Mennyire félünk az AI-tól? Mesterséges intelligencia a munkaerőpiacon

Hiába születnek cikkek és tanulmányok tonnaszámra a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt radikális hatásairól, a magyar munkavállalók többsége nem érzi magát különösebb veszélyben. A jelenleg dolgozók 49%-a egyáltalán nem érzi a munkakörét helyettesíthetőnek, további 33%-uk pedig inkább nem érzi annak. Mindössze 18% érzi inkább vagy teljes mértékben úgy, hogy munkáját kiválthatja a mesterséges intelligencia. A bizakodók aránya különösen az 50 év felettiek és a fizikai munkát végzők körében haladja meg az országos átlagot: ebben a két szegmensben a megkérdezettek 86-87% nem érzi veszélyben a munkáját. Ezzel szemben a szellemi munkát végzők és a vezető beosztásban dolgozók pesszimistábbak. Ezekben a csoportokban több mint minden negyedik munkavállaló helyettesíthetőnek érzi a munkakörét.

Szintén nem tűnnek különösebben aggodalmasnak a magyarok, amikor arról kérdezzük őket, hogy milyen időtávon szűnhet meg a munkakörük az AI miatt. A válaszadók kétharmada, 66%-a szerint egyáltalán nem fenyegeti a munkakörüket ez a veszély, további 16% szerint pedig mindez csak több mint ötéves távlatban történhet meg. A fiatalok valamivel aggodalmasabbnak — vagy realistábbnak? — tűnnek e téren: a 16–29 éves szegmensben ugyanis csak 53% nyilatkozott úgy, hogy nem fog megszűnni a munkaköre az AI miatt. Érdekes módon a vezetők azok, akik inkább veszélyeztetve érzik magukat — vagy ismét csak ők azok, akiknek pontosabb rálátásuk van az AI jelentette kihívásra. Körükben 54% szerint meg fog szűnni a munkahelyük az AI miatt, ezen belül is 23% szerint mindez 1–2 éven belül meg fog történni. A beosztottaknak ezzel szemben csak 31%-a számít erre, és ezen belül 16% szerint csak több mint öt év múlva következhet ez be. Hasonló kontraszt figyelhető meg a munkavégzés típusa szerinti bontásban: a szellemi munkát végzők 44%-a szerint megszűnhet a munkaköre, míg a fizikai munkát végzők körében csak 32% ez az arány. Szektorális bontásban pedig az állami és közszolgáltatásokban dolgozók érzik magukat a leginkább biztonságban: csak 16%-uk érzi úgy, hogy munkakörét fenyegeti az AI.

 

Egzisztenciális kihívás helyett tehát inkább fontos, de alkalmi segédeszközként tekintenek a magyar munkavállalók a mesterséges intelligenciára — legalábbis erre lehet következtetni a használati szokásokból. Az összes munkavállaló 42%-a használ AI-t valamilyen szinten a munkahelyén, de csak 14% teszi ezt napi szinten, további 11% pedig heti rendszerességgel. Az AI-használat sokkal elterjedtebb a fiatal korosztályban: a 16–29 évesek 65%-a használ valamilyen szinten AI-t a munkájához, míg az 50 év felettiek körében csak 30% körüli ez az arány. A magas hozzáadott értékű szolgáltatószektorokban — például az informatikában, a tudományos tevékenységekben és a kommunikációs szektorban — a legelterjedtebb az AI-használat: az itt dolgozók 65%-a használ valamilyen szinten AI-t, ezen belül közel egyharmaduk, 32%-uk napi rendszerességgel. Ezzel szemben az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatószektorokban — például a vendéglátásban és a logisztikában — sokkal kevésbé elterjedt az AI-használat, mindössze 30%. Az állami- és közszolgáltatásokban dolgozók 41%-os, az iparban és mezőgazdaságban dolgozók pedig 51%-os aránnyal középutasnak tekinthetők ebben az összehasonlításban.

A használati szokásokkal összhangban a magyar munkavállalók igen vegyesen értékelik, hogy valójában mekkora hatékonyságnövekedést jelent az AI a munkavégzésben. Csupán 17% gondolja úgy, hogy „jelentős” hatékonyságnövekedést okoz; a leggyakoribb vélemények inkább a „kis mértékben” — 44% — és a „közepes mértékben” — 35% — válaszok körül koncentrálódnak. Az AI-val való elégedettség mértékében érdekes földrajzi különbségek bontakoznak ki: míg a fővárosban dolgozók 27%-a érez jelentős hatékonyságjavulást, addig a községekben élők körében csak 9% ez az arány. Szektorális bontásban az átlagnál elégedetlenebbek az iparban, a mezőgazdaságban és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokban dolgozók: ezekben a szektorokban csak 12–13% érez jelentős hatékonyságjavulást az AI-nak köszönhetően. Érdekes paradoxon továbbá, hogy bár az idősebbek körében a legalacsonyabb a munkahelyi AI-használat elterjedtsége, mégis ők a legelégedettebbek vele. A 60 év feletti munkavállalók körében 23% tulajdonít jelentős hatékonyságjavulást a mesterséges intelligenciának a fiatalabb korosztályok 15-17%-ához képest.

És hogy mire használjuk a mesterséges intelligenciát a munkahelyeken? Az első számú használati cél továbbra is egyfajta „Google-pótló” funkció: a válaszadók fele információgyűjtésre használja az AI-t. Ettől messze lemaradva következik a szöveges anyagok előállítása — 36% —, a fordítás — 34% —, a dokumentumok szerkesztése — 25% —, valamint az e-mailek és egyéb kommunikáció — 24%. Általánosan elmondható, hogy a magas hozzáadott értékű szektorokban nemcsak többet és gyakrabban használják az AI-t, hanem többféle funkcióra is alkalmazzák azt. Ebben a körben ugyanis információgyűjtésre 63%, fordításra 46%, e-mailezésre és kommunikációra pedig 37% fordul a mesterséges intelligenciához.

 

*Módszertan: az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. június 22-én vette fel   mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A felmérésben 1600 fő vett részt, az eredmények reprezentatívak a magyar 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk, a súlyozási eljárásban az a válaszadók különböző digitális tevékenységeit is figyelembe vettük. A mérés hibahatára 2,5% azaz a fent bemutatott %-os eredmények maximum ennyivel térhetnek el attól, mintha az ország összes 16 év feletti lakosa részt vett volna a felmérésben.

 

 

Ha te is szeretnéd ehhez hasonló kérdésekben elmondani a véleményed, töltsd le az Europion applikációt és válaszolj a kérdéseinkre – aktivitásoddal nem csak azt segíted , hogy alaposabban megismerhessük a magyarok álláspontját bizonyos kérdésekben, de pontokat is gyűjthetsz, amiket aztán kuponokra, ajándékokra válthatsz be, valamint nyereményjátékokon is részt vehetsz!

 

Ha te is szeretnél vállalatod számára gyorsan, releváns információhoz jutni, vedd fel velünk a kapcsolatot!

 

***