A 10 millió futballszakértő országa?

Régi közhely, hogy 10 millió futballszakértő országa vagyunk, de tényszerűleg mennyire tekinthető futballnemzetnek a magyar, már ami a szurkolást – és nem feltétlenül a sportválasztási szokásainkat vagy a klubcsapataink és nemzeti válogatottunk teljesítményét – illeti? Erre a kérdésre kereste a választ az Europion a legújabb felmérésében, amit június 4.-én végeztek el az Europion munkatársai országos reprezentatív mintán 1250 fő megkérdezésével mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével.

A magyar társadalom kb. kétharmada (66%) nem követ aktívan focicsapatot, a követők közül pedig hasonló arányban követünk magyar (11%) és külföldi (10%) csapatokat, vagy adott esetben mindkettőt (14%). És hogy csak a férfiakat érdekelné a sport? A sztereotípiát csak részben igazolják vissza a számok: míg a nők 71%-a nem követ semmilyen csapatot, a férfiak esetén sem annyival alacsonyabb ez az arány, mint gondolnánk (60%). Érdekesség ellenben, hogy korral egyenes arányban csökken az érdeklődés: míg a 16-29 éveseknek csupán 56%-a állítja, hogy nem követ semmilyen csapatot, addig a 60 év felettiek 71%-a válaszolt így. Ami pedig azt a történelmi közhelyet illeti, miszerint elsősorban a “munkásosztály” szórakozása lenne a labdarúgás, valemennyire ez még ma is igaznak tűnik az eredmények alapján: míg a szellemi munkát végzők 69% nem követ semmilyen csapatot, a fizikai munkát végzők körében csak 55% ez az arány.

Hogyan jellemezhető a társadalom relatív érdeklődési szintje a magyar és a nemzetközi labdarúgás iránt (I. ábra)? Míg a magyar focira a válaszadók 30%-a állítja, hogy inkább, vagy nagyon érdekli őket, addig a nemzetközi foci esetén valamivel többen adtak érdeklődő választ (36%). A nemek közti különbségek ebben a megközelítésben is megmutatkoznak: a férfiak 38%-át érdekli a magyar foci és  44%-ét a nemzetközi labdarúgás, addig a nők esetén 23% és 31% ez a két mutató. A nemzetközi foci a magyarral szembeni favorizálása valamivel halványabb a kistelepüléseken élők és az alacsonyan jövedelmű háztartásokban.  A kistelepüléseken élők 28%-át érdekli a magyar foci a nemzetközi foci 32%-ával szemben, az alacsony jövedelmű háztartásokban pedig 29% és 32% ez az aránypár. Ezzel szemben a fővárosiak és a magas jövedelmű háztartásokban élők között 10% körüli ez a különbség.

 

I. ábra

A kutatásban a hazai és a nemzetközi klubok (és válogatottak) népszerűségi listájára is kitértünk, arra kérve a válaszadókat, hogy a historikus és a jelenkori besorolások alapján legpatinásabb klubok és nemzeti válogatottak közül válasszák ki a maximum 3 favoritjukat. A hazai klubok esetén (II. ábra) a válaszadók 47% tudott (akart) klubot választani, ezen belül pedig a Fradi végzett toronymagasan az élen 20%-os említésaránnyal és némileg meglepő módon a Paks lett a 2. befutó (10%). Érdekesség, hogy nincs jelentős különbség a Fradi vonzerejében se településtípus szerinti, se regionális megbontásban. Ezzel szemben a magyar politika törésvonalai a lelátókon is tetten érhetőek: míg a kormánypárti szavazók körében 34% helyezte a Fradit az első 3 hely valamelyikére, a Tisza-szavazók körében csak 12% tette ezt. Ez utóbbi szegmensben inkább az általános elfordulás a jellemző a focitól: a tiszások 59%-ának nincs kedvenc magyar klubja (míg a kormánypárti szavazók esetén csak 43%-os ez az arány).

 

II. ábra

A nemzetközi klubok rangsorában (III. ábra) szorosabb verseny alakult ki a dobogó első három helyéért a Barcelona (18%), a Real Madrid (16%) és a Liverpool (16%) között. Részben generációs emlékek is mozgathatják a preferenciákat, mert például a Barcelonát a legfiatalabb generáció (16-29 évesek) és a legidősebbek (60 év felettiek) jelölték meg kiemelkedő, 25%-os arányban. Hasonlóképpen, Szoboszlai Dominik sikersztorija elsősorban a legfiatalabb generáció fantáziáját mozgatta meg, ugyanis ebben körben 22%-os említési arányt kapott a Pool. A nemzetközi csapatok megítélésében már messze nem annyira érhető tetten a foci átpolitizáltsága, hiszen a magyar csapatokkal szemben a kormánypártiak (50%) és a Tisza-szavazók (45%) hasonló arányban tudtak kedvenc klubot választani. Ami pedig a nemzetközi “nagy válogatottakat illeti” (IV. ábra), ebben az összevetésben Spanyolország (19%), Olaszország (15%) és Németország (13%) végzett a dobogón, tőlük jelentősen lemaradtak az Európán kívüli nagy csapatok Brazília (10%) és Argentína (8%) képviseletében.

 

III. ábra

IV. ábra

Végezetül a kutatás kitért a nemzetközi foci szabályainak egyik legnagyobb horderejű változására a közelmúltból, méghozzá a VAR (videóbíró) megítélésére (V. ábra). A többségnek – tehát a focit amúgy egyáltalán nem követők egy részének is – , konkrétan az összes válaszadó 58%-ának volt véleménye a kérdésben. E tekintetben tehát mégiscsak ha nem is 10 millió, de kb. 5 millió futballszakértő országa címre eséllyel pályáznánk. A véleményt alkotók körében amúgy az elégedettek vannak többségben, ugyanis a megkérdezettek 32%-a szerint inkább jót tett és csak 10% szerint tett rosszat a focinak a VAR bevezetése. Érdekes különbség rajzolódik e tekintetben az iskolázottsági csoportok között: míg a diplomások 42%-a szerint tett jót a focinak a VAR, addig a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezők körében csak 22% ez az arány.

 

V. ábra

 

*Módszertan: az Opinio Institute Kft. az eredményekhez felhasznált adatokat 2025. június 4.-én vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétele segítségével. A mintanagyság 1250 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,8 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

 

Ha te is szeretnéd ehhez hasonló kérdésekben elmondani a véleményed, töltsd le az Europion applikációt és válaszolj a kérdéseinkre – aktivitásoddal nem csak azt segíted , hogy alaposabban megismerhessük a magyarok álláspontját bizonyos kérdésekben, de pontokat is gyűjthetsz, amiket aztán kuponokra, ajándékokra válthatsz be, valamint nyereményjátékokon is részt vehetsz!

 

Ha te is szeretnél vállalatod számára gyorsan, releváns információhoz jutni, vedd fel velünk a kapcsolatot!

 

***