Unger Anna az NVVH élén

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) a magyarok többsége legalább nagy vonalakban ismeri, a hivatal élére jelölt Unger Anna Róza személye viszont szinte ismeretlen a közvélemény előtt: a lakosság 57%-a nem érzi eléggé tájékozottnak magát ahhoz, hogy megítélje a jelölést. Abban ugyanakkor egyértelmű a közvélemény, hogy milyen szakértelmet vár a hivatal vezetőjétől – elsősorban jogi és korrupcióellenes tapasztalatot – derül ki a friss kutatásunkból.

A hivatal alapszintű ismertsége magas: a lakosság 70%-a legalább nagy vonalakban tudja, mivel foglalkozik az NVVH (12% pontosan ismeri a feladat- és jogköreit, további 58% nagyjából a saját elmondása szerint). A népesség negyede (25%) ugyanakkor csak a hivatal nevét hallotta, 5% pedig még azt sem.

Az ismertség mértéke a pártpreferencia mentén erősen tagolt: a Tisza-szavazók 84%-a tudja legalább nagyjából, mivel foglalkozik a hivatal, míg a Fidesz-szavazók körében ez 63%, a Mi Hazánk-szavazó körében 61%, a pártnélküliek (pontosabban az áprilisban nem szavazók) körében pedig 55%.

A hivatal élére jelölt Unger Anna Róza a közvélemény túlnyomó része számára ismeretlen. Mindössze 9% ismerte korábban is a nevét; 57% először a mostani jelölés kapcsán hallott róla, 34% pedig egyáltalán nem hallott róla – még a jelölés kapcsán sem.

Ennek megfelelően a lakosság 57%-a nem érzi eléggé tájékozottnak magát a jelölés megítéléséhez. Akik állást foglalnak, inkább kritikusak: a teljes népességben 16% tartja jó választásnak (ebből 3% nagyon jónak), 27% rossznak – a véleményt alkotók körében ez nagyjából egyharmad–kétharmad arányú elutasítás. A megítélés pártszimpátia-függő: a Tisza-szavazók 21%-a, a Fidesz-szavazók 10%-a tartja jó választásnak. Ezzel együtt elmondható, hogy a jelölés elutasítása átível a pártokon, ugyanis még a Tisza-szavazók körében is többen vannak az elutasítók (27%), mint a támogatók (21%).

Abban széles az egyetértés, hogy milyen szakmai háttér a legfontosabb a hivatal vezetőjénél. A válaszadók többválasztós kérdéssel (legfeljebb két megjelöléssel) választhattak 6 opció közül. Ezek közül egyértelműen a jogi végzettséget és jogalkalmazási tapasztalatot (58%), valamint a korrupcióellenes gyakorlatot (48%) helyezik előre.

Jóval hátrébb végzett  “az állami korrupción alapuló politikai rendszerek ismerete” (27%), a “nyomozati vagy kriminológiai tapasztalat” (19%), a szervezetépítési képesség (14%) és az “autoriter rendszerek lebontásának ismerete” (9%). A közvélemény tehát elsősorban „jogász–ügyész” profilú vezetőt képzel a hivatal élére, nem elméleti ismeretekkel rendelkező vagy akár szervezetvezetői tapasztalatokat szerzett szakembert.

Arra az állításra, hogy „nem reális látványos eredményt várni a hivatal első hat évében” – mint ahogy erre az újonnan megválasztott vezető azóta elhíresült mondata is utal –  a lakosság megosztottan reagál: 45% egyetért (türelmet ad a hivatalnak), 55% viszont nem – hamarabb várna kézzelfogható eredményeket. Ennek a kérdésnek a megítélésében nincs igazán törésvonal a politikai táborok között, mind a Tisza, mind a Fidesz, de még a Mi Hazánk szavazói is megosztottak a kérdésben.

Az Europion 1700 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. augusztus 28-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. A becslések hibahátarát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkatégóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±3,6%.