradást és 30% közvetítést, míg Magyarország esetén az elsöprő többség (62%) teljes kimaradást vár. A felek közötti választást csak egy kisebbség tartaná kívánatosnak, ezen belül viszont inkább a támadás elleni tiltakozást igénylők vannak többen. Az EU esetén 18% vár el tiltakozást és csak 7% az USA és Izrael támogatását, Magyarország esetén pedig 14% és 7% ez az aránypár.

       

      IV. ábra

      *Módszertan: az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 június 23.-án között vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1300  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazatát is figyelembe vettük, az eredményekben feltüntetett választói csoportok ezeket a visszaemlékezéseket jelölik. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.