Mi alapján húzzuk be az X-et? Választói motivációk és a pártok percepciói a kampányfinisben

Rengeteg szó esik a közbeszédben a pártpreferencia adatok alakulásáról és a várható erőviszonyokról a 2026-os választások kampányfinisében. Anekdotális bizonyítékok és benyomásokon túl azonban kevés friss adat áll rendelkezésre arról, hogy pontosan milyen megfontolások és motivációk vezérlik a magyar választókat, amikor az urnákhoz járulnak április 12.-én. Az Europion legújabb kutatásának célja, hogy ezt a motivációs térképet megalkossa országosan reprezentatív kérdőíves adatok segítségével.

A kérdőív első kérdésében különböző szempontok fontosságát értékelték a válaszadók a pártválasztásuk mögött. Az adatok alapján megállapítható, hogy a választók számára a legfőbb mozgatórugót a jelenlegi politikai rendszerhez fűződő viszonyuk, a pártok közpolitikai elképzelései, valamint a párt és vezetőinek viselkedése, stílusa jelentik. A megkérdezettek több mint fele (mindhárom esetben 55%) nyilatkozott úgy, hogy ezek a szempontok “nagyon fontos szerepet” játszanak a döntésében. Szorosan követi ezeket a a párt által képviselt ideológia és világnézet (53%). A fentiekhez képest relatív kevesen tartották “nagyon fontosnak” a párt miniszterelnökének személyét (47%) valamint a taktikai megfontolásokat (31%) a választás során.

A politikai táborok összehasonlításában azonban éles választóvonal mutatkozik meg: míg a kormánypárti szavazók körében az ideológia (64%), a párt programja (60%) és a miniszterelnök-jelölt személye (58%) a leginkább meghatározó, addig a Tisza Párt szimpatizánsait elsősorban a jelenlegi politikai rendszerről alkotott (negatív) véleményük (77%) és a Tisza párt programja (70%) motiválja. Korosztályok tekintetében érdekesség, hogy a miniszterelnök-jelölt személye a legidősebb, 60 év feletti korcsoportban kiugróan fontos (59%), míg a 16-29 éves fiataloknak csupán 34%-a tartja ezt kiemelten lényegesnek. Településtípusok szerint is jelentős az eltérés: a falvakban élők 53%-a, a budapestieknek viszont csupán 45%-a tekinti nagyon fontosnak a listavezető személyét. A jövedelmi helyzet szintén differenciál: a magas jövedelműek körében a párt programja kiemelkedően fontos (66%), míg az alacsony jövedelműeknél ez az arány csak 50%-ot ér el.

I. ábra

A kutatás második része különböző, a sikeres kormányzással kapcsolatos széles körben osztott elvárásokról kérdezte a válaszadókat. A Fidesz-KDNP esetében a teljes népesség 44%-a ért egyet azzal, hogy a kormánypárt alkalmas az ország vezetésére, míg 43%-uk vitatja ezt. Ezzel szemben a Tisza Párt megítélése ezen a téren kedvezőbb: a válaszadók 52%-a tartja alkalmasnak az ellenzéki erőt a kormányzásra, és csupán 29%-uk gondolja az ellenkezőjét. A stabil kormányzás képességét illetően is hasonló mintázat rajzolódik ki. A Fidesz-KDNP által nyújtott stabil kormányzásba a társadalom 42%-a bízik, míg a Tisza Párt esetében ez az arány 50%. A demográfiai bontások itt is beszédesek: a Fidesz kormányzóképességét leginkább az alacsonyabb végzettségűek (53%) és a falvakban élők (49%) ismerik el, míg a Tisza Párt alkalmasságát a diplomások (64%) és a budapestiek (59%) értékelik a legmagasabbra. A jövedelmi olló is tetten érhető az értékelésekben: a magas jövedelműek csupán 34%-a tartja alkalmasnak a Fideszt a vezetésre, szemben az alacsony jövedelműek 51%-ával.

A politikai táborok közötti polarizáció ezen a ponton is extrém méreteket ölt: a kormánypártiak 84%-a bízik saját pártja alkalmasságában, miközben a Tisza szavazóinak 91%-a hisz saját politikai közössége hasonló képességében kormányra kerülésük esetén. Ezzel szemben a Tisza-szavazók 79% nem tartja alkalmasnak a jelenlegi kormánypártot és érdekes módon a kormánypártiak esetében a Tiszára nézve csak 66% (míg további 12% semleges értékelést adott) ez az arány.

A demokratikus normák tiszteletben tartása és a társadalmi kohézió (“megosztottság csökkentése”)  megteremtése terén a választók meglehetősen kritikusan viszonyulnak a jelenlegi kormánypárthoz. A teljes népesség 40%-a gondolja úgy, hogy a Fidesz-KDNP tiszteletben tartja a demokratikus normákat és csupán 35%-uk hisz abban, hogy képes csökkenteni a nemzet megosztottságát. Ezzel szemben a Tisza Párt esetében a válaszadók 53%-a látja biztosítottnak a demokratikus kereteket, és 48%-uk reméli a társadalmi árkok betemetését.

Az ország érdekeinek képviseletében is jelentős az eltérés: arra az állításra, hogy a párt ‘Magyarország érdekeinek megfelelően politizál’, a Fidesz esetében a társadalom 43%-a, a Tisza esetében pedig 52%-a válaszolt pozitívan. Érdekesség, hogy a nők körében a Tisza Párt megítélése a demokratikus normák tiszteletben tartása terén kritikusabb (49%), mint a férfiaknál (58%), míg a Fidesz esetében ez az arány kiegyenlítettebb a nemek között. A médiafogyasztási szokások is erősen korrelálnak a percepciókkal: a híreket intenzíven (több mint napi 1 órát) fogyasztók sokkal kritikusabbak a Fidesz demokratikus elkötelezettségével kapcsolatban (60% adott kifejezetten kritikus értékelést), mint azok, akik egyáltalán nem követik a híreket (46%).

II. ábra

A két legnagyobb politikai erő általános imázsát vizsgálva a magyar választók szemében egyértelmű kontrasztok rajzolódnak ki.. Mindezt egy asszociációs térképen keresztül mutatjuk be, amelynek keretében egy sor (összesen 18) jelző közül a válaszadók szabadon kiválaszthatták, hogy melyek jellemzőek a Fidesz-KDNP-re és melyek a Tiszára.

A Fidesz-KDNP-hez társított leggyakoribb jelzők a teljes népesség körében a korrupt (54%), a hataloméhes (54%), a megosztó (51%) és a veszélyes (43%). Ugyanakkor a pragmatikus kormányzóképességet elismerve a válaszadók 36%-a tapasztaltnak, 31%-a pedig harciasnak látja a kormánypártot. A populista, demagóg jelzőt a társadalom 30%-a aggatja a kormánypártra. A saját szavazótáboruk értékelései értelemszerűen ettől jelentősen eltérnek: a kormánypártiak az átlagnál jóval nagyobb arányban nevezték meg a hazafias (57%), a tapasztalt (64%) és a hiteles (51%) jelzőket. A Fidesz megítélésében az iskolai végzettség éles határvonalat képez: míg az érettségivel nem rendelkezők 29%-a tartja hazafiasnak a kormánypártot, a diplomások körében ez az arány mindössze 15%. Ezzel szemben a Tisza Párt imázsa a teljes népesség körében inkább a modernizációhoz és a nyugati orientációhoz kapcsolódik: a leggyakoribb említések a modern, fiatalos (49%), az európai (45%) és a demokratikus (35%). A párt megosztó jellegét azonban a válaszadók 35%-a szintén megjelölte. A Tisza szavazói körében kiugróan magas az európai (83%) és a modern (82%) jelzők aránya, míg a kormánypárti szavazók a Tiszát elsősorban hataloméhesnek (71%) és veszélyesnek (67%) tartják. Érdekesség, hogy a Tisza modern, fiatalos imázsa leginkább a diplomások (58%) és a 16-29 éves korosztály (63%) körében rezonál a leginkább, míg az 50 év felettiek kevésbé azonosítják ezekkel a jelzőkkel (41-46%).

III. ábra

A felmérés kitért a különböző közpolitikai területekkel kapcsolatos lakossági várakozásokra is, attól függően, hogy a jelenlegi kormánypárt vagy a Tisza Párt alakíthat-e kormányt az áprilisi választásokat követően. Amennyiben a Fidesz-KDNP folytatja a kormányzást, a társadalom jelentős része romlást vár a gazdasági és megélhetési kérdésekben. A makrogazdaság helyzetének romlására a teljes népesség 49%-a számít, míg a lakhatási válság elmélyülését 45%-uk vizionálja. A lakhatás kérdése különösen a legfiatalabb, 16-29 éves korosztályt érinti érzékenyen, akiknek 60%-a várja a helyzet további romlását a jelenlegi kormányzat alatt, ami a diplomások (55%) és fővárosiak körében is kiugróan magas (49%).

Az adópolitika terén is a pesszimizmus dominál: 44% vár romlást. A családtámogatások rendszere az egyetlen olyan vizsgált terület, ahol a relatív többség (39%) stabilitást, változatlanságot vár, a kormánypártiak 73%-a pedig egyenesen további javulást remél. Egy esetleges Tisza-kormányzás esetén a gazdasági várakozások lényegesen derűlátóbbak: a makrogazdaság helyzetének javulását a társadalom 47%-a, a lakhatási helyzet enyhülését pedig 41%-a várja. A nyugdíjrendszer esetében a Fidesz-kormányzástól a válaszadók 39%-a vár romlást, míg egy Tisza-kormánytól 42% remél javulást. Különösen érdekes a 60 év felettiek attitűdje: ők a Fidesz győzelme esetén csak 30%-nyian számítanak javulásra, míg a Tisza-kormány esetében 43%-os ez az arány.

A közszolgáltatások és a külpolitikai orientáció terén mutatkozik meg a legélesebb kontraszt a két politikai erő megítélésében. Egy újabb Fidesz-kormány esetén a legpesszimistább várakozások a Magyarország-EU viszonyt (a teljes népesség 56%-a szerint romlani fog), az egészségügyet (50%) és az oktatást (46%) érintik. Különösen a diplomások és a budapestiek körében magas azok aránya, akik további romlásra számítanak ezeken a területeken. A gyermekvédelem helyzetének romlását a válaszadók 42%-a prognosztizálja a jelenlegi kormánypárt újrázása esetén.

Ezzel szemben egy Tisza-kormánytól a társadalom jelentős része radikális fordulatot remél: a Magyarország-EU viszonyban a teljes népesség 61%-a vár javulást, az egészségügyben 53%, az oktatásban pedig 51% számít pozitív elmozdulásra. A gyermekvédelem terén is a javulást várók vannak többségben (54%). A bevándorlás kérdése ugyanakkor megosztja a válaszadókat: a teljes népesség 40%-a nem vár változást egy Tisza-kormánytól, azonban 35% jelentős romlást vizionál. Ez utóbbi arány a kormánypártiak körében kiugróan magas (74%), ami vélhetően nem függetlenül az elmúlt ciklusukban csúcsra járatott kommunikációs toposzoktól a bevándorlás körében.

Közel sem tűnik azonban ennyire kedvezőnek a kormánypárt helyzete a biztonságpolitika és honvédelem kérdésében, ami aggasztó visszajelzésként is felfogható az idei kampány kormánypárti témaválasztására nézve. Egy Fidesz-győzelem esetén ugyanis a teljes népességnek csak 31%-a várja a helyzet javalását, ami jelentősen elmarad a Tisza-kormánytól pozitív változást remélők 40%-ától.

IV. ábra

*Módszertan: az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. március 16.-án vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével. A mintanagyság 1500 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A reprezentativitást biztosító eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokra vonatkozó visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fenti politikai táborokra vonatkozó bontások ezekre a visszaemlékezésekre támaszkodnak. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,6%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

 

Ha te is szeretnéd ehhez hasonló kérdésekben elmondani a véleményed, töltsd le az Europion applikációt és válaszolj a kérdéseinkre – aktivitásoddal nem csak azt segíted , hogy alaposabban megismerhessük a magyarok álláspontját bizonyos kérdésekben, de pontokat is gyűjthetsz, amiket aztán kuponokra, ajándékokra válthatsz be, valamint nyereményjátékokon is részt vehetsz!

 

Ha te is szeretnél vállalatod számára gyorsan, releváns információhoz jutni, vedd fel velünk a kapcsolatot!

 

***