Nyilvánosak az ügynökakták
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát a magyarok közel háromnegyede támogatja, pontosan azonban csak kevesen tudják, hogy mit tartalmaznak az akták – a konkrét ügyek megítélése, mindenekelőtt Orbán Viktor beszervezési története, megítélése pedig szinte tökéletesen leképezi az áprilisi pártpreferenciákat.
Tegnap, 2026. november 4-én nyilvánosságra kerültek az úgynevezett ügynökakták: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára online kereshetővé tette a kommunista állambiztonság hálózati nyilvántartásának első részét a nyitottaktak.hu weboldalon. Az Europion a közzététel napján készült gyorsfelmérésében azt vizsgálta, mennyire ismeri és hogyan ítéli meg a közvélemény az ügyet. A fő kérdések eredményeit az alábbiakban ismertetjük.
Széles támogatás, de a fideszes tábor szembemegy a többséggel
A nyilvánosságra hozatalt a felnőtt népesség 72%-a támogatja, 28% nem ért egyet vele. A látszólagos össztársadalmi konszenzus mögött azonban éles törésvonal húzódik a politikai táborok között: míg a Tisza-szavazók közel egyöntetűen (89%) a közzététel mellett állnak, a Fidesz-szavazók az egyetlen csoport, ahol a (szűk) többség (55%) ellenzi azt – mindössze 45%-uk ért egyet vele. A Mi Hazánk szavazói (75%) és az egyéb szavazók/pártnélküliek (71%) a többségi állásponthoz állnak közelebb. A támogatás mértéke az életkorral csökken (a 16–29 évesek 80%-a, a 60 év felettiek 64%-a ért egyet), és a férfiak körében valamivel magasabb a támogatók aránya (77%), mint a nők között (67%).
Támogatják, de kevesen tudják pontosan, mik ezek az akták
Noha a közzétételt a többség helyesli, a téma tényleges ismerete felszínes. Arra a nyitott kérdésre, hogy saját szavaikkal írják le, pontosan mik is ezek az ügynökakták, a válaszadók 60%-a nem adott értelmezhető választ, további 23% nagyjából helyes választ adott, de pontatlanul fogalmazott, és mindössze 10% válaszolt pontosan (8% pedig tévesen vagy nem a kérdésre válaszolt). A válaszok pontossága erősen iskolázottság-függő: a diplomások 17%-a adott pontos választ, az érettségivel nem rendelkezőknek viszont csak 4%-a. Pártpreferencia szerinti bontásban pedig a Tisza-szavazók tűnnek legtájékozottabbnak (14% adott pontos választ és további 29% helyeset, de pontatlant), a fideszesek kevésbé (7% adott pontos választ és további 17% helyeset, de pontatlant).
Csak a kisebbség tervez böngészni az aktákban
Az aktákban a lakosság 29%-a tervez böngészni (vagy a nyilvánosságra hozatal napján, amikor a felmérés is készült, már bele is nézett), 40% nem tervez, 31% pedig még bizonytalan. Az aktákban való böngészési szándék a diplomások (43%), a Tisza-szavazók (43%) és a férfiak (35%) körében a legmagasabb, míg a Fidesz-szavazók (18%) és a 60 év felettiek (25%) körében a legalacsonyabb. Érdekes kontraszt figyelhető meg tehát annak tekintetében, hogy noha a legidősebbek a legtájékozottabbak az akták tartalmát illetően, az ő körükben legalacsonyabb a kinyilatkoztatott szándék az aktákban való böngészésre.
Személyes érintettség és várható lemondások
A többség nem számít személyes érintettségre: 63% szerint nem valószínű, hogy közeli hozzátartozót találna az aktákban, és csak 10% számít ilyen meglepetésre. A közélet szintjén ugyanakkor sokan számítanak konkrét következményekre: a népesség 63%-a számít arra, hogy fontos közéleti személyeknek kell majd lemondaniuk vagy háttérbe vonulniuk (24% sok ilyet, 40% egy-két ilyet vár). A lemondásokat a Tisza-szavazók várják a legnagyobb arányban (31% számít sokra), a fideszesek a legkevésbé (16%).
Az Orbán-szál: a legélesebb törésvonal
A felmérés külön kitért arra, hogy Orbán Viktor volt kormányfő bejelentésére – amely szerint sorkatonaként megpróbálták beszervezni, de nem működött együtt az állambiztonsággal – hogyan reagál a közvélemény. Itt rajzolódik ki a legélesebb megosztottság. A teljes népességben 26% egyáltalán nem hisz neki („van mit takargatnia”), míg 36% hisz neki (19% teljesen, 17% inkább), 18% pedig inkább kételkedik. A politikai táborok szinte egymás tükörképei: a Fidesz-szavazók 52%-a teljes mértékben hisz Orbánnak, és mindössze 3%-uk utasítja el az állítását; a Tisza-szavazók körében viszont 46% egyáltalán nem hisz neki, és csak 2%-uk fogadja el teljesen a magyarázatát. Életkori bontásban az idősebbek (60+) hajlamosabbak hinni neki (31%), a fiatalok körében pedig bizonytalanság uralkodik.
Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. november 4-én, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának napján vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1727 fő volt, a fent bemutatott %-os becslések reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és régió tekintetében. Az online panelek nyers adataiból származó, jól ismert torzulásokat (például egyes demográfiai csoportok, illetve a digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációját) a nemzetközi online survey-módszertanban régóta használt MrP-módszerrel (multilevel regression and post-stratification) korrigáltuk. A korrekció keretében a válaszadók digitális aktivitási szintjét és a 2026. áprilisi országgyűlési választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük. A becslések hibahatárát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkategóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±3,2%.