Így nyaral a magyar 2025-ben

Beköszöntött a nyár és vele együtt a nyaralás időszaka. Legfrissebb kutatásunk* eredményei alapján a magyarok több, mint felének konkrét utazási tervei vannak erre az időszakra. Bár közel minden negyedik honfitársunk ugyan nem tudja, merre visz az útja, de egy kis láblógatást ők is terveznek.

Felmérésünkben annak jártunk utána, mely országok és úti célok a legnépszerűbbek idén, milyen típusú pihenést részesítenek előnyben a magyar emberek – legyen szó tengerparti kikapcsolódásról, kirándulásról vagy városnézésről. Kérdeztünk arról is, kikkel töltenék el szabadnapjaikat legszívesebben, mennyi időre utaznának el, milyen szállást választanának, és mennyit szánnának vakációzásra. Emellett arra is kíváncsiak voltunk, mely szempontok befolyásolják leginkább preferenciáika, amikor nyaralni indulnak.

 

A 16 év feletti lakosság 31%-a kizárólag belföldi nyaralásra készül, míg 14% inkább külföldre utazna. Az igazán lelkes utazók, akik belföldre és külföldre is terveznek menni, a teljes népesség 12%-át teszik ki. Minden negyedik magyar (25%) nem tervez idén nyáron üdülni. A 60+ év feletti korcsoportban ez az arány valamivel magasabb (30%),  míg a 19-29 évesek körében csupán kevesebb, mint minden ötödik fiatal (19%) marad otthon.

Ugyanezen korcsoport képviselői között vannak a legtöbben azok, akik csak külföldre terveznek idén utazni (22%). A 30 év felettiek körében ez az arány 12-15% körül alakul. I. Ábra

I. Ábra – Idén nyáron üdülést tervezők – desztináció 

Ha választani kell, a legtöbben egyértelműen a tengerparti vagy vízparti pihenést részesítik előnyben: a válaszadók 33%-a idén is a napozást, fürdőzést és a nyugodt kikapcsolódást keresi a nyaralásban.

A második legnépszerűbb nyaralási program a városlátogatás és kulturális turizmus (18%). Harmadik helyen, fej-fej mellett végzett a képzeletbeli preferencia-dobogón (15-15%-al) az aktív kikapcsolódási lehetőségeket – mint a túrázás vagy biciklizés – nyújtó lokációk, illetve a wellness- és gyógyfürdős nyaralások.

Szinte elenyésző azok száma, akik fesztivál- és koncertlátogatás (4%), a gasztroturizmus (3%), vagy kalandturizmus (1%) alapján választanak elsődlegesen úticélt.  

A 16-29 éves korúak körében többen preferálják a vízpart közelségét (44%), valamint a kulturális programkínálat, látnivalók meglétét (24%), mint a 30 év feletti nyaralók (vízpart: 22-39% és kultúra: 17-18%). Utóbbiak inkább a természet közelségét (13-18%) és a wellness létesítmények meglétét (12-19%) vizsgálják meg először, amikor utazási célpontot választanak (fiatalok természet: 11% és wellness: 8%).  

Ezek alapján nem meglepő, hogy Horvátország a magyarok legkedveltebb külföldi nyaralási célpontja (20%). Népszerűségben szorosan követi a horvát riviérát Olaszország (19%), majd Ausztria (14%). Ezen országok nem csak a fentebbi preferenciáknak felelnek meg – tengerpart, kulturális programkínálat, látnivalók, természeti kincsek, wellness lehetőség – de könnyen megközelíthetőek autóval is. II. Ábra 

II. Ábra – Külföldi nyaralást tervezők által preferált országok 

A nyaralási terveket természetesen a költségvetés is befolyásolja. Felmérésünk alapján a lakosság fele (50%) 50 000 és 200 000 forint közötti összeget szán egy főre számítva az idei nyári utazás(ok)ra; ezen csoport fele (összenépesség 25%-a) pedig maximum 100.000 forintra becsüli a kiadásait.

A válaszadók 16%-a kevesebb mint 50 000 forintot tervez kiadni a nyaralásra. Ugyanennyien viszont akár 200–300 ezer forint is fizetnek /fő az idei üdülésre. Minden ötödik, utazást tervező magyar lakos pedig még ennél is többet hajlandó áldozni egy emlékezetes vakációra. III. Ábra 

III. Ábra – tervezett kiadás nyaralás során / fő

A magyarok többsége idén nyáron inkább rövidebb utazásban gondolkodik – 35% 2–3 éjszakás kikapcsolódást tervez, míg egy további 41% – a lakosság relatív többsége – 4–7 éjszakás tartózkodásban gondolkodik.

Az üdülés egyik legfontosabb kérdése, hogy hol szálljunk meg. A legnépszerűbb választások idén a következők lettek:

• apartman vagy nyaraló (39%)
• magasabb kategóriájú, 4–5 csillagos hotelek (14%)
• 1–3 csillagos szállodák (12%)

Az utazni tervezők között relatíve kevesen vannak a spontán kalandvágyók: 6% azok aránya, akik még teljesen tanácstalanok a szállás típusa kapcsán. Ez főként a 16-29 év közöttiekre (11%) jellemző.

 

A nyaralás nemcsak az úticélról, hanem a társaságról is szól. A 2025-ös nyári utazási tervek szerint a magyarok döntő többsége nem egyedül vág neki a vakációnak: a válaszadók 41%-a családdal és gyerekekkel tervezi a pihenést, míg 32% élettársával vagy házastársával utazna.

Barátaival kicsivel több, mint minden tizedik magyar (12%) tervez közös pihenést.  Ez az opció főként a fiatalabb korosztály (16-29 év közöttiek) körében népszerű (22%).

 

Egy úticél választása során – ahogyan már a fentebbiek alapján is látható – rengeteg szempontot kell mérlegelni. Idén ezek a legfontosabbak a magyar utazóknak:

• megfizethető árak (59%)
• nyugalmas, pihentető környezet (34%) és
• természeti szépségek (32%).

IV. Ábra – Úticél-választás szempontjai

Ha a múltbéli élményeket nézzük, jól kirajzolódik a magyar nyaralók „klasszikus útvonala”: a legtöbben Horvátországot (39%) és Olaszországot (37%) látogatták már meg nyáron, de sokan jártak már Ausztriában (33%) és Németországban (27%) is.

Bár arról nem kérdeztük a válaszadókat, hogy milyen arányban választanak mindig inkább új desztinációt, vagy ragaszkodnak a már jól bevált üdülőhelyeikhez, de ezalapján feltételezhető, hogy az ismerősség fontos szempont a magyar nyaralóknak.

A lakosság 27%-a járt már egyéb európai országban, míg 12% Európán kívül is megfordult nyaralás céljából. Ugyanakkor a népesség 19%-a még egyik – a lentebbi ábrán látható listában – felsorolt országban sem járt nyári utazásai alkalmával.

 

*Módszertan: az Opinio Institute Kft. az eredményekhez felhasznált adatokat 2025. március 23-án vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1397 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,6%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

 

Ha te is szeretnéd ehhez hasonló kérdésekben elmondani a véleményed, töltsd le az Europion applikációt és válaszolj a kérdéseinkre – aktivitásoddal nem csak azt segíted , hogy alaposabban megismerhessük a magyarok álláspontját bizonyos kérdésekben, de pontokat is gyűjthetsz, amiket aztán kuponokra, ajándékokra válthatsz be, valamint nyereményjátékokon is részt vehetsz!

 

Ha te is szeretnél vállalatod számára gyorsan, releváns információhoz jutni, vedd fel velünk a kapcsolatot!

 

***