Hogyan látjuk a KKV-kat?

A magyar felnőtt (pontosabban a 16 év feletti) társadalom negyede dolgozik jelenleg kis- és középvállalkozásnál, vagy volt ilyen szervezetben a legutóbbi munkahelye, amivel nagyságrendileg megegyezik a nagyvállalatoknál vagy az állami és önkormányzati szférában dolgozók arányával. A nők (28%), a középkorúak (32-32%) és a megyeszékhelyeken élők (29%) dolgoznak az országos átlagot meghaladó arányban kis- és középvállalkozásoknál. A magyarok egész karrierjére vetítve a kérdést, a társadalom kb. ötöde (19%) mondható „régi motorosnak” a kkv-k területén: ennyien nyilatkoztak úgy, hogy legalább 20 évet dolgoztak ebben a vállalati szektorban. Korukból kifolyólag értelemszerűen a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében kiugróan magas (37%) ez az arány. Érdekesség, hogy éles választóvonal mutatkozik meg jövedelemcsoportok között: az alacsony keresetűek körében 26%, míg a magas jövedelműek körében csak 13%-ra jellemző, hogy legalább 20 évet dolgoztak kkv-kben.

A magyarok szerteágazóan látják a kkv-k előtt tornyosuló legfőbb akadályokat. A megkérdezettek valamivel több mint fele (55%) adott értelmezhető választ az erre irányuló nyitott kérdésre, ezen belül a legtöbben (12%) az adó- és járulékterheket, 7-7% pedig a gazdasági környezetet és a szektor versenyképességét említette. Egyéb, de a fentiekhez képest jóval ritkább említések az állam működése (4%), a bérköltségek (3%), a megfelelő munkaerő hiánya (3%), a működtetési/vezetési problémák (2%), a támogatások hiánya (2%), a jogi és szabályozási környezet (1%), a tőkehiány (3%), a bürokrácia és korrupció (1-1%). Ebben a megközelítésben különösen releváns azok válasza, akik jelenleg (vagy legutóbbi munkahelyükön) kkv-knál dolgoztak. Ebben a körben az átlagnál nagyobb arányban (15%) nevezték meg az adó- és járulékterheket, a gazdasági környezetet (9%) és az állam működését (6%).

I. ábra

A kutatásban a kkv-k általános megítélését is igyekeztünk feltérképezni az Edelman bizalmi indexe által alkalmazott megközelítést követve, amely egy 10-es skálán helyezi el az egyes intézményeket, szervezeteket a skálán adott értékelések átlagai alapján. Ebben a megközelítésben a magyar kis- és középvállalkozások átlagos megítélése inkább pozitív (6-os átlagpont), valamivel meghaladva mind a külföldi, mind a magyar nagyvállalatok átlagos értékelését (5,6-os átlagpont), és jócskán meghaladva a magyar kormány (4,3) és a média (4,2) megítélését, illetve megközelítve a civil szervezetek átlagos értékét (6,1). Korosztályok összehasonlításában különösen a fiatal korosztály (16-29) tagjai viszonyulnak pozitívan a kkv-hez, ennek a szegmensnek 43%-a adott legalább 7-es értékelést a kkv-k iránti bizalomra vonatkozó kérdésre (pl. az 50-59 éves korosztály 33%-ához képest). Ugyanezt a mércét alkalmazva (legalább 7-es értékelést adók aránya) még a diplomások (42%), a fővárosiak (46%) és a magas jövedelműek (43%) mutatnak pozitívabb attitűdöt az országos átlaghoz képest. Érdekesség, hogy a kkv-knál dolgozók értékelései is csak a fenti demográfiai csoportokhoz hasonló mértékben haladják meg az országos átlagot (43%-uk adott legalább 7-es értékelést), azaz a szektorban dolgozók nem elhanyagolható része igen kritikus a szektor vállalataival kapcsolatban.

II. ábra

A kutatásban a kkv-kat és a nagyvállalatok megítélését konkrét szempontok alapján is ütköztettük, arról kérdezve a válaszadókat, hogy az egyes szempontok szerint inkább a kkv-król vagy inkább a nagyvállalatokról alkotnak-e kedvezőbb véleményt. Ebben a megközelítésben a bizalmi index átlagaitól eltérően inkább a nagyvállalatok felé húz a magyarok értékítélete, különösen a karrierlehetőségek (60% szerint inkább a nagyvállalatokra igaz és csak 9% szerint a kkv-kra), a magasabb bérezés (59% vs. 11%) és az innováció (40% vs. 18%) tekintetében. Kiegyenlítettebbek a vélemények az „érdekes, tartalmas munkahelyek” (32% vs. 23%), a magyar gazdaságban betöltött szerepük (34% vs. 20%) és a termékek és szolgáltatásaik minősége (26% vs. 25%) szempontjából. Egyedül a munkavállalókkal szembeni bánásmód az, amelyben a kkv-k „verik” a multikat a magyarok érzékelésében: 38% szerint inkább a kkv-kre és csak 22% szerint a nagyvállalatokra mondható el ez.

III. ábra

Széles körben érzékelt tendencia továbbá, hogy a magyar gazdaságpolitika egyértelműen inkább a nagyvállalatoknak és kevésbé a kkv-knak kedvez. A teljes népesség háromnegyede osztja az első, és csak negyede az utóbbi álláspontot szinte demográfiai csoporttól és munkahelytől függetlenül. Ezzel párhuzamosan a relatív többség szerint fordulatra lenne szükség a gazdaságpolitikai prioritásokban: 38% szerint inkább a kis- és középvállalkozások megerősítése kéne, hogy legyen az elsődleges cél, és csak 15% szerint a nagyvállalatok versenyképességének javítása a fontosabb (47% szerint azonban mindkettő ugyanolyan mértékben fontos). Érdekes módon a leginkább „kkv-párti” álláspontot ebben a tekintetben nem a kkv-knál (legutóbb) dolgozók, hanem az egyéni vállalkozók képviselik: ennek a körnek közel fele (48%) szerint a kkv-k megerősítése kéne, hogy a gazdaságpolitika prioritása legyen, de a diplomások körében is hasonló mértékben elterjedt a „kkv-párti” vélemény (47%). Érdekesség, hogy korral szinte lineárisan csökken a „multi-párti” álláspont népszerűsége: míg a 16-29 éves korosztály 23%-a szerint a nagyvállalatok versenyképességének javítása a fontosabb, 50 év felett csak 10% osztja ezt az álláspontot.

 

IV. ábra

V. ábra

 

*Módszertan: az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. január 17.-én vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével. A mintanagyság 1400 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,7%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

 

Ha te is szeretnéd ehhez hasonló kérdésekben elmondani a véleményed, töltsd le az Europion applikációt és válaszolj a kérdéseinkre – aktivitásoddal nem csak azt segíted , hogy alaposabban megismerhessük a magyarok álláspontját bizonyos kérdésekben, de pontokat is gyűjthetsz, amiket aztán kuponokra, ajándékokra válthatsz be, valamint nyereményjátékokon is részt vehetsz!

 

Ha te is szeretnél vállalatod számára gyorsan, releváns információhoz jutni, vedd fel velünk a kapcsolatot!

 

***